Az „ökológiai szegénységi csapda”

Az emberek évente a Föld erőforrásainak 173 százalékát használják fel.

Az erőforrások felhasználásának üteme meghaladja a Föld biomassza-regenerációs kapacitását.
Kép: huyangshu/Shutterstock

A Nature Sustainability című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a természeti erőforrások fogyasztásának jelenlegi üteme messze meghaladja a bolygó biomassza megújulási képességét. A szerzők amellett, hogy rávilágítanak a fenntarthatóbb életmódok egyre sürgetőbb szükségességére, azt is bemutatják, hogy a gazdagabb országok védve vannak e biokapacitás-korlátozások hatásaitól, míg a szegényebb nemzetek viselik a fő terhet.

A biológiai erőforrás-biztonság érdekében egy országnak vagy a saját területén belül kell elegendő erőforráshoz jutnia ahhoz, hogy kielégítse lakossága igényeit, vagy rendelkeznie kell azzal a pénzügyi erővel, hogy ezeket az erőforrásokat a nemzetközi piacon megvásárolja. Azok, amelyek e kritériumok egyikének sem felelnek meg, a tanulmány szerzői által „ökológiai szegénységi csapdának” nevezett jelenséggel szembesülnek, amikor a megfelelő élelmiszer, építőanyagok és egyéb alapvető szükségletek beszerzésének képessége a tét.

Annak meghatározásához, hogy a világ népességének hány százaléka nem rendelkezik erőforrás-biztonsággal, a tanulmány szerzői az összes országot ökológiai deficitjük szerint osztályozták, ami arra utal, hogy fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg saját ökoszisztémájuk regenerációs képességét. Ezen elemzés alapján a nemzeteket a magas deficittel, alacsony deficittel, magas tartalékkal vagy alacsony tartalékkal rendelkező országok közé sorolták.

Ezeket az adatokat az egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP) összevetve a kutatók képesek voltak megkülönböztetni azokat az országokat, amelyeknek nincsenek meg a biológiai erőforrásaik és a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges vásárlóerejük.

Az erőforrás-fogyasztás általános ütemét vizsgálva a szerzők azt is megállapították, hogy mi mint faj 2017-ben a bolygó biokapacitásának 173 százalékát használtuk fel, szemben az 1980-as 119 százalékkal.

Talán nem meglepő módon az adatokból kiderült, hogy a nagy ökológiai deficittel rendelkező, magas jövedelmű országok lakói általában a legnagyobb fogyasztók is. Annak ellenére, hogy a világ népességének mindössze 14 százalékát teszik ki, az ebbe a kategóriába tartozók a bolygó erőforrásainak 52 százalékát használják fel. Ha a Földön mindenki átvenné ezeknek az országoknak az anyagi igényeit, a kutatók becslése szerint évente a bolygó biokapacitásának 367 százalékát használnánk fel.

Még a gazdag országok e csoportján belül is vannak olyanok, amelyek erőforrás-felhasználása sokkal kevésbé fenntartható, mint másoké. A szerzők számításai szerint például, ha a világ népessége ugyanolyan ütemben fogyasztaná az erőforrásokat, mint Dubai, akkor évente a Föld biológiai erőforrásainak 560 százalékát használnánk fel.

Az ilyen magas fogyasztási arányt jelenleg az erőforrások külföldről történő megvásárlásával tartják fenn, azonban a rendelkezésre állás csökkenésével az alacsonyabb jövedelmű nemzetek egyre inkább pénzügyi versenybe kerülnek, ami bizonytalan helyzetbe hozza őket.

Ezek a számadatok együttesen azt mutatják, hogy az erőforrások bizonytalansága ma már minden ország számára növekvő fenyegetést jelent. Nem lesz könnyű megoldást találni erre a problémára, bár a szerzők több olyan eszközt is kiemelnek, amelyekkel orvosolni lehetne a helyzetet – többek között a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásával, a kisebb családok létrehozásának ösztönzésével és a kevesebb állati eredetű élelmiszer fogyasztásával.

Rampasek, László A.
Forrás: IFLSCIENCE