Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről? Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni.

A Korszellem Mozgalom (TZM) még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke a társadalmi mutatók fenntartható módon történő javítása.

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: Ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat  vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára, és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vega/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Sztella Nóra Kántor

[1] https://climenews.com/ozonviz-elott-sokak-szamara-sokkent-hatott-leonardo-dicaprio-uj-filmje
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3]

[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] https://youandicc.com
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8]

[9] https://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] https://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] https://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm