A valódi karbonlábnyomára kíváncsi? Használjon új generációs kalkulátort!

Miért nem passzolnak a CO₂ számítások? Az emberi és háziállat légzés CO₂ kibocsátása jelentősen növeli a baleset-teherbeesések megelőzésének klímavédelmi jelentőségét.

A kis karbonlábnyomok megtévesztőek, ha a számítások nem veszik figyelembe a legalapvetőbb kibocsátást, a légzést. Az emberi lélegzés évente és fejenként kb. 0.35 tonna CO₂-t bocsát a légkörbe.[1] Ez régen a bioszféra természetes működésének része volt, de az antropocén korszakban[10] ez az egyensúly már nem áll fenn: az emlősök össztömege többszörösére robbant, a növényeké lecsökkent, a CO₂ nyelők (tengerek, talajok, erdők stb.) túlterhelődtek. Így ma már az emberek lélegzése is növeli a klímát megbolondító ÜHG többletet. Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség: ma 2-3-szor annyi kibocsátás, mint a teljes légiközlekedés.[1][2][3]
S akkor még nem is beszéltünk az emberi létszámnál is gyorsabban robbanó háziállat állomány légzésének növekvő CO₂ kibocsátásáról, ami jóval több az emberi légzésnek.
A létből kiszorított vadvilág légzésének kibocsátása ugyan csökken, de ez egyrészt sokkal kevesebb,[4] másrészt az élővilágot kipusztítani, háziállat-csordákra cserélni az emberiség öngyilkossága.

Akiknek szokatlan, hogy egy korábban egyensúlyi körfolyamat tényezőit a pontosság kedvéért kibocsátásként és elnyelésként külön számoljunk, gondoljanak analógiaként egy kádra, amelyben a víz jelképezi a légköri CO₂-t. Az antropocén kor előtt egy csap (vadvilág légzés CO₂ kibocsátása) és egy lefolyó (CO₂ nyelő növényzet stb.) kb. egyensúlyban volt, nem fenyegetett a kád kiöntése (a CO₂ szint emelkedése a légkörben). Mára viszont a vízszint (azaz az általa szimbolizált CO₂ szint) emelkedés számításához számos tényezőt kell figyelembe venni:

minusz: a csap nagyrészt eldugult (pl. a vadvilág a töredékére csökkent)
plusz: jónéhány újabb csap ontja a vizet (pl. a népességrobbant emberiség és háziállat-állomány légzésének CO₂ kibocsátása)
plusz: egy nagyságrenddel több vizet ont a kádba egy slag (pl. fosszilis égetés CO₂ kibocsátása)
plusz: a lefolyó félig eldugult (pl. erdőirtás, a növényzet CO₂ elnyelő képessége csökkent)
mínusz: a tömítés tönkrement, így a lefolyó mellett is folyik ki a víz a padlóra (pl. óceánok CO₂ elnyelése, ami savasodást stb. okoz).

Nem számolható jól a CO₂ szint emelkedése a légkörbe, ha valamelyik jelentős tényezőt (pl. az emberi és háziállat légzést) figyelmen kívül hagyjuk. Az új generációs karbonlábnyom kalkulátorok már beleszámolják.[11] Valójában a fosszilis energiahasználat nem csak a légkör CO₂e szintjeit emelte meg, hanem az ember és háziállat össztömegébe is beépült (hiszen fosszilis energiát eszik, enélkül éhenhalna) és ez a légzés CO2 kibocsátás történelmi mértékét többszörösére növelte.

De vajon a világ óriási háziállat-állományának légzése nem a húsevő gazdag országokhoz tartozik?

Ellenkezőleg, épp a népességrobbanó országokban növeli meg jelentősen a kicsinek látszó CO₂ lábnyomot. Pl. Etiópia a világ népességének kb. 1.5%-a,[5] de az állatállománya kb. duplája, 3%-a a világ marha, kecske, juh, ló állományának (s nem exportra tartják).[6] Fejenkénti CO₂ kibocsátása ugyan csak 0.1 tonna/fő/év a Világbank adatbázisában, de ugyanott láthatjuk, hogy a teljes ÜHG (CO₂e) kibocsátása ennek húszszorosa (2012-esek a legfrissebb adatok).[7] Ha hozzátesszük a légzést, máris 2.35 t/fő/év, s a háziállat állomány légzésével már több mint három tonna (csupán világátlag állománnyal számolva).[8] Tehát egy magyar karbonlábnyom kiegyenlítéséhez nem kb. 140 etiópiai baleset-teherbeesés megelőzés kell (amennyi a hiányos CO₂ lábnyomból következne), hanem csak max. 8.

A baleset-teherbeesések megelőzése tehát épp a látszólag kis karbonlábnyomú országokban akár egy nagyságrenddel több CO₂ kibocsátást előzhet meg, mint amennyit a légzést figyelmen kívül hagyó karbonlábnyom számítások mutatnak. A globális kibocsátás pl. a légzés figyelmen kívül hagyása miatt jóval több az országok jelentéseinek összegénél.[9]