Vízválság

A vízválság irracionális viselkedésünk következménye

Előszó:

Nagyon fontos szemlézni ezt a hírt is, mert segít eljuttatni a közgondolkodást arra a szintre, hogy egyre többen megértsék a vízválság, a globális felmelegedés okozta klímaváltozás része. Ennek a problémának a forrása pedig sajnos még nem köztudott, inkább el van hallgatva, nem közbeszéd. Csak bízni tudunk benne, hogy a sok küldött azon tanakodik ezekben a pillanatokban, a probléma alapvető okát, hogy egyszerűen sokan vagyunk a Földön, hogyan oldják meg. A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó szlogenje “Megelőzni a Vízválságot” is tragikomikusan és megkésve hangzik az Indiai egymilliárd, és az afrikai több száz millió ember számára, ahol kézzelfoghatóan már ott van, hogy egyszerűen nincsen víz, vagy az ihatatlan. Nem megelőzni kell, – mert azzal már el vagyunk késve -, hanem megoldani sürgős!

Amennyiben a népesedés problémáját nélkülöző Világtalálkozóról van szó, akkor ez is egy a sok aktivizmus közül, ami növeli az emberiség karbonlábnyomát hiábavaló módon.

“Azok, akik nem látják, hogy a népességnövekedés és a klímaváltozás csupán ugyanannak az éremnek a két oldala, vagy alulinformáltak, vagy el akarnak bújni az igazság elől. Ez a két hatalmas környezeti probléma elválaszthatatlan egymástól, és az egyik említése a másik nélkül irracionális.” – James Lovelock (klimatológus, a Gaia-elmélet atyja)

Igen! A vízválság irracionális viselkedésünk következménye, kíváncsian várom a záródokumentumot.

Rampasek László

 

Víz Világtalálkozó – Világbank-csoport szakértője: a vízválság irracionális viselkedésünk következménye.

Azért tapasztalunk vízválságot, mert irracionálisan hozzuk meg a politikai és beruházási döntéseket helyi és globális szinten egyaránt – mondta Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón kedden.

A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, és egyre gyakoribbak, illetve súlyosabbak az aszályok és az áradások – mutatott rá Sara a budapesti rendezvényen, amelynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése.
A szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a környezetbe, amelynek káros következményei vannak egészségünkre és a bolygónkra nézve – tette hozzá, aláhúzva, hogy a gyenge vízminőség harmadával vetheti vissza a gazdasági teljesítményt.
A jelenlegi vízkezelési gyakorlat észszerűtlenségére az is rámutat, hogy több százmilliárd dollárt költünk jelenlegi viselkedésünk káros következményeinek elhárítására, legyen szó az aszályok, az áradások vagy a nem megfelelő szennyvízkezelés hatásainak mérsékléséről.

 

A vízfelhasználás nagy része magáncélú, a gazdaságok használják az összes vételezett víz 70-80 százalékát, főként öntözésre – húzta alá a szakértő. Azonban ha az állam túltámogatja a gazdaságok vízhasználatát, az pazarláshoz vezet – tette hozzá.
Sara szerint a vízválságra a vízkörforgásra épülő gazdaság létrejötte lehetne a válasz, amelynek célja, hogy a szennyvíztisztításban rejlő lehetőségek minél hiánytalanabb és innovatívabb kiaknázásával önfenntartó rendszerré változtassa a vízgazdálkodást.
Ehhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők – mondta.
Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője eközben arra mutatott rá, hogy összetettsége miatt a klíma- és a vízkérdés a legbonyolultabb ügyek közé tartozik, amelyekkel az emberiség szembesül.
Frick a lentről felfelé irányuló kezdeményezések, és a nem állami szereplők szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a víz- és a klímaválság kezelésében. A szakértő szerint mindkét kérdés túlnőtt a nemzetközi diplomácián, és radikális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy eredmények szülessenek.
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal. A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló eseményre 2019. október 15-17. között kerül sor a Millenáris Parkban. Ezzel egyidőben a résztvevőknek lehetőségük van megtekinteni a vízipari szakkiállítást, amely különféle magyar innovációkat, termékeket és szolgáltatásokat mutat be a témában.

Forrás: MTI

rampi

Recent Posts

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

3 óra ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

5 nap ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

2 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

2 hét ago

Al Gore – Amiről a fosszilis energiaágazat hallgat

Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…

3 hét ago

A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedésről…

A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…

1 hónap ago