Az élelmiszertermelés felelős a világ ÜHG kibocsátásának egynegyedéért

Ez a cikk a globális fejlődéssel kapcsolatos empirikus bizonyítékokat mutatja be az élelmiszertermeléssel kapcsolatban. Az alábbi megállapítások a CO2 és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, valamint az élelmiszertermelés környezeti hatásairól szóló adatokra és kutatásokra támaszkodik.

Az élelmiszertermelés felelős a világ ÜHG kibocsátásának egynegyedéért

Amikor az éghajlatváltozás kezeléséről van szó, a hangsúly általában a „tiszta-energia” megoldásokon van – a megújuló vagy nukleáris energiák bevezetésén; az energiahatékonyság javításán; vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre való áttérésen. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának nagy része – 76%-a – valóban az energiára vezethető vissza, legyen szó akár villamos energiáról, hőtermelésről, közlekedésről vagy ipari folyamatokról[1] .

De a globális élelmiszerrendszer, amely magában foglalja a termelést, a mezőgazdasági termelés utáni folyamatokat, például a feldolgozást és az elosztást, szintén jelentős mértékben hozzájárul a kibocsátásokhoz. És ez egy olyan probléma, amelyre még nem rendelkezünk életképes technológiai megoldásokkal.

Az itt látható vizualizáció – amely Joseph Poore és Thomas Nemecek (2018) Science-ben megjelent metaanalízisének adatain alapul – összefoglalja az élelmiszereknek az összes kibocsátásból való részesedését, és forrásonkénti bontásban mutatja be.[2]

Az élelmiszerek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 26%-áért felelősek.

Négy kulcsfontosságú elemet kell figyelembe venni, amikor az élelmiszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást próbáljuk számszerűsíteni. Ezeket kategóriánként mutatja be a vizualizáció:

Az élelmiszer-kibocsátás 31%-át az állattenyésztés és a halászat teszi ki.

Az állattenyésztés – a hús-, tej-, tojás- és tenger gyümölcseinek előállítására tartott állatok – többféle módon járul hozzá a kibocsátáshoz. A kérődző állatok – főként a szarvasmarhák – például emésztési folyamataik során metánt termelnek (az úgynevezett “bélfermentáció” során). A trágyakezelés, a legelőgazdálkodás és a halászhajók üzemanyag-fogyasztása szintén ebbe a kategóriába tartozik. A kibocsátásoknak ez a 31%-a csak a mezőgazdasági üzemek “termelési” kibocsátásaira vonatkozik: nem tartalmazza a földhasználat változását vagy a takarmányozásra szánt növények termeléséből származó ellátási láncból származó kibocsátásokat: ezek a számadatok külön szerepelnek a többi kategóriában.

A növénytermesztés az élelmiszer-kibocsátás 27%-át teszi ki.

Az élelmiszerek kibocsátásának 21%-a a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztésből származik, 6%-a pedig az állati takarmány előállításából. Ezek azok a közvetlen kibocsátások, amelyek a mezőgazdasági termelésből származnak – ide tartoznak olyan elemek, mint a műtrágyák és trágya kijuttatásából származó dinitrogén-oxid-kibocsátás; a rizstermelésből származó metánkibocsátás; és a mezőgazdasági gépekből származó szén-dioxid.

A földhasználat az élelmiszeripari kibocsátások 24%-át teszi ki.

Kétszer annyi kibocsátás származik az állattartás (16%), mint az emberi fogyasztásra szánt növények (8%) földhasználatából.[3] A mezőgazdaság terjeszkedése az erdők, legelők és más szén-dioxid-“nyelők” átalakítását eredményezi szántófölddé vagy legelővé, ami szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A „földhasználat” itt a földhasználat megváltoztatásának, a szavannák égetésének és a szerves talajművelésnek (szántás és a talajok felforgatása) az összege.

Az ellátási láncok az élelmiszer-kibocsátás 18%-át teszik ki.

