Az óceánok a vizei tágulnak, mivel hatalmas mennyiségű hőt vesznek fel az üvegházhatású gázok csapdájába lévő Föld légköréből. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a gleccserek, a jégtakarók évente több gigatonna olvadékvizet adnak az óceánokba. A partok mentén a földfelszín szintén fel-alá kúszik, ez is befolyásolja a relatív tengerszint-emelkedést. Az emberek érzik a hatásokat, mivel a tengerszint emelkedésének látszólag kicsi növekedése nagy problémává válik a tengerpartok mentén világszerte.
Műholdakkal, légi küldetésekkel, fedélzeti mérésekkel és szuperszámítógépekkel a NASA évtizedek óta vizsgálja a tengerszint emelkedését. Nemzetközi és ügynökségközi partnereinkkel együtt nagy pontossággal figyeljük a tengerszint emelkedésének okait és a pontosság. A globális tengerszint kb. 3,3 milliméterrel emelkedik évente. Ez 30% -kal több, mint amikor a NASA 1992-ben elindította első óceánmagasságának mérésére szolgáló műholdas misszióját.
Az emberiség, nem egy ügynökség, egyetlen ország, nem egy kontinens, hanem. . . az emberiség több mint 28 éve figyeli az űrből a globális tengerszintet.
A globális tengerszint-emelkedés körülbelül kétharmadát a gleccserekből és jégtakarókból származó olvadékvíz, az Antarktiszon és a Grönlandot borító jég hatalmas kiterjedésének olvadása okozza. Grönlandon a jégveszteség nagy része a jégtakaró felszínét megolvasztó felmelegedő léghőmérsékletből, valamint a tengerbe ömlő gleccserekből származik. Az Antarktiszon azonban az egész éves fagyhőmérséklet azt jelenti, hogy a jégtakaró felülete nem olvad meg. Ehelyett a jég nagy része leszakad, mivel az óceán egyre melegebb áramlásai elfogyasztják a nyugat-antarktiszi gleccserek végén lévő úszó jégpolcokat. Ennek következtében a gleccserek felgyorsulnak, és több jég folyik – és olvad meg – a tengerbe.
Nemcsak több víz folyik az óceánba jégtakarókból és gleccserekből – az óceán melegebb vize több helyet foglal el, növelve a tengerszint magasságát. Az óceán felső 700 méteres része az 1970-es évek óta melegszik – és a globális felmelegedés által generált extra hő nagy részét az óceán nyeli el. Amikor a víz felmelegszik, az egyes molekulák gyorsabban mozognak, megnövelve az általuk elfoglalt térfogatot. Globális szinten ez, a tudósok által mért tengerszint-emelkedés körülbelüli egyharmadát okozza.
Mint minden tengerszint-változás, a hőtágulás is változik az óceánokon – egyes régiók jobban érintettek, mint mások. Az áramlások és a szelek mozgatják ezt az újonnan felmelegedett és kiterjedt vizet, és ez a melegebb víz befolyásolja az óceán áramlatainak erősségeit és mintázatait. Az olyan eszközök, mint az Argo, a San Diego-i Scripps Institution of Oceanography úszókból gyűjtenek hőmérsékleti és egyéb adatokat az óceán vizeiről.
A tengerszint emelkedése nem következetes az egész világon. Egyes part menti területek az átlagos emelkedési sebesség háromszorosát tapasztalják, míg mások nem észlelnek változásokat, vagy akár a tengerszint csökkenését is láthatják. Az óceánáramok, a mély óceánból származó hideg víz felemelkedése, a szelek, a hő és az édesvíz mozgása, valamint a Föld gravitációs vonzata mind szerepet játszanak a víztömegek mozgatásában. Amikor például Grönlandról megolvad a víz, a tömegesés csökkenti a jégtakaró gravitációs húzását, ami a víz lecsúszását eredményezi Dél-Amerika partjai felé. A melegebb vizek felgyorsíthatják az áramlást, sőt megdönthetik az óceán felszínét – ezeket a változásokat a közelgő felszíni víz és óceán topográfia műholdas missziója fogja mérni, amelyet a NASA és a nemzetközi partnerek fejlesztettek ki.
A Föld összetett óceáni áramlatai mozgatják a vizet. A rögös óceánfenék topográfiája, a hideg víz felszínre sodrása és egyéb tényezők, az áramlások regionális különbségekhez vezethetnek a tengerszint emelkedésében.
Forrás: a NASA Tudományos Vizualizációs Stúdiója
A természetes módon előforduló óceáni éghajlati ciklusok szintén szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás tengerszint-emelkedésére gyakorolt hatásainak ideiglenes elfedésében vagy fokozásában.
A globális tengerszint-emelkedésben nemcsak a vízfolyamatok játszanak szerepet – a talaj mozgásának is jelentős a szerepe. A kontinentális skálán a földkéreg még mindig mozog az utolsó jégkorszakból kifolyólag. 20 000 évvel ezelőtt Kanadát, az Egyesült Államok északkeleti részét, Skandináviát és más régiókat jégtakarók nehezítették. Amint a jégtakarók megolvadtak, és a kontinensek súlya enyhült, a földfelszín lassan visszaemelkedett. Ez a visszatérő folyamat még mindig zajlik, és akár más helyek csökkenését is okozhatja – például a virginiai Norfolk elsüllyed az északabbra visszatérő víz miatt.
A tengerszint emelkedése a föld elsüllyedéséhez is hozzájárul. A Mississippi-folyó deltája például lényegében megfullad, mivel süllyedő talaj az erőforrások kitermelése, az üledékterhelés miatt, és az épített környezet súlya együtt jár a magasabb tengerszinttel. A NASA ezt az esetet egy Delta-X nevű terepi kampánnyal vizsgálja, amelynek célja annak vizsgálata, hogy az üledékek hogyan halmozódnak fel a deltán.
Rampasek, László A.
Forrás: NASA
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…