A trópusi erdők védenek az éghajlatváltozás elszabadulásától, de a szén-dioxid eltávolítási képességük az atmoszférából kopik. Az Amazonas, amely a világ esőerdeinek több mint a felét adja, szén-dioxid forrássá vált.
Összességében az erdők továbbra is szén-dioxid elnyelők maradnak, és évente 7,6 milliárd tonna szén-dioxidot szüntetnek meg a Nature Climate Change című közelmúltban megjelent tanulmánya szerint. (A szerzőtől megjelent a Global Carbon projekt keretében ugyanazzal a címmel: GLOBAL MAPS OF 21ST CENTURY FOREST CARBON FLUXES) Csak az elmúlt 20 évben a délkelet-ázsiai erdők, különösen Indonéziában és Malajziában, az ültetvények elterjedésének, a tomboló tüzeknek és a tőzegterületek elvesztésének köszönhetően, nettó szén-dioxid kibocsátóvá váltak.
Az emberi tevékenység rekordszintű kibocsátást produkál – a légköri szén-dioxid tavaly 4 millió éves csúcsot ért el -, és ez feltöri a bolygó legkeményebb védelmét is.
Dél-Amerika kilenc országában 5,5 millió négyzetkilométeren (2,1 millió négyzetmérföld) elterjedve az Amazonas még mindig kiszívja a szén-dioxidot a levegőből – de csak még.
Az Amazonas legnagyobb része Brazíliában fekszik, és 2001 és 2019 között a brazil Amazonas nettó szén-dioxid kibocsátó volt – állapította meg a tanulmány.
Amióta Jair Bolsonaro 2019 elején elnök lett, Brazíliában egyre több az erdőirtás, a szarvasmarhák legelőinek megtisztítása és a tűzesetek miatt. A 2019-es erdőtűz idény az egész világon aggodalmat keltett a brazil erdők egészségi állapotával kapcsolatban, de az erdőirtás is évek óta folyamatosan emészti a zöld fedőréteget.
A Földön megmaradt három nagy trópusi esőerdő közül, csak a Kongói-medence területén lévő áll még mindig erősen.
A trópusi erdők gyorsan növekednek, és a legtöbb szén-dioxidot szívják fel bármilyen típusú erdőhöz viszonyítva. A fotoszintézis során szén-dioxidot használnak energia és biomassza előállításához. Mivel a fák magukba zárják a szén-dioxidot, az erdők pusztulásakor nemcsak ezt a létfontosságú funkciót veszítjük el, hanem a tárolt szén-dioxid is visszakerül a légkörbe.
Az erdők akkor tekinthetők szén-dioxid elnyelőnek, ha több szén-dioxidot szívnak fel, mint amennyit a földhasználat megváltoztatása és az erdőpusztítás okoz.
Egy 2020-as tanulmány azt jósolta, hogy az Amazonas a következő 15 évben szén-dioxid forrássá válik.
Különösen aggasztó az az érintetlen erdő mennyiség elvesztése, amely évtizedekig, ha nem évszázadokig tartotta távol a szén-dioxidot a légkörből. Madagaszkár, a világ legrégebbi szigete négy évtized alatt elvesztette természetes erdeinek közel 90% -át. A századforduló óta, sok afrikai országgal ellentétben, szén-dioxid forrássá vált az elemzés szerint.
„A másodlagos erdőktől, vagy a gyorsan változó fenyő- vagy eukaliptusz ültetvényektől eltérően, az őserdők irtása évszázadokig tartó szén-dioxid felhalmozást eredményez – az egyszer elvesztett erdő, már helyrehozhatatlan a mi élettartamunk során” – írják a cikk szerzői.
Az erdők nettó szén-dioxid kibocsátás termelővé degradálódása, szörnyű hír a bolygó számára, de ez maguknak az erdőknek is rossz hír. Az éghajlatváltozás közismerten hozzájárul az intenzív erdőtűz idényekhez és a hosszan tartó aszályokhoz, amelyek végzetesnek bizonyulhatnak a fák számára.
Az elemzés egyik örömteli pontja, hogy az üvegházhatású gázok eltávolításának több mint egynegyede, a védett területeken található erdőkben történt. A szerzők a brazíliai Menkragnotí bennszülött terület példáját idézik, ahol az erdők továbbra is évente elnyelik a 2 millió gépjármű szennyezőanyag kibocsátásával megegyező kibocsátást – annak ellenére, hogy a környező erdők nettó szén-dioxid forrássá váltak. A kutatók szerint a bányászati tevékenységet, a szarvasmarha-tenyésztést és a szójatermesztést kell hibáztatni.
A kutatás a szén-dioxid elszámolás előrelépését is képviseli. A hagyományos módszer az egyes országok adataira támaszkodik. Az új megközelítés egyesíti a műholdas adatokat a földi mérésekkel, és kifinomultabb képet mutat. Kiegyenlíti a különböző léptékekben történő számításokat, lehetővé téve a kis erdőfoltok, valamint országok és kontinensek szén-dioxid kibocsátásának és eltávolításának becslését.
Idézetek:
Harris, N. L., Gibbs, D. A., Baccini, A., Birdsey, R. A., Bruin, S. D., Farina, M.,. . . Tyukavina, A. (2021). Globális térképek a huszonegyedik századi erdei szénfluxusokról. A természet klímaváltozása. doi: 10.1038 / s41558-020-00976-6
Hubbau, W., Lewis, S. L., Phillips, O. L., Affum-Baffoe, K., Beeckman, H., Cuní-Sanchez, A.,… Zemagho, L. (2020). A szinkron szénelnyelő telítettség az afrikai és amazóniai trópusi erdőkben. Nature, 579, 80-87. doi: 10.1038 / s41586-020-2035-0
Szalagcím kép: A Kaxarari őslakos területtel határos terület Labreaban, Amazonas államban, Brazíliában, 2020 augusztusában. Kép Christian Braga / Greenpeace jóvoltából.
Forditó: Rasid said
Szerkesztő: Rampasek, László A.
Forrás: Mongabay is a U.S.-based non-profit conservation and environmental science news
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
