A halálos betegségek esetén is jellemzően a tagadás az első reakció

Sokan azt hiszik, a klímaváltozás hatásait mi nem, maximum a következő generáció fogja megtapasztalni. Ám valójában már most érezzük a hatásait, hiszen a migrációs válság egyik legfontosabb oka nem más, mint a közel-keleti és afrikai országok elsivatagosodása (pl. Szíria, Eritrea).[1][2]

Most menekülnek ezekről a helyekről. Sokan pedig a jobb élet reményében Európába vágynak, még akkor is, ha megvetik az európaiakat. Ez egy szemléletes példa arra, hogy valaki megértse, a klímaváltozás nem a jövő problémája, hanem már a miénk is.

Aki ezzel nincs tisztában, sokszor azzal áltatja magát, hogy a klímaváltozás csak egy újabb alaptalan, de felkapott apokaliptikus vízió. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban a klimatológusok már rég konszenzusra jutottak a klímaváltozást illetően, csak a laikus átlagember nem ismeri az adatokat, ill. nem érti a jelentőségüket.

A pszichológiai kutatások alapján már régóta tudjuk, hogy nagyon befolyásolja az embert a környezetében lévők véleménye és cselekedetei, mert félünk kilógni a sorból. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha már meggyőződtünk valamiről, és csak egy embert is látunk, aki aszerint cselekszik, akkor megjön a bátorságunk, és mi is merünk tenni.[3] Mutassunk hát példát, és indítsuk be a láncreakciót 😉

Ha fel is ismerték a problémát, sokaknak nehezére esik megváltoztatnia szokásait. Néhányan reménytelennek érzik az egészet, mert úgy vélik, még ha meg is változtatnák a szokásaikat, összességében nem érne sokat. Így aztán inkább hazudnak saját maguknak, és letagadják a probléma létezését, mert az könnyebbnek tűnik. A halálos betegségek esetén is jellemzően a tagadás az első reakció a páciens részéről. Itt az a könnyebbség, hogy

a klímaváltozás ellen igenis tehetünk, aminek a legfontosabb eszközei a kommunikáció, és a példamutatás.

Végül előfordulhat, hogy valaki egy olyan hitrendszert vagy gazdasági ideológiát tett magáévá, aminek tételei ellentmondanak a tényeknek, jelen esetben az ember okozta klímaváltozást, ill. annak káros hatásait igazoló bizonyítékokkal (pl. a piac önszabályzó mechanizmusa, és/vagy egy felsőbb hatalom úgyis megment minket), vagy filozófiája nem összeegyeztethető a szükséges lépések megtételével (pl. gazdasági liberalizmus, vagy világvége-várás). Mindig vannak ilyenek, de igazából nagyon kevés ember ennyire makacs, és szerencsére nem is kell mindenkit meggyőznünk (valójában elég 10%).[4] Egyszerűen hagyjuk őket, és figyelmünket fordítsuk az alacsonyan függő gyümölcsök felé 😉

Sztella Nóra Kántor

[1] http://www.theecologist.org/News/news_analysis/2871076/overgrazing_and_desertification_in_the_syrian_steppe_are_the_root_causes_of_war.html
[2] http://www.tesfanews.net/environmental-protection-in-nakfa-eritrea/
[3] http://www.simplypsychology.org/asch-conformity.html
[4] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm