IPBES jelentés “A biológiai sokféleség és a járványok”

Jelentős bizonyítékok arra utalnak, hogy valószínűleg Dél-Kínából vagy a szomszédos országokból származik a COVID-19, ahol a SARS-sal összefüggő koronavírusok legnagyobb változatossága található, az emberek és a denevérek közötti kapcsolat gyakori, az emberi populációk terjeszkednek és gyorsan megváltoztatják a tájat.

Október végén nyilvánosságra hozták a 2020. július végén tartott IPBES műhelytalálkozó jelentését. A munkában Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa is részt vett. A dokumentum közel 100 oldalban elemzi, hogyan függ össze a világjárványok kialakulása az egyre súlyosabb biodiverzitás válsággal.

Mi is az IPBES?

Az “Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES)” egy független, kormányok közötti testület, amelyet a tagállamok 2012-ben alapítottak. A politikusok és döntéshozók számára tudományos igényű értékeléseket készítenek bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről. Ugyanakkor gyakorlati megoldásokat és eszközöket is kínál ezen természeti értékek védelmére és fenntartható használatára.

Az IPBES fő célkitűzése hogy a tudomány tudásbázisának és eredményeinek segítségével erősítse a bölcsebb politizálást a természet és az élővilág védelme és fenntartható használata, valamint az emberiség “jól-lét”-ének és ökológiai szempontból is fenntartható fejlődésének érdekében. Az IPBES tevékenysége az élővilág szempontjából hasonlatos ahhoz, mint amit az IPCC vállalt fel a klímaváltozás megfékezéséért.

A jelentésben összefoglalt tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a járványok egyre gyakoribb felbukkanása várható az őket elindító folyamatok egyre intenzívebbé válása miatt. Megelőző stratégiák nélkül a járványok egyre többször jelennek meg, gyorsabban terjednek, több embert ölnek meg és minden eddiginél nagyon kárt okoznak a világgazdaságban. A jelenlegi járványügyi stratégiák a már megjelent betegségre való reagáláson alapulnak egészségügyi intézkedések és technológiai megoldások (elsősorban új oltások és gyógymódok) formájában. A COVID-19 azonban bizonyítja, hogy ez az út lassú és bizonytalan. Miközben a világ lakossága az elérhető oltásra vár, az emberéletben, betegségben, elvesztett megélhetésben és gazdasági összeomlásban mérhető költségek hatalmasra nőhetnek.

A járványok különböző, állati gazdaszervezetek által hordozott mikróbákból erednek, de megjelenésüket teljes egészében az emberi tevékenység váltja ki. Az okok ugyanazok a globális környezeti változások, amelyek a biodiverzitás csökkenésért és az éghajlatváltozásért is felelősek. Ilyenek a földhasználat változása, a mezőgazdaság terjeszkedése és intenzifikációja, valamint a vadon élő fajok kereskedelme és fogyasztása. Ezek révén kerül szorosabb kapcsolatba az ember és a háziállatok a vadon élő fajokkal, amely megfertőződéséhez, néhány esetben pedig valódi világjárványokhoz vezet. Az utóbbiak aztán az kereskedelmi útvonalakon és városi gócpontokon keresztül gyorsan terjednek. A demográfiai nyomás (túlnépesedés), és fejlett és fejlődő országok gazdasági igényeinek kielégítésére irányuló fogyasztás és kereskedelem exponenciális emelkedése egy sor biológiai sokféleségben gazdag fejlődő országból származó új betegség megjelenését eredményezte.

“A demográfiai csapdában rekedt szegény országok helyzete viszont tragikus, hiszen a Föld túlterheltsége miatt már nincs elég erőforrás ott is ilyenfajta fogyasztói társadalmak kialakulására. Ráadásul amíg Európának még volt hová kizúdulnia és ez csak tízmilliókat jelentett, a szegény országok népességrobbanása ma évente több mint hetvenmillióval növeli az emberiség létszámát. Így a szegénység és a túlnépesedés egymást tartósítják.” – Simonyi, Gyula I.

A jelentés készítői konkrét javaslatokat is tesznek arra vonatkozóan, hogy egyéni, közösségi és globális szinten mit tehetünk a megelőzés érdekében. A kutatók egyetértenek abban, hogy a megszokott problémamegoldásaink nem fognak működni, és alapvető, a gondolkozásmódunkat érintő változtatásokra van szükség a jövő járványainak elkerülése érdekében.

A járványok gyakoriságának és hatásainak csökkentéséhez szükség lesz a természet megőrzésére és helyreállítására. Ide tartoznak a társadalmi paradigmák elmozdulásai, a fenntarthatatlan fogyasztást okozó célok és értékek, és a biológiai sokféleség túlzott használatainak stratégiái, ezek a járványok mögöttes mozgatórugói.

A jelentés összes bizonyítéka azt bizonyítja, hogy az új kórokozók átterjedése felgyorsul, akárcsak a klímaváltozás hatása. Mindkét kérdés esetében optimális idő áll rendelkezésre az új globális megelőzési politikák megindítására, ezt követően rendkívül nehéz enyhíteni. A kutatások azt mutatják, hogy az optimális idő most van, és ezek a szakpolitikai lehetőségek utat teremthetnek az átalakuló változások számára a járványok megelőzése érdekében.

ClimeNews