Idén már augusztusban feléltük a Föld éves természeti keretét

A saját túllövésünk felel a hőségért

2015-ben kevesebb, mint nyolc hónap alatt felélte az emberiség a természet nyújtotta javak és szolgáltatások teljes idei mennyiségét. Úgy élünk, mintha 1,62 Föld bolygó állna a rendelkezésünkre. Egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma is túllépi már a rendelkezésre álló javakat. A CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy csökkentsük a túllövésünket, különben egyre nagyobb hőségek várhatóak, egyre nehezebb lesz hozzáférni a tiszta vízhez, a megfelelő talajhoz és az energiahordozókhoz is.
Augusztus 13 volt az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) vagyis az a nap, amikor az emberi igények túllépik azon éves keretet, amelyet a bolygó abban az évben elő tud állítani. Az Ökológiai Túllövés Napja egyre korábbra tolódik, amióta az 1970-es években a Föld népessége a tevékenységeivel túllépte a természet adta korlátokat – a Global Footprint Network* nemzetközi hálózat számításai szerint.

Globális szinten mindenkit érintenek az éghajlatváltozás következményei, amelyre a Magyarországon egyre gyakoribbá váló nyári hőségriadók is figyelmeztetnek. Egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma (2,8 globális hektár (gha)) is túllépi már a rendelkezésre álló biokapacitást. „A hazai energiafelhasználás 69%-a még ma is fosszilis energiahordozókból származik, pedig a fosszilis energiahordozók felhasználásával teljes mértékben fel kellene hagynunk, hogy elkerülhessük az évszázad második felében a katasztrofális mértékű éghajlatváltozást” – állítja a CEEweb.

Az ökológiai túllövésnek ára van. Az ezredfordulón végzett globális felmérés szerint (Millennium Ecosystem Assessment) a vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások 60%-a hanyatlóban van, így egyre többeket érint a talajpusztulás, a halállományok zsugorodása, a beporzást végző méhek fogyatkozása, vagy az elegendő és tiszta ivóvízhez való hozzáférés nehézségei.

Bár az erőforrások felhasználása az elmúlt évszázadban megnyolcszorozódott, az ezekből származó javak egyre kevésbé oszlanak meg egyenlően a népességben. Egy kuvaiti ma 25-ször annyit fogyaszt, mint egy kelet-timori. Ha a világ népességének a leggazdagabb ötödét nézzük, ők fogyasztják a javak 76,6%-át, míg a legszegényebb ötöd csupán a javak 1,5%-át. A javakhoz való egyenlőbb hozzáférés nagyban elősegítheti a probléma megoldását – hiszen kevesebb is elég lehet mindenkinek, ha az igényeink helyett a szükségleteinket vesszük alapul.
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs egy fontos mérföldkő lehet a fogyasztásunk csökkentésében, már ami a fosszilis energiahordozókat illeti. „A döntéshozóknak ambiciózus vállalásokat kell tenniük, amely radikális kibocsátáscsökkenést képes elérni a következő évtizedekben” – hangsúlyozza a CEEweb.
Egyéni szinten is sokat tehetünk, hiszen az ökológiai lábnyomunk csökkentésére számtalan lehetőség kínálkozik. Ilyenek lehetnek az olyan kreatív házi megoldások, mint például a kerékpárral meghajtott akkumulátortöltő, a komposzt toalett, húsmentes étrend vagy a közösségi kertek használata.
Ráadásul az ötleteket nem csak megvalósítani, hanem megosztani is érdemes. A CEEweb által indított Green-Go Nemzetközi Rövidfilmversenyen ebben a témában is várják az amatőr rövidfilmeket és videóüzeneteket szeptember 15-ig, a nyertes filmeket értékes nyereményekkel honorálják.

*A Global Footprint Network azt követi nyomon, mekkora igényeket támaszt az emberiség a bolygó által nyújtott szolgáltatásokkal szemben (ökológiai lábnyom), szembe állítva ezt a természet rendelkezésre álló képességeivel (biokapacitás).

overshootday_0813

 

 

 Forrás: CEEweb for Biodiversity