November 9-én, a Nemek napján a glasgow-i klímacsúcs fő témája a nemek közötti egyenlőség, és az ebből fakadó, a nőket súlyosabban sújtó klímaváltozás volt.

Abitra Devi Dzsaiszi 29 éves négygyermekes asszony hatalmas levéllel védekezik az eső ellen otthona előtt
Szerzői jogok  NARENDRA SRESZTHA/MTI/MTVA

A nők és lányok azok, akik klímaváltozás nélkül is hátrányokat szenvednek el a férfiakkal szemben, a természeti csapások és változások pedig csak még jobban felerősítik ezt. Bár az eddig is egyértelmű volt, hogy a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, az őslakos bennszülött, szegény és/vagy mezőgazdaságból élő rétegek fokozottan érzik a bolygó felmelegedésének húsbavágó hatásait, de a nőkkel szembeni súlyos hátrányok eddig nem kerültek előtérbe. Az Euronews azt vizsgálta meg, mi az, amiben az ő életük változik a klímaváltozás térnyerésével.

Miért erősödik fel a nők elleni erőszak a klímaváltozás miatt?

2019-ben az ENSZ egyik ernyőszervezete, az UNDP az ugandai lápmezőkön, mezőgazdaságból élő közösségekben végzett kutatást a klímaváltozás kapcsán. A kutatók megfigyelték, hogyan változik meg a klímaválság hatására az időjárás, hogyan csökken a termés és az élelemforrás az azokból élő közösségekben. A kutatásnak azonban volt egy előre nem látott vetülete: azt is megfigyelték, hogy a fentiek miatt mennyire felerősödik a nőkkel szembeni erőszak.

A nőket és lányokat a közösségek arra kényszerítették, hogy hosszú utakat tegyenek meg a szárazság sújtotta időszakokban, hogy vizet és élelmet szerezzenek – még akkor is, ha út közben farmerek, vándorkereskedők és földbirtokosok szexuális támadásait kellett is elviselniük.

Bangladesi nők térnek haza vízkeresésükből 2021 október 5-én. Minden nap négy km-t gyalogolnak, hogy a kiszáradt talajból vizet nyerjenek valahol. Mahmud Hossain Opu/Mahmud Hossain Opu

Miután az egésznapos gyaloglástól és beszerzéstől, a megnövekedett munkamennyiségtől elfáradva a nők érdektelenné váltak a férjükkel folytatott szexuális élet iránt, sok feleség arról számolt be, hogy férjeik erőszakkal kényszerítették őket nemi életre és velük szemben is erőszakosakká váltak.

A kutatás azt is szépen bemutatta, hogy a rossz termés, az állatállomány megfogyatkozása, a kevés bevétel és az élelmiszer utánpótlás kiszámíthatatlansága mekkora terhet rótt a férfiakra, mint eltartókra, illetve hogy a “kudarcukkal” való megküzdési stratégiának sokan az alkoholt választották, amitől csak még erőszakosabbá váltak otthonaikban.

Ha az otthonukat hurrikán vagy ciklon pusztította el, a nőknek nem volt más választása, mint átmeneti menekülttáborokba menjenek, ahol megnövekedett erőszaknak voltak kitéve.

A Relief Web együtt dolgozott egy 14 éves bangladesi lánnyal, Sathi-val, aki szintén ilyen táborba került, miután házukat elmosta az árvíz. “Éjszakánként nem alhattam. Nem volt ajtónk, csak egy műanyag lepedő a fejünk felett. Az anyám egyáltalán nem aludt, annyira aggódott értem és a lánytestvéreimért.

Bangladesi nők gyermekeikkel 2017 októberében Dar Yasin/Copyright 2017 The Associated Press.
All rights reserved.

Gyerekházasságok

Azon családok számára, melyek már most is extrém szegénységben, mindennapi bizonytalanságban élnek, a természeti katasztrófák és extrém időjárási viszonyok miatti helyzete könnyen odáig fajulhat, hogy túlélésük érdekében eladják lányaikat.

Miközben a klímaváltozás és a gyerekházasságok közötti kapcsolatot még sosem kutatták vagy bizonyították, a világ minden tájáról származó, rendkívül beszédes jelentések szólnak arról, hogy a lányokat minél hamarabb kiházasítják a saját és a család túlélésének reményében, illetve a család hírnevének fenntartásáért.

A 12 éves Zali Idy-t 11 éves korában adták férjhez Nyugat-Afrikában. A képen hálószobájában látható.
Jerome Delay/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.

“A szülők nagyon korán férjhez adják a lányaikat a szegénység miatt, épp úgy, ahogy engem is – mondta el a 14 éves Sarmin a Relief Webnek. – Az élet nagyon nehéz a fiatal lányok számára a falvakban.” Sarmin családja mindenét elveszítette a sorozatos áradásokban. Hogy sorsát mégis biztosítsák, hozzáadták egy másik család fiához – így garantálva neki biztonságot és élelmet.

Fogamzásgátlás

Miután a nők a klímaváltozás hatásaival extrém helyzetekben kell megküzdeniük, alapvető fontosságú lenne számukra, hogy megfelelő fogamzásgátlással elkerülhessék a nem kívánt terhességeket az amúgy is válságos helyzetekben. Az MSI Reproductive Choices megbízásából készített felmérés ennek ellenére azt mutatja, hogy 2011 óta a klímaváltozás által leginkább érintett 26 országban 11,5 millió nő lehet az, aki nem fér hozzá fogamzásgátláshoz a klímaváltozás miatti elvándorlás miatt.

Ha nem sikerül a fogamzásgátlás problémáját megoldani, akkor az MSI szerint a következő évtizedben 6,2 millió nem kívánt terhesség; 2,1 millió nem megfelelő körülmények között végzett abortusz és 5800 anyai halálozás várható.

Nepáli nők állnak az esőben Narendra Sresztha/MTI/MTVA

“Szörnyű igazságtalanság, hogy a klímaváltozás negatív hatásai épp azokat a nőket és lányokat érintik leginkább, akik a legkevesebbel járultak hozzá a klímaválság kialakulásához – mondja Szanu Nying, az MSI regionális igazgatója. – Amit a csapatommal a legtöbbször hallunk, az a tiszta és világos üzenet, hogy a sérülékeny régiókban élő nők számára egy terhesség az, amit a legkevésbé kívánnak.

A Szenegálban élő Rokhi egy halászfaluban lakik a családjával együtt. A klímaváltozás miatt a kifogott hal mennyisége egyre csökken, ami az ő életét is megnehezíti. Tudja, hogy ha ismét terhes lenne, szinte lehetetlenné válna, hogy az amúgy is törékeny életszínvonalukat fenntartsák. “Amint egy gyermek elég nagy volt ahhoz, hogy egyedül járjon, máris újra teherbe estem. Ez pedig megnehezítette a munkát, mert amikor a halászhajó kiköt, rohannod kell, hogy a halat minél hamarabb elhozd. Ha terhes vagy, vagy egy gyermeket tartasz a karodban, ezt egyszerűen nem tudod megtenni.”

Oktatás

Ha egy család hirtelen szembetalálja magát a klímaváltozás hatásaival, az első dolgok egyike, melyet nélkülözhetőnek tekint és elhagy, az a lányok oktatása.

“Nem esik eső a falunkban – mondja a 14 éves Dawele Etiópiából, akit egy nagy szárazság alatt vettek ki az iskolából. – Több, mint 8 órát gyalogolunk minden nap, hogy vizet szerezzünk. Emiatt nem tudtam tovább folytatni az iskolát és kimaradtam. Szeretem a matematikát és tanár akartam lenni, de most már nem tudom, mi lesz a jövőm.”

Szudáni gyerekek vizet hordanak a falujukba – Adrienne Surprenant/Adrienne Surprenant / AP

A lányok oktatása sokukat megóvná a gyerekházasságtól, a női nemiszerv csonkítástól és a túl korai terhességektől, de hozzájárulna a közösségek megszilárdításához és a gazdaság megerősítéséhez is. Kutatások azt mutatják, hogy az oktatásban részesülő lányok segítik a klímastratégiák kitalálását és végrehajtását is, amire a következő években nagy szükség lesz.

Mindennek ellenére a pakisztáni születésű, Nobel-díjjal kitüntetett Malála Juszafzai által alapított Malala Fund becslése szerint 2021-ben legalább 4 millió lány hagyja abba az iskolát a klímaváltozás miatti események következtében a szegény országokban. Ha ez a trend folytatódik, 2025-re 12,5 millióra nő az oktatásukat félbehagyó lányok száma.

Halál, súlyos sérülések

Az extrém időjárásban életüket vesztett, vagy súlyos sérülést elszenvedett férfiak és nők arányát vizsgálva kutatók 53 különböző tanulmány összehasonlításával arra jutottak, hogy az esetek kétharmadában a nők voltak azok, akik súlyos, sok esetben halálukat okozó sérülést szenvedtek el. Ezt egyrészt a társadalomban betöltött alacsonyabb státuszuk, másrészt az íratlan kulturális szabályredszerek miatt őket érő nagyobb veszély magyarázza.

Nem kétséges, hogy mindezek az események a férfiakat is érintik, ám a nők azok, akik jobban megérzik a negatív hatásokat.

Írta: Noemi Mrav
Forrás: Euronews