Az élelmiszer-feldolgozás (a gazdaságból származó termékek végtermékké történő átalakítása), a szállítás, a csomagolás és a kiskereskedelem mind energia- és erőforrás-ráfordítást igényel. Sokan azt feltételezik, hogy a helyi fogyasztás a kulcsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású étrendnek, azonban a közlekedési kibocsátások gyakran nagyon kis százalékát teszik ki az élelmiszerek teljes kibocsátásának – globálisan mindössze 6%-át. Bár az ellátási lánc kibocsátása magasnak tűnhet, de 18%-os arányával alapvető fontosságú a kibocsátás csökkentése szempontjából az élelmiszerpazarlás megelőzése révén. Az élelmiszer-pazarlás kibocsátása nagy: az élelmiszertermelésből származó kibocsátások egynegyede (3,3 milliárd tonna CO2-egyenérték) az ellátási láncban keletkező veszteségek vagy a fogyasztók miatt pazarlásként végzi. A tartós csomagolás, a hűtés és az élelmiszer-feldolgozás mind hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez. Például a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek pazarlása ~14%-kal alacsonyabb, mint a frisseké, és 8%-kal alacsonyabb a tenger gyümölcsei esetében.[4]

Az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz. Az energiatermelés számos olyan területétől eltérően, ahol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia – megújuló vagy nukleáris energia – elterjesztésére életképes lehetőségek állnak rendelkezésre, a mezőgazdaság szén-dioxid-mentesítésének módjai kevésbé egyértelműek. A növekvő élelmiszerigények kielégítéséhez olyan inputokra van szükségünk, mint a műtrágya, és nem tudjuk megakadályozni, hogy a szarvasmarhák metánt termeljenek. (Viszont csökkenteni lehet méghozzá jelentősen. a szerk)  Megoldások egész sorára lesz szükségünk: az étrend megváltoztatására, az élelmiszerhulladék csökkentésére, a mezőgazdasági hatékonyság javítására, valamint olyan technológiákra, amelyek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású élelmiszeripari alternatívákat skálázhatóvá és megfizethetővé teszik.

Szerző: Hannah Ritchie
Szerkesztő: Rampasek, László A.

[1] IPCC, 2014: Climate Change 2014: Összefoglaló jelentés. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, R.K. Pachauri és L.A. Meyer (szerk.)]. IPCC, Genf, Svájc, 151 oldal.
[2] Poore, J., & Nemecek, T. (2018). Az élelmiszerek környezeti hatásainak csökkentése a termelők és a fogyasztók révén. Science, 360(6392), 987-992.
[3] A földhasználat változásának 6%-a az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből való átalakításból, 12%-a pedig takarmánytermelésből származik. A szavannaégetés (az élelmiszer-kibocsátás 2%-a) nagyrészt a bozótosok égetése Afrikában, hogy lehetővé tegye az állatok legeltetését. A megművelt szerves talajokból származó kibocsátás (4%) megoszlik az emberi táplálkozás és az állati takarmány között. Itt a nagyon magas széntartalmú talajokat használják szántóföldként, és ez szén-dioxidot szabadít fel. Ez a pálmaültetvényeken és az északi félteke egyes országaiban is jelentős probléma.
Ez azt jelenti, hogy a közvetlen emberi fogyasztásra szánt élelmiszer 6% (földhasználat változása) + 2% megművelt talaj = 8%.
Az állattenyésztés 12% (földhasználat változása) + 2% szavannaégetés + 2% művelt talaj = 16%.
[4] Gustavsson, G., Cederberg, C., Sonesson, U., Emanuelsson, A. (2013). A FAO tanulmány módszertana: “Global food losses and food waste-extent, causes and prevention” – FAO, 2011. Svéd Élelmiszer- és Biotechnológiai Intézet (SIK) 857. számú jelentése, SIK.

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.