Ilyen egyszerű a kérdés: Mennyire lesz forró a Föld?
Mégis 40 éven át a klímatudósok ugyanazt a nem kielégítő választ ismételték: Ha az emberek megduplázzák a légköri szén-dioxidot (CO2) az ipar előtti szinthez képest, akkor a bolygó végül 1,5 °C és 4,5 °C között melegszik fel – ez a hőmérsékleti tartomány viszont magában foglalja a pusztán aggasztó emelkedéstől a katasztrofális szintet is.
Most egy 25 fős tudóscsoport jelentősen leszűkítette ennek a kritikus tényezőnek, az úgynevezett klíma-érzékenység határát. Az Éghajlat-Kutatási Világprogram (WCRP) keretében végzett és még júliusban publikált Geofizikai Véleményként megjelent értékelés három bizonyítékra támaszkodik: a kortárs felmelegedés által jelzett tendenciákra, a klímaváltozást lassító vagy gyorsító visszacsatolási hatások legújabb megértésére, és az ősi éghajlat tanulságaira. A tanulmány szerint a valószínű felmelegedési tartomány, 2,6 °C és 3,9 °C között van – mondja Steven Sherwood, a tanulmány egyik vezető szerzője és az Új-Dél-Walesi Egyetem klímatudósa.
Az új tanulmány a klímatudomány több évtizedes fejlődésének a megtérülése mondja James Hansen, a híres nyugdíjas NASA klímatudós, aki 1979-ben segített az első klímaérzékenységi tartomány kialakításában. „Ez egy lenyűgöző, átfogó tanulmány, és nem csak azt mondom, hogy mert egyetértek az eredménnyel. Aki ezt pásztorolta, megérdemli hálánkat.”
Az emberiség már elegendő CO2-t bocsátott ki ahhoz, hogy félúton járjon az 560 milliomodrész megduplázódási ponthoz, és sok kibocsátási forgatókönyv szerint a bolygó eléri ezt a küszöb értéket 2060-ig. A jelentés aláhúzza ennek az útnak a kockázatát: Kizárja az enyhébb felmelegedési szintet, amelyre néha hivatkoznak azok, akik elkerülnék a kibocsátáscsökkentést. „A jobb forgatókönyvben bizakodó emberek számára ezek a remények kevésbé megalapozottak a valóságban” – mondja David Victor, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem klímapolitikai kutatója, aki nem volt része a tanulmánynak.
A WCRP érzékenységi becslését az ENSZ Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testülete (IPCC) is használja, amikor 2021-ben vagy 2022-ben közzéteszi következő jelentését. E következmények tisztább képe sokat jelenthet a helyi önkormányzatok ösztönzésére az emisszió csökkentése és a melegedéshez való alkalmazkodás érdekében – mondja Diana Reckien, a Twentei Egyetem klímatervezési szakértője. „A csökkenő bizonytalanság potenciálisan több joghatóságot ösztönözhet a cselekvésre.”
Forrás: American Association for the Advancement of Science
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
