Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése mellett az energiaellátás biztonságának megteremtése, valamint a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés támogatása csúcstechnológiát képviselő, költséghatékony megoldások révén.
Hogy csak a legfontosabbakat említsük, változott a gazdaság helyzete, bizonyos technológiai újításoknak köszönhetően új energiatermelési módok jelentek meg, valamint új kutatási eredmények születtek és az árképzés is módosult.
• Először is, mivel a beruházási ciklus hosszú, a közeljövőben finanszírozott infrastruktúrák 2030-ban, sőt később is üzemben lesznek. A beruházóknak ezért fontos tudniuk, akkor milyen célkitűzések és milyen politika lesz érvényben.
• Másodszor, ha a 2030-ra kitűzött célok egyértelműek, az a gazdaság versenyképességének és az energiaellátás biztonságának irányába hat, mivel ösztönzést ad a hatékony, karbonszegény technológiák térnyerésének és a kutatásnak, fejlesztésnek és az innovációnak, melyek nyomán új munkahelyek jöhetnek létre és növekedés indulhat.
• Harmadszor pedig 2015 végéig várhatóan új nemzetközi megállapodás jön létre az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. Ahhoz, hogy az EU más országokkal érdemben tudjon tárgyalni, még e dátum előtt tisztáznia kell bizonyos kérdéseket, köztük azt,
hogy milyen mértékű vállalásokra lesz kész 2030-ra.
A jelenlegi politikai keretrendszer három kiemelt cél teljesítését irányozza elő az EU számára 2020-ig:
• az üvegházhatású gázok (ÜHG) 1990. évi szinthez viszonyított kibocsátásának
20%-os csökkentése
• a megújuló forrásokból származó energia arányának 20%-ra növelése a teljes energiafogyasztásban
• 20%-kal kevesebb primerenergia-felhasználás (a 2020-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célokról szóló megállapodással még nem számoló forgatókönyvhöz viszonyítva).
• Becslések szerint 2011-ben az EU ÜHG-kibocsátása 16%-kal maradt az 1990-es szintek alatt, miközben a GDP 1990 óta 48%-kal nőtt.
• 2010-ben az összenergia-fogyasztásban a megújuló forrásokból előállított energia aránya a 2005. évi 8,5%-ról 12,7%-ra nőtt.
• A primerenergia-felhasználás 2005–2006-ban kőolaj-egyenértéken számolva csaknem 1825 millió tonnát (Mtoe) tett ki. Azóta csökkenésnek indult: 2011-ben mennyisége már 1730 Mtoe volt.
A zöld könyv a 2030-ig tartó időszakra szóló keretrendszert érintően számos fontos kérdésben kéri ki az érdekeltek véleményét, többek között az alábbiakban:
• Milyen tanulságokat vonhatunk le a meglévő keretrendszer alapján?
• Milyen célokat érdemes kitűzni az éghajlat- és energiapolitikában 2030-ra?
• Hogyan lehet biztosítani a különböző szakpolitikai eszközök összhangját?
• Hogyan lehet olyan célravezetően meghatározni a politikát, hogy az az EU versenyképességének és az energiaellátás biztonságának növelése irányába hasson?
• Hogyan vehetőek figyelembe a tagállamok cselekvési képességében jelentkező különbségek?
A két említett ütemterv az alábbi lehetséges forgatókönyveket vetíti előre:
• Ahhoz, hogy az EU 2050-ig 80–95%-kal csökkenteni tudja ÜHG-kibocsátását, 2030-ig 40%-os csökkenést kell elérnie az 1990. évi bázisszinthez képest, összhangban azzal a mértékkel, amelyet az iparosodott nemzetek közös csoportként, nemzetközi megállapodásban vállaltak a globális felmelegedés mértékének 2 °C-ra való korlátozásához.
• A megújuló energiaforrások részarányának erőteljes növelésével, az energiahatékonyság fokozásával, valamint az energia-infrastruktúra fejlesztésével és intelligenssé tételével nem veszíthetünk semmit (az ún. „no regrets” forgatókönyv).
• A 2030-ig tartó időszakban – függetlenül az energiarendszer dekarbonizációjától – az energiaárak várhatóan növekedni fognak, legfőképpen azért, mert az energiarendszer egyébként is beruházásokat igényel.
Forrás: EURÓPAI BIZOTTSÁG http://europa.eu
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…
