IPCC-től kiszivárgott jelentéstervezet

Az IPCC fokozza az éghajlati fordulópontokra vonatkozó figyelmeztetést a kiszivárgott jelentéstervezetben.

Screenshot 2021-06-24 at 21-50-07 Worldview Explore Your Dynamic Planet | NASA Satelit

A tudósok egyre inkább aggódnak azon küszöbértékek miatt, amelyeken túl a helyreállítás lehetetlenné válhat.

Az éghajlatkutatók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a globális felmelegedés olyan fordulópontokat fog előidézni a Föld természetes rendszereiben, amelyek széles körű és valószínűleg visszafordíthatatlan katasztrófához vezetnek, ha nem történik sürgős cselekvés.

A világ vezető éghajlatkutatóinak jelentéstervezete szerint a hatások valószínűleg sokkal közelebb lesznek, mint azt a legtöbben gondolnák, és az elkövetkező évtizedekben alapvetően át fogják alakítani az életet, még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását sikerül némileg kordában tartani.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület egy mérföldkőnek számító jelentést készít elő, amelyet idén nyáron és jövőre szakaszosan tesznek közzé. A jelentés nagy részét nem fogják időben közzétenni ahhoz, hogy a politikai döntéshozók a novemberben Glasgow-ban megrendezésre kerülő Cop26 konferencián, az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásán megfontolhassák.

Az IPCC-jelentés egy nyilvánvalóan az év elején készült tervezete kiszivárgott az Agence France-Presse-hez, amely csütörtökön számolt be a jelentés megállapításairól. A tervezet egy sor olyan küszöbértékre figyelmeztet, amelyeken túl lehetetlenné válhat az éghajlati összeomlásból való kilábalás. Figyelmeztet: “A földi élet képes a drasztikus klímaváltozásból új fajok kifejlődésével és új ökoszisztémák létrehozásával kilábalni… az ember nem”.

A fordulópontok akkor lépnek életbe, amikor a hőmérséklet elér egy bizonyos szintet, és egy-egy hatás gyorsan egy sor, hatalmas következményekkel járó, kaszkádszerű eseményhez vezet. Például, ahogy a hőmérséklet emelkedése az északi-sarkvidéki permafroszt olvadásához vezet, a felengedő talajból metán szabadul fel, egy erős üvegházhatású gáz, amely viszont további felmelegedést okoz.

További fordulópontok közé tartozik a sarki jégtakarók olvadása, amely, ha már elindult, szinte lehetetlen visszafordítani, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökken, és amely sok évtized alatt katasztrofálisan megemelné a tengerszintet, valamint annak lehetősége, hogy az Amazonas esőerdő hirtelen szavannává változik, ami a tudósok szerint gyorsan és viszonylag kis hőmérséklet-emelkedés mellett is bekövetkezhet.

 

Bob Ward, a London School of Economics Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Kutatóintézetének (Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment) politikai és kommunikációs igazgatója elmondta: “A tudósok számos lehetséges regionális és globális küszöbértéket vagy fordulópontot azonosítottak az éghajlatban, amelyeken túl a hatások megállíthatatlanná vagy visszafordíthatatlanná válnak, illetve felgyorsulnak. Ezek hatalmas társadalmi és gazdasági reakciókat, például népességeltolódást és konfliktusokat válthatnak ki, és így az éghajlatváltozás legnagyobb potenciális kockázatát jelentik. A fordulópontoknak kellene lenniük azoknak az éghajlatváltozási hatásoknak, amelyek miatt a politikai döntéshozók a leginkább aggódnak, de a tudósok és a közgazdászok gyakran kihagyják őket az értékelésekből, mivel nehéz számszerűsíteni őket.”

Az IPCC korábbi munkáit kritika érte, amiért nem vették figyelembe a fordulópontokat. Az új jelentés a testület eddigi leghatározottabb figyelmeztetéseit tartalmazza majd a témában.

Simon Lewis, a University College London globális változásokkal foglalkozó professzora elmondta: “Az IPCC jelentésében semmi sem okozhat meglepetést, mivel minden információ a tudományos szakirodalomból származik. Az IPCC egyértelmű üzenete azonban az, hogy egyre súlyosabb hőhullámok, tüzek, árvizek és aszályok közelednek felénk, amelyek számos országra nézve súlyos következményekkel járnak. Mindezek tetejébe még néhány visszafordíthatatlan változás is bekerült, amelyeket gyakran neveznek fordulópontoknak, például amikor a magas hőmérséklet és az aszályok miatt az amazóniai esőerdők egy része nem maradhat fenn. Ezek a billenőpontok aztán összekapcsolódhatnak, mint a dominó bukása”.

Hozzátette: “A billenési pontok pontos időzítését és a közöttük lévő kapcsolatokat a tudósok nem ismerik jól, ezért a korábbi IPCC-értékelésekben nem szerepeltek. Üdvözlendő az IPCC ezúttal nyersebb megfogalmazása, mivel az embereknek tudniuk kell, hogy mi forog kockán, ha a társadalom nem tesz lépéseket a szén-dioxid-kibocsátás azonnali csökkentése érdekében.”

Myles Allen, az Oxfordi Egyetem georendszertan professzora nem kívánta kommentálni a jelentéstervezetet, de hangsúlyozta, hogy a szörnyű hatások elkerülése még mindig lehetséges. “Fontos, hogy az emberek ne azt az üzenetet kapják, hogy “úgyis el vagyunk ítélve, akkor minek vesződjünk?. Ez egy megoldható probléma. Ha akarnánk, egy generáció alatt megállíthatnánk a globális felmelegedést, ami azt jelentené, hogy a jövőbeni felmelegedést nem sokkal többre kellene korlátozni, mint ami ebben az évszázadban már megtörtént. Azt is tudjuk, hogyan. Már csak bele kell vágni” – mondta.

Az AFP szerint az IPCC tervezete legalább 12 lehetséges fordulópontot részletez. “A legrosszabb még hátravan, ami sokkal jobban érinti gyermekeink és unokáink életét, mint a miénket” – áll a jelentésben.

A jelentés az elkövetkező hónapokban kisebb változtatásokon fog átesni, mivel az IPCC a politikai döntéshozók számára készített kulcsfontosságú összefoglaló felé tolja el a hangsúlyt.

A jelentés szerint az iparosodás előtti szinthez képest eddig mért 1,1C-os felmelegedéssel az éghajlat már most is változik. Egy évtizeddel ezelőtt a tudósok úgy vélték, hogy a globális felmelegedésnek a 19. század közepén mért szinthez képest 2 Celsius-fokra való korlátozása elegendő lenne a jövő védelméhez.

Ez a cél szerepel a 2015-ös párizsi megállapodásban, amelyet közel 200 nemzet fogadott el, és amelyben megfogadták, hogy együttesen “jóval” 2 Celsius-fok alatt – és ha lehetséges, 1,5 Celsius-fok alatt – tartják a felmelegedést. A jelenlegi tendenciák alapján a világ a legjobb esetben is 3 Celsius-fok felé tart.

A korábbi modellek azt jósolták, hogy 2100 előtt nem valószínű a Földet megváltoztató éghajlatváltozás. Az ENSZ jelentéstervezete szerint azonban az 1,5 Celsius-fokot is meghaladó tartós felmelegedés “fokozatosan súlyos, évszázadokig tartó és egyes esetekben visszafordíthatatlan következményekkel járhat”.

Forrás: The Guardian