Időjárás

A klímaváltozás frontvonalából

Hogyan alkalmazkodjanak a partmenti közösségek az erózióhoz és a tengerszint emelkedéséhez?

A klímaváltozás miatt felerősödött partmenti erózió és a tengerszint emelkedése komoly fejtörést okoz a partmenti településeknek. A Climate Now című műsor egy bretagne-i faluból jelentkezett, a klímaváltozás frontvonalából.

A Copernicus Klímaváltozás Szolgálat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az idei volt globálisan az ötödik legmelegebb május, 0,3 Celsius fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál. Franciaország az eddigi legmelegebb májusát élte meg, 3 fokkal mértek többet az ilyenkor normálisnál, hőhullám volt Spanyolországban és Portugáliában is. Ezzel szemben Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában az északnyugati szél jóval az átlagos alatt tartotta a hőmérsékletet.

Átlaghőmérséklet alakulása 2022 májusában Európában
Copernicus Climate Change Service implemented by ECMWF

A bolygó egészére jellemző volt ez a hőmérsékleti anomália. Közép-Ázsiában és Szibériában melegebb volt az átlagnál, a Csendes-óceán fölött viszont folytatódott a La Niña jelenség. Ennek a hidegebb víztömegnek köze van az elmúlt hónapokban látott szélsőséges klímaeseményekhez, az ausztráliai heves esőzésektől kezdve a nyugat-amerikai szárazságig.

Átlaghőmérséklet alakulása 2022 májusában, globálisan
Copernicus Climate Change Service implemented by ECMWF

Újratervezés a partmenti településeken

Múlt hónapban a francia kormány hozta nyilvánosságra azt a térképet, amelyen 126 tengerparti város és falu szerepel, amelyeknek meg kell újítaniuk várostervezésüket a partmenti erózió miatt. Ezt a problémát súlyosbítja az éghajlatváltozás következtében felgyorsuló tengerszint-emelkedés.

Érintett partmenti települések Franciaországban – Copernicus Climate Change Service implemented by ECMWF

A bretagne-i Plougonvelinben most tanulják, hogy ha klímaváltozásról van szó, szükség van tervre is. Ennek érdekében Bertrand Audren polgármester kérte a felvételt a francia kormány listájára, hogy újrarajzolják a várostervezési térképet.

“Ezzel a döntéssel el akarjuk kerülni, hogy 30, 40 vagy 50 év múlva a sziklafal eróziója az embereket és a házakat veszélyeztesse, vagy hatással legyen az itt élők otthonaira. Tehát a probléma megelőzéséről van szó, hogy az emberek fel tudjanak készülni,” mondta a polgármester.

A következő hat hónapban a szakértők felmérik, a falu mely részei vannak veszélyben, a kormány pedig segít a szükséges lépések finanszírozásában.

A polgármester már most is tesztel néhány természetes védelmi módszert. Természetes gátakat építettek, gyakorlatilag újra létrehoztak néhány dűnét.

Plougonvelinben a sziklafal évente több centimétert kopik. A városrendezési térképet alaposan át kell dolgozni, de a polgármester nem aggódik túlságosan. “Természetesen körültekintőnek kell lennünk. De nem szabad azt gondolnunk, hogy minden csak rossz lehet,” véli Bertrand Audren.

Pusztító hullámokra és árvízre készülhetünk

Az átlagos tengerszint 1993 óta 9 centiméterrel nőtt globálisan, és évente 4 milliméterrel emelkedik. A klímavédelemmel foglalkozó szakember, Gonéri Le Cozannet szerint szerint két fronton van szükség azonnali lépésekre.

“Először is korlátozni kell a globális felmelegedést, hogy stabilizáljuk a tengerszint emelkedését éve 4 milliméteres szinten. A második az alkalmazkodás, akár védelemmel, áthelyezéssel, akár az alacsonyan fekvő területeken történő építkezések elkerülésével, hogy vissza lehessen fogni a tengerszint emelkedésének hatásait,” mondta a szakértő.

Globális tengerszint-emelkedés 1993 óta – Copernicos Climate Change Service

Az évszázad végére minden francia tengerparti településnek fel kell készülnie a tengerszint emelkedése által felerősödő pusztító hullámokra, mondja Alisée Chaigneau óceánkutató.

“Az olyan ritka esetek, mint a partmenti árvíz, ami ma talán százévente történik meg, a jövőben akár évente előfordulhat,” figyelmeztet a szakértő. “Meg kell védenünk magunkat a partmenti áradás növekedésével szemben, ami mindenképpen bekövetkezik az évszázad végéig,” mondta Alisée Chaigneau óceánkutató az Euronews riporterének, Jeremy Wilksnek.

Forrás: Euronews | Climate Now

rampi

Recent Posts

A ‘fenntartható’ nem fenntartható: az ESG talpraállítása

A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…

2 nap ago

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

1 hét ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

2 hét ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

3 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

3 hét ago

Al Gore – Amiről a fosszilis energiaágazat hallgat

Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…

4 hét ago