A COP26 glasgow-i csúcstalálkozón megállapodás született a veszélyes éghajlatváltozás megakadályozására. (Glasgow Climate Pact)

Alok Sharma visszaszorítja a könnyeit, amikor a Glasgow-i klímaegyezmény megszületett

A Glasgow-i Éghajlat-Paktum az első olyan éghajlat-politikai megállapodás, amely kifejezetten a szén – az üvegházhatású gázok szempontjából legrosszabb fosszilis tüzelőanyag – csökkentését tervezi.

A megállapodás emellett sürgősebb kibocsátáscsökkentést sürget, és több pénzt ígér a fejlődő országoknak, hogy segítse őket az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

Az ígéretek azonban nem mennek elég messzire ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.

A korábbi tárgyalási tervezetekben szereplő, a szén fokozatos kivonására vonatkozó kötelezettségvállalás drámai véget ért, miután India az ellenállás élére állt.

Bhupender Yadav, India éghajlatvédelmi minisztere azt kérdezte, hogy a fejlődő országok hogyan ígérhetik meg a szén és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését, amikor “még a fejlesztési menetrendjükkel és a szegénység felszámolásával kell foglalkozniuk”.

Végül az országok megegyeztek abban, hogy a szén “fokozatos leépítése” helyett “fokozatos megszüntetése” a cél, miközben egyesek csalódottságuknak adtak hangot. Alok Sharma, a COP26 elnöke azt mondta, hogy “mélységesen sajnálja” az események alakulását.

De szerinte létfontosságú, hogy a megállapodás egészét megvédjük.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta: “Törékeny bolygónk egy hajszálon függ. Még mindig az éghajlati katasztrófa ajtaján kopogtatunk.”

“Itt az ideje, hogy vészhelyzeti üzemmódba kapcsoljunk – különben a nettó nulla elérésének esélye önmagában is a nullához fog vezetni”.

Simonetta Sommaruga svájci környezetvédelmi miniszter azt mondta: “Szeretnénk mélységes csalódottságunknak hangot adni amiatt, hogy az általunk elfogadott, a szén és a fosszilis tüzelőanyagok támogatására vonatkozó megfogalmazás egy átláthatatlan folyamat eredményeként tovább hígult.”

Hozzátette: “Ez nem fog közelebb vinni minket az 1,5 Celsius-fokhoz, hanem megnehezíti annak elérését”.

A megállapodás részeként az országok vállalták, hogy jövőre találkoznak, hogy további jelentős szén-dioxid-kibocsátás-csökkentéseket ígérjenek annak érdekében, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt elérjék. A jelenlegi ígéretek teljesítése esetén a globális felmelegedés 2,4 Celsius-fokra korlátozódna.

A megállapodás főbb eredményei:

• A kibocsátás-csökkentési tervek jövő évi felülvizsgálata, hogy a 1,5 Celsius-fokos cél elérhető maradjon.
• A szénfelhasználás korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalás első ízben történő beépítése.
• Fokozott pénzügyi segítség a fejlődő országoknak

Ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-foknál nagyobb mértékben emelkedik, a tudósok szerint a Földön valószínűleg súlyos következményekkel kell számolni, például azzal, hogy több millió ember lesz kitéve a szélsőséges hőségnek.

Sara Shaw, a Friends of the Earth International munkatársa elmondta: “Ez nem más, mint botrány. Az 1,5 fokos hőmérséklet kimondása semmit sem jelent, ha a megállapodásban nincs semmi, ami ezt megvalósítaná. A COP26-ra úgy fognak emlékezni, mint a globális déli országok elárulására”.

A fejlődő országok elégedetlenek voltak azzal, hogy nem történt előrelépés az úgynevezett “veszteség és kár” kérdésében, vagyis abban, hogy a gazdagabb országoknak kártérítést kell fizetniük a szegényebbeknek az éghajlatváltozás olyan hatásaiért, amelyekhez nem tudnak alkalmazkodni.

A szénnel kapcsolatos megfogalmazás gyengülése ellenére egyes megfigyelők a végső megállapodást győzelemként értékelik, kiemelve, hogy ez az első alkalom, amikor a szén kifejezetten szerepel az ENSZ ilyen típusú dokumentumaiban.

A szén évente a CO₂-kibocsátás mintegy 40%-áért felelős, így központi szerepet játszik az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés betartására irányuló erőfeszítésekben. A 2015-ben Párizsban elfogadott cél eléréséhez a globális kibocsátást 2030-ig 45%-kal, az évszázad közepére pedig közel nullára kell csökkenteni.

“Megváltoztattak egy szót, de nem tudják megváltoztatni a COP-ról érkező jelzést, hogy a szén korszaka véget ér” – mondta Jennifer Morgan, a Greenpeace nemzetközi ügyvezető igazgatója.

“Minden ország érdeke, beleértve azokat is, amelyek még mindig szenet égetnek, hogy áttérjenek a tiszta, megújuló energiára.”

Lars Koch, az ActionAid jótékonysági szervezet politikai igazgatója azonban kiábrándítónak nevezte, hogy csak a szenet említették.

“Ez szabad utat ad a gazdag országoknak, amelyek több mint egy évszázada kitermelik és szennyezik a környezetet, hogy továbbra is kitermelhessék az olajat és a gázt” – mondta.

Forrás: BBC NEWS