Háborúban állunk a természettel

“Háborúban állunk a természettel”: Az ENSZ környezetvédelmi vezetője a biológiai sokféleség apokalipszisére figyelmeztet.

Inger Andersen a bolygó előtt álló kihívásokról beszélt a Cop15 küldöttek montreali találkozóján.

A küldöttek Montrealban tanácskoznak a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keretrendszer tervezetének célkitűzéseiről szóló előzetes tárgyalások során. Fénykép: IISD

Az ENSZ környezetvédelmi vezetője arra figyelmeztetett, hogy “háborúban állunk a természettel”, és “békét kell kötnünk”, miközben az országok Montrealban a Cop15 konferencián gyűlnek össze, hogy megállapodjanak a bolygó biológiai sokféleségének védelméről.

Épp most köszöntöttük az emberi faj 8 milliárdodik tagját ezen a bolygón. Ez persze egy csodálatos születés. De meg kell értenünk, hogy minél több az ember, annál nagyobb nyomásnak tesszük ki a Földet

– mondta Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója.

Ami a biológiai sokféleséget illeti, háborúban állunk a természettel. Békét kell kötnünk a természettel. Mert a természet az, ami mindent fenntart a Földön… a tudomány egyértelmű.

Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója. Fénykép: Peter de Jong/AP

Andersen hangsúlyozta, hogy bármely megállapodás végleges szövegének foglalkoznia kell “a biológiai sokféleség apokalipszisének öt lovasával”: a földhasználat megváltozásával, a túlzott kizsákmányolással, a szennyezéssel, az éghajlati válsággal és az invazív fajok terjedésével.

A december 19-ig tartó Cop15 konferenciára több mint 10 000 résztvevőt várnak, a második héten pedig miniszterek érkeznek, hogy segítsenek a szöveg kidolgozásában. A biológiai sokféleség globális keretrendszerében (GBF) szereplő céltervezetek a szárazföld és a tenger 30%-ának védelmére, a káros támogatások milliárdjainak átcsoportosítására és az invazív fajok elleni küzdelemre vonatkozó javaslatokat tartalmaznak.

Mi a biológiai sokféleség és miért fontos?

A biodiverzitás – a biológiai sokféleség rövidítése – a Földön élő élet sokféleségét jelenti, a legapróbb baktériumoktól a legnagyobb emlősökig. A levegő, amit belélegzünk, a víz, amit iszunk, és az étel, amit megeszünk, mind erre épül – növények nélkül nem lenne oxigén, és a beporzó méhek nélkül nem lenne gyümölcs vagy dió.

A tudósok még mindig próbálják megérteni, hogyan áll össze az élet hálója, és a technológia fejlődése ellenére még mindig csak találgatni tudunk a bolygónkon élő fajok valódi számáról. De a Földön a dinoszauruszok óta a legnagyobb életfogyás zajlik, és az ember a hibás. A szakértők szerint az a mód, ahogyan bányászunk, szennyezünk, vadászunk, gazdálkodunk, építkezünk és utazunk, legalább egymillió faj kihalását veszélyezteti. Egyes tudósok szerint a földtörténeti történelem hatodik tömeges kihalása már megkezdődött, és több milliárd egyedi populáció veszik el.

A biológiai sokféleséget fenyegető öt legnagyobb veszély a következő: a szárazföld és a tengerek használatának megváltozása; a természeti erőforrások közvetlen kiaknázása; az éghajlati válság; a környezetszennyezés és az invazív fajok.

Az állatok, rovarok, növények és minden élőlény kipusztulásának hatalmas tovagyűrűző hatásai vannak. A fajoknak harmóniában kell együttműködniük ahhoz, hogy boldogulni tudjanak, és biztosítani tudják az embereknek a túléléshez szükséges alapvető szolgáltatásokat. Az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások becslések szerint dollárbilliókat érnek. Az ENSZ szerint a globális GDP mintegy fele – ami 42 milliárd dollárnak (37 milliárd fontnak) felel meg – a természet egészséges működésétől függ.

A világ eddig nem teljesítette a természet pusztulásának megállítására vonatkozó ENSZ-célkitűzéseket, de a 2022 decemberében Montrealban megrendezésre kerülő Cop15 biodiverzitási csúcstalálkozón új célokat határoznak meg.

Ha a kormányok ambiciózus végső megállapodást akarnak elérni, Kínának vezető szerepet kell vállalnia a tárgyalásokon – mondta Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi biztosa a Guardiannak.

Kína, amely a Cop15 soros elnöke, a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója – bár Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában az egy főre jutó CO₂-kibocsátás sokkal magasabb. Ez lesz az első alkalom, hogy Peking átveszi a vezető szerepet egy jelentős ENSZ környezetvédelmi megállapodásban. A Cop15-öt az év elején Kunmingból Montrealba helyezték át Kína zéró- COVID politikája miatt, de ez még mindig lehetőséget ad az országnak arra, hogy megmutassa a világnak “ökológiai civilizációs” hitvallását, amely Xi Jinping elnök belpolitikai programjának kiemelt része.

Félő volt, hogy Peking el akarja bagatellizálni a csúcstalálkozót, amelyet a természet lehetséges “párizsi pillanataként” emlegetnek, miután a világ vezetői nem kaptak meghívást. Huang Runqiu, Kína környezetvédelmi minisztere fogja vezetni a tárgyalásokat, hasonló szerepben, mint Alok Sharma a glasgow-i COP26-on.

“Úgy gondolom, Kína szerepe döntő lesz” – mondta Sinkevičius. “Nagy a felelősségük, és [a Cop15] elnökként nehéz helyzetben vannak. Elégedett vagyok az eddigi elkötelezettségükkel, és a Cop27 során miniszteri találkozót szerveztek Egyiptomban. Meglátjuk, hogy ez folytatódik-e. Ha azt akarják, hogy a természet számára ez egy “párizsi pillanat” legyen, akkor a kezükben van a dolog, de nekik kell vezetniük.”

A biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozó kulcsfontosságú a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása szempontjából a párizsi klímaegyezmény kidolgozói szerint, akik a múlt havi klímacsúcson hangsúlyozták, hogy a természettel egyensúlyban kell élni. A G20-ak vezetői az indonéziai Balin tartott csúcstalálkozón kiadott közleményükben szintén hangsúlyozták ennek fontosságát.

A kormányok még soha nem teljesítették maradéktalanul az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseit, és Andersen szerint egy megfelelő elszámoltathatósági mechanizmus – hasonlóan az országok által az éghajlat-változási folyamat keretében benyújtott, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokhoz – létfontosságú ahhoz, hogy a világ ezúttal teljesítse kötelezettségvállalásait.

“Ez a harmadik próbálkozásunk [a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekről való megállapodás]. Rengeteg tanulsággal járt annak megértése, hogy mi történt az előző két alkalommal, mi működött és mi nem” – mondta. “Jelenleg azon a pályán vagyunk, hogy a bolygón élő 8 millió fajból 1 millió faj elpusztul. Ez nyilvánvalóan nem az a pálya, amelyen haladni akarunk. Meg kell változtatnunk azokat a lépéseket, amelyeket emberi lényekként kell tennünk: olyan módon kell táplálkoznunk és élnünk, amely pozitívan hat a természetre.”

Forrás: The Guardian