Az uniós adórendszerrel kapcsolatos jelenlegi vita nem csak az atomenergiáról szól. A Bizottság azt is szeretné, ha a földgázt “fenntarthatónak” minősítenék. Ez egy csalárd címke? Válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Tartalomjegyzék
- Klímabarát módon ég a gáz?
- Milyen szerepet játszik a metán a gáz éghajlati egyensúlyában?
- A gáz “fenntartható”?
- Miről szól az uniós taxonómiai vita?
- A gáz “hídtechnológia” a klímasemlegesség korában?
- Mennyi földgáz fér bele az éghajlatbarát jövőbe?
- Milyen alternatívái vannak a földgáznak?
- Miről szól az Északi Áramlat 2 körüli vita?
Klímabarát módon ég a gáz?
Nem. A többi fosszilis tüzelőanyaghoz hasonlóan a gáz is éghajlatkárosító gázokat bocsát ki égetésekor – mindenekelőtt szén-dioxidot. A legkedvezőbb dolog, ami erről a gáznemű energiaforrásról elmondható: A lignithez és a fűtőolajhoz képest a legkevésbé káros az éghajlatra. Míg a lignitbrikett egy kilowattóra villamos energia előállításához közel 680 gramm üvegházhatású gázt bocsát ki, addig a földgáz csak 250 grammot. A fűtőolaj a kettő között van 319 grammal. Ez azonban nem tartalmazza a gázkitermelő csővezetékek szivárgásait, amelyekből még több éghajlatkárosító metán szabadul ki.
A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) becslése szerint az Oroszországból, Norvégiából vagy Hollandiából származó gázzal működő gáztüzelésű erőművek – a szivárgásokkal együtt – mintegy 40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak a légkörbe, mint a széntüzelésű erőművek.
Milyen szerepet játszik a metán a gáz éghajlati egyensúlyában?
Az eredmény másképp néz ki, ha például az USA-ból származó fracking-gáz éghajlati mérlegét nézzük. Az ok: a szivárgó kutakból a termelés és a szállítás során kiszabaduló metán.
A földgáz főként metánból (CH4) áll. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint, ha el nem égett formában kerül a légkörbe, az első 20 évben körülbelül 87-szer károsabb az éghajlatra, mint a legfontosabb üvegházhatású gáz, a CO2. A 100 évhez képest még mindig 36-szor nagyobb a hatása. Egy amerikai tanulmány következtetése: a tört gáz ugyanolyan káros hatással lehet az éghajlatra, mint a szén, ha ilyen módon termelik ki.
A gáz “fenntartható”?
Ez teljes mértékben a fenntarthatóság definíciójától függ. 1987 óta az ENSZ a fenntartható fejlődést úgy határozza meg, mint “olyan fejlődést, amely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére”. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése azonban éppen a jövő nemzedékek lehetőségeit korlátozza, amint azt a Szövetségi Alkotmánybíróság is megállapította tavaly.
Miről szól az uniós taxonómiai vita?
A gáz uniós adórendszerbe való felvételéről szóló döntés védelmezői azzal érvelnek, hogy a jövőben a gáztüzelésű erőművekre szigorú kibocsátási korlátok vonatkoznak majd. Ezenkívül hidrogénné is átalakíthatónak kell lenniük. Jelenleg azonban még nem világos, hogy mikor lehet ezt a technológiát nagy léptékben alkalmazni. Így továbbra is fennáll a gyanú, hogy a taxonómiába való felvétel nem a valódi fenntarthatóságról szól, hanem a fosszilis iparágba történő befektetések ösztönzéséről. “Az egész vita a taxonómiáról” – mondja Veronika Grimm közgazdász és gazdasági szakértő a Süddeutsche Zeitungban – “mindenekelőtt egy dolgot bizonyít: ennek az eszköznek a lobbizásra való fogékonyságát”.
A gáz “hídtechnológia” a klímasemlegesség korában?
