Miért okos befektetés a családtervezés?

Előszó:

A közgondolkodás idehaza értetlenül áll a most szemlézett és a hasonló témával foglalkozó hírek hallatán. Ennek több oka van, egyrészt az ismerethiány, másrészt a téma tabu volta.
Mégis mit keres ez a téma a ClimeNews – Hírportálon? Foglalkozzunk inkább a klímaválság vagy az azzal kapcsolatos témákkal, Greta Thunberg mozgalmával, aki világmérető sztrájkot hirdetett minden péntekre a diákságnak, “hogy miért is tanuljunk?”, ha az idősebb generációk és vezetőik szó szerint leszarják a jövőjüket. Adjunk híreket, az ökológia jelenleg zajló folyamatiról, a pusztulásról, hirdessünk inkább mi is világvégét , de a megoldásokról hallani sem szeretnénk! – gondolják egyesek… mert az kényelmetlen, esetleg cselekvésre motivál, vagy netalántán a zsebükbe nyúlnak egyesek és támogatják a ClimeNewst is. Mindenesetre, csak ismételni tudom James Lovelock (klimatológus, a Gaia-elmélet atyja) idézett gondolatát azzal kapcsolatban, hogy valaki ezeket megértse:

Azok, akik nem látják, hogy a népességnövekedés és a klímaváltozás csupán ugyanannak az éremnek a két oldala, vagy alulinformáltak, vagy el akarnak bújni az igazság elől. Ez a két hatalmas környezeti probléma elválaszthatatlan egymástól, és az egyik említése a másik nélkül irracionális.

Rampasek, László A.

Annak elérése, hogy mindenki hozzáférjen a fogamzásgátlókhoz, milliók életét mentené meg és javítaná, és felgyorsítaná a szegényebb társadalmak haladását a jólét felé. Mivel ilyen sok múlik rajta, a világnak jóval több figyelmet és erőforrást kellene fordítania erre a célra.

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 600 millió fontot fog költeni arra, hogy 20 millióval több nő és lány jusson hozzá a családtervezés eszközeihez a fejlődő világban (ez a fogamzásgátlást nélkülözők közel tíz százaléka). Az Egyesült Királyság döntése rendkívül fontos, és egyébként a Koppenhágai Konszenzus Központ kutatásán alapul, miszerint a családtervezés a legokosabb fejlesztési befektetés.

Jelenleg nők százmilliói nélkülözik a lehetőséget arra, hogy megválaszthassák a gyermekeik számát, és születésük időzítését. Ennek olykor végzetes következményeik vannak, mert a nem kívánt terhességek a fiatal anyák és a csecsemő halálát is követelhetik. Ezenkívül a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés elősegíti a szegénységcsapdából való menekülést mind családi, mind pedig országos szinten, így komoly gazdasági érv szól mellette.

A fejlődő országokban 214 millió termékeny korú nő, aki szeretné elkerülni a terhességet, nem jut hozzá a modern fogamzásgátlási módszerekhez. Az afrikai nők majdnem negyedének, a latin-amerikai és karibi nőknek pedig tizedének kielégítetlen igénye van a családtervezésre.

A világ vezetői tizennégy évvel ezelőtt ígéretet tett, hogy 2015-re mindenki számára hozzáférhetővé teszik a családtervezési szolgáltatásokat (Milleniumi Fejlesztési Célok 5.B). Ez végül nem valósult meg. Négy évvel azonban ismét ígéretet tettek arra, hogy 2030-ra meg fog valósulni. Ám 2017-ben az efféle szolgáltatások globális támogatása $1,27 milliárd volt, bőven a 2014-es csúcs alatt, ami akkor $1,43 milliárd volt. Nyilvánvaló, hogy több országnak kellene követnie az Egyesült Királyság példáját.

A republikánus amerikai elnökök leállították az ilyen kezdeményezéseket, mondván nem akarják az amerikai adófizetők pénzét abortuszok finanszírozására fordítani. De mint a Stanford Egyetem egyik kutatásából kiderült, ez a lépés valójában megnövelte az abortuszok előfordulását, mert így a fogamzásgátlás támogatása is visszaesett, ami hatékonyan megelőzni az előbbit.

Az Egyesült Királyság által is használt Koppenhágai Konszenzus Központ kutatása megmutatja, miért kell törekednünk arra, hogy mindenki hozzáférjen a modern fogamzásgátláshoz. A tanulmányban Hans-Peter Kohler és Jere Behrman a Pennsylvania Egyetemről úgy becsülik, hogy évente mindössze $3,6 milliárdba kerülnének a családtervezési szolgáltatások az azt nélkülöző 214 millió nő számára. (Viszonyításképp: 2018-ban a Pentagon költségvetése $686 milliárd volt.)

Az egymáshoz időben túl közel álló, valamint a rosszul időzített terhességek és születések hozzájárulnak a magas csecsemőhalandósághoz, miközben a bizonyítékok azt mutatják, hogy a több, mint négy gyerekkel rendelkező nőknek magasabb a halandósági kockázata. Kohler és Behrman úgy becsülik, hogy a fogamzásgátláshoz való univerzális hozzáférés évente 640,000-rel kevesebb újszülött halálát eredményezné, 150,000-rel kevesebb anyai halált, és 600,000-rel kevesebb gyermek veszítené el az anyját. Ezeket az egészségügyi előnyöket gazdasági szempontból számszerűsítve Kohler és Behrman azt találta, hogy minden egyes dollár, amit a fogamzásgátláshoz való hozzáférés javítására költenek, 40 dollárnyi értéket generál a társadalom számára. Ez igencsak lenyűgöző. De a szegény országok, melyekben javul a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés, szintén részesülnek az ún. „demográfiai dividens”-ből, ugyanis a munkaképes korúak arányának megnövekedése erősíti a gazdaságot. A születési ráta csökkenésével csökken az eltartottak aránya a munkaképes korúakhoz képest.

Emellett a családok kisebb mérete lehetővé teszi, hogy a szülők többet invesztáljanak egy-egy gyermekbe. A kevesebb testvérrel rendelkező gyermekek például tovább maradnak iskolában. Ezek a demográfiai előnyök Kohler és Behrman szerint elérhetik a $288 milliárdot évente.

Ha ezeket a gazdasági előnyöket hozzáadjuk az egészségügyi előnyökhöz, akkor azt kapjuk, hogy minden egyes dollárnak, amit a családtervezés elérhetővé tételére költenek, 120 dollárnyi társadalmi hozadéka lesz. Ez egy elképesztően fenomenális befektetést jelent.

Valójában közgazdasági szakértők egy csoportja, melyet a Koppenhágai Konszenzus Központ állított össze, és amely tagjai között szerepel két közgazdasági Nobel-emlékdíjas is, arra jutottak, hogy a fogamzásgátláshoz való hozzáférés a legerősebb fejlesztési cél, amit a világ követhet. Most a többi kormányra és adományozókra hárul, hogy felzárkózzanak az Egyesült Királyság pénzügyi elköteleződéséhez, hogy a családtervezést szélesebb körben elérhetővé tegyék.

Forrás: BOCS BLOG