Nem elég radikális a német terv

Előszó: Legalább történik valami, de drasztikus elmozdulás a célokkal kapcsolatban, – hogy 1,5 Celsius-fok feletti ne legyen a globális átlaghőmérséklet emelkedés – nincs, még mielőtt valaki hasra esne! Aláhúznám, hogy ez is csak egy terv, és amit kiemelnék a hírből az a következő.

Tulajdonképpen azt vállalják, hogy az elégtelennek ítélt Kyotoi protokoll ütemét tartják. Ott a cél 2050-ig 80%-os csökkentés. Nem kezdik el csak majd… Olyan intézkedéseket akarnak terv szerint bevezetni 2021-ben, 2023-ban, 2026-ban, melyekkel már most el van mindenki késve. Miközben az angolok azon gondolkoznak, hogyan csökkenthetnék 2050 helyett, 2025-re 0-ra a szén-dioxid kibocsátásukat, a németek 2030-ra 55%-ban állapodtak meg. Csak idézni tudom David Attenborough természettudóst, hogy “nem lehet elég radikális egy kormány a jelenlegi helyzetben“. Szóval ezek a vállalások több hónapos előkészítést, és 19-órás tárgyalásokat következően is, még elégtelenek.  Várjuk a folytatást.

Rampasek László

Hónapokig tartó előkészítés és egy maratoni, 19 órás tárgyalás után elfogadta pénteken a német szövetségi kormány a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervét.

Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.

Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos “beárazása” és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül. Így például az üzemanyagok árát 2021-től fokozatosan mintegy 15 centtel (50,25 forint) emelik, ugyanakkor növelik az ingázók adókedvezményét és csökkentik a villamos energia árát.

A klímavédelem nem “ideológiai” kérdés, hiszen a tudomány annyira “nyomós bizonyítékokkal” igazolja az éghajlatváltozást, hogy fel kell lépni ellene – húzta alá Angela Merkel kancellár a terv berlini bemutatóján.

Ahhoz, hogy a célok elérhetők legyenek, több részletben is megállapodtak a koalíciós partnerek:

egy az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerhez igazodó német rendszert alakítanak ki. Az európai rendszer lényege, hogy meghatároznak egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt, ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás, a fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. (europa.eu) A német rendszerben az árak az európai CO₂-árakhoz igazodnak, ahol jelenleg egy CO₂-egységára 26,3 euró. Korábban felmerült, hogy egy egység ára jóval 30 euró felett lehet, így most úgy tűnik, ebben – legalábbis egyelőre – nem lép olyan nagyot a német kormány, hogy az a német vállalatoknak és a német adófizetőknek túlságosan magas költségeket okozzon. A CO₂-zertifikat kereskedési rendszer nem csak a közlekedést, de az ingatlanpiacot is érinti majd, az épületek hűtése/fűtése kapcsán kibocsátott CO₂ után is fizetni kell majd. A rendszer 2021-ben indulhat, egyelőre egy alacsonyabb, „bevezetőárral”. A német kormány várakozásai szerint 2026-ban a CO₂-certifikátok ára tonnánként 35-60 euró között alakulhat.

• Az üzemanyagok, a gáz és a fűtőolaj ára emelkedik, cserébe az áramár csökkenhet.
• hogy az adófizetőket valamelyest tehermentesítsék a megemelkedő utazási költségek alól, megemelik az ingázó átalányt, ami egy utazási költségtérítés (Pendlerpauschale) a munkába járóknak. Az eddigi kilométerenkénti 30 helyett 2021-től 35 eurocentet lehetne levonni az adóból.
• 2026-tól nem lehet majd üzembe helyezni olajkályhákat, a régebbi fűtőtestek újra cserélését akár 40 százalékban támogathatja az állam.
• A távolsági közlekedésben vonzóbb alternatívává tennék a vasútat, ott az ÁFA a mostani 19 százalékról 7 százalékra csökken, eközben 2020 január 1-től a légiközlekedést a mostaninál jobban megadóztatnák.
• 2025-ig meghosszabbítják az elektromos autók vásárlása után járó adókedvezményeket, és tovább emelik az elektromos autók vásárlásához nyújtott kedvezményeket.
• A német állam a támogatja majd az állami vasúttársaságot, a Deutsche Bahn 2030-ig évente egymilliárd eurós tőkeinjekciót kap majd.
• 2023-tól megemelik majd a teherautók útdíját.
• Németország a korábbi 15 helyett 20 GW kapacitású tengerre telepített szélfarm kiépítését célozza meg.

Az intézkedések teljes költsége 50 milliárd euró lehet, amihez Németország nem venne fel újabb hiteleket. A CO₂-kereskedési rendszerből származó költségvetési bevételeket a klímavédelembe forgatják vissza.

Forrás: Euronews | Portfolio