A földgázt mindazonáltal gyakran “éghajlatbarát” energiaforrásként reklámozzák, amely állítólag megkönnyíti az éghajlat-semlegességre való áttérést. Ráadásul a fosszilis energiák használatának alig marad mozgástere, ha komolyan vesszük a 2015-ben Párizsban elfogadott 1,5 fokos határértéket. Egy jelentés szerint ezt a kritikus értéket még akkor is túlléphetnénk, ha a világ azonnal felhagyna az éghajlatra rendkívül káros szénégetéssel – ehelyett azonban folytatná a már kiaknázott olaj- és gázmezők kiaknázását.
Ha a világ az évszázad közepére klímasemlegessé akar válni, a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi szervezetek egyetértenek abban, hogy nincs idő az úgynevezett “áthidaló technológiákra”. “Ahelyett, hogy egyik szennyező energiaforrásról a másikra váltana, Európának véget kell vetnie a nukleáris, szén-, olaj- és gázfüggőségének, csökkentenie kell a villamosenergia-fogyasztást, be kell fektetnie az energiahatékonyságba, és elő kell mozdítania a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést” – áll Ann-Kathrin Schneider, a BUND éghajlatvédelmi szakértőjének sajtóközleményében.
Mennyi földgáz fér bele az éghajlatbarát jövőbe?
A szén és az olaj egyszerű helyettesítése gázzal nem fog működni. A párizsi éghajlat-változási megállapodás alapján, amely az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 1,5 fokos további felmelegedést irányoz elő, a következő kép rajzolódik ki: A következő öt évben a gázfogyasztásnak enyhén, majd évente négy százalékkal kellene csökkennie. Az évszázad közepére a globális energiarendszernek teljesen klímasemlegesnek kell lennie. Ez derül ki a Sydneyi Műszaki Egyetem Fenntartható Jövők Intézetének (Institute for Sustainable Futures, ISF) tanulmányából.
A “2050-es éghajlatvédelmi terv” előírja, hogy a német CO2-kibocsátásnak az évszázad közepére 95 százalékkal kell csökkennie. Az ezen alapuló összes energiaellátási forgatókönyvben a gáz veszít jelentőségéből – és 2040-re, de legkésőbb 2050-re teljesen el kellene tűnnie az energiamixből.
Milyen alternatívái vannak a földgáznak?
A környezetvédelmi szervezetek azzal érvelnek, hogy a szél- és napenergia már ma is versenyképes, és tovább bővíthető. A megfelelő tárolóeszközökkel kapcsolatos kutatások előrehaladására – és a szélenergia gázzá alakítására (power-to-gas) – is támaszkodnak. Ennek során a szélturbinákból származó felesleges elektromos energiát hidrogén vagy metán előállítására használják fel. Az elektromos energiával ellentétben ezek a gázok könnyen tárolhatók és felhasználhatók például üzemanyagként.
Miről szól az Északi Áramlat 2 körüli vita?
Az új földgázvezeték körüli vita elsősorban nem a klímavédelemről szól, hanem a piaci lehetőségekről: Oroszország több gázt szeretne Európába értékesíteni, míg az USA ugyanerre a piacra törekszik, bár a saját fracking-gázával, amelyet lehűtenének és cseppfolyósítanának, majd Európába szállítanának. A nagyszabású gázvezeték-projekt kritikusai – az USA mellett számos uniós ország – azzal érvelnek, hogy az orosz gáztól való nagyobb függőség geostratégiai szempontból kockázatos. Moszkva a jövőben az Európába vezető gázvezetéket nyomásgyakorlásra használhatja.
A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) 2018-ban készített tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy Németország és Európa már most is jól kiépített csővezeték-hálózattal és ellátási régiókkal rendelkezik, amelyeket tovább lehetne diverzifikálni és szükség esetén cseppfolyósított gázszállításokkal kiegészíteni – olvasható a DIW sajtóközleményében. Az Északi Áramlat 2 “gazdaságilag életképtelen és politikailag motivált”.
Kritika érkezik olyan környezetvédelmi szervezetektől is, mint a NABU, amelyek nemcsak Németország éghajlati céljai miatt aggódnak, hanem a madárrezervátumok miatt is, amelyeken a vezeték már keresztülvezetett.
Forrás: GEO
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
