Garamszegi László Zsolt, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője szerint olyan jelzőrendszert kellene létrehozni, amely a földrengések és a vulkánkitörésekhez hasonlóan előre jelzi a járványveszélyt. Mi köze az új koronavírusnak a tavaly Magyarországon 39 embert megbetegítő, előző évben pedig 15 halálesetet követelő nyugat-nílusi lázhoz? Miért veszélyes az, hogy enyhék a koronavírus által keltett tünetek? Hova tűnnek az emberi jogok egy világjárvány esetén? Interjúnk.
– Hisztéria a koronavírustól való félelem, vagy komoly veszély fenyeget minket?
– Mindkettő.
– Mindkettő nem lehet.
– De igen. A malária például sokkal veszélyesebb betegség, évente több százezer emberéletet követel, mégsem retteg nálunk tőle senki.
– Mert a terjesztéséhez kell egy szúnyog. Az meg most nincs.
– Igaz, de a koronavírusban éppen az a veszélyes, hogy nem olyan veszélyes. A vírus a fertőzöttek 75 százalékánál enyhébb, influenzaszerű tüneteket okoz, sokan észre sem veszik, hogy megfertőződtek.
– Furcsa reakció. A közvélemény a halottakra figyel, a szakemberek pedig azt hangoztatják, hogy enyhék a tünetek. Ugyanazzal a gondterhelt arccal mondja ezt Yuen Kwok-yung, Hongkong vezető virológusa, mint ahogy Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem kutatója posztolja a Facebookon. Ne haragudjon meg a kérdésért, de megbolondultak?
– Nem.
– Hiába helyeznek ki hőkamerákat, ha nincs lázuk, simán átmennek rajtuk?
– Pontosan. Mindenféle kontrollon átjutnak, átmennek az országhatárokon és terjesztik a betegséget. A vírus már három kontinensen megjelent, és nem tegnap vagy tegnapelőtt érkezett oda, hanem már napokkal, akár hetekkel korábban, és fertőzhetett.
– Vagyis az új járványok közül azok a könnyebben elfojthatók, amelyek azonnal, lappangási idő nélkül olyan súlyos tüneteket okoznak, hogy a fertőzöttek azonnal kiszűrhetők?
– Igen, a koronavírus nem ilyen, ezért nagyon veszélyes lehet. Hasonló egy kicsit a nyugat-nílusi lázhoz. Ez a szúnyogok által terjesztett betegség is gyakran enyhe tüneteket okoz, 2018-ban azután hirtelen több mint 200 beteg lett Magyarországon és tizenöten meg is haltak.
– De hogyan jön ez a koronavírushoz?
– Kórokozókról beszélünk, amelyek hosszú ideig állatokat betegítettek meg, mint a koronavírus, vagy csak egzotikus helyeken fertőztek, mint a nyugat-nílusi láz. Azután egyszercsak megváltoznak és átkerülnek az állatról az emberbe, majd már emberről emberre. Vagy mérsékelt égövön is megjelennek. A jelenség ugyanaz mind a kettőnél.
– Azt akarja ezzel mondani, hogy a koronavírus nem egy egyszeri veszély, hanem egy trend része?
– Pontosan. Most ezzel a vírussal kezdődött a versenyfutás. Korábban az atípusos tüdőgyulladással, a SARS-szal, a Zika-lázzal, az ebolával.
– Miféle versenyfutás?
– Evolúciós, a vírus és az emberi szervezet között.
– És meghalni?
– Igen, meghalni is. Azután lecseng a fertőzés, legalábbis abban az esetben, ha a vírus a SARS mintáját követi.
– És a nyugati kórházakba kerülők nem halnak meg olyan nagy arányban, mint a kínai egészségügyben.
– Igen, elképzelhető, de az is előfordulhat, hogy a vírus egy új környezetben még veszélyesebben kezd viselkedni. Európában, a nyugati világban a kórokozónak más parazitafaunával kell versengenie az emberi szervezetért, az emberek is különböznek immunológiailag. A feltételek is mások a terjedéshez. Ez evolúciósan mind kihat a megbetegítő képességére. Fontos lenne egy olyan gráfot rajzolni, amelyen minden ismert fertőzött szerepel.
– A járványos filmekben visszatérő elem, hogy a szkafanderbe öltözött egészségügyiek valóságos nyomozóként láncolatokat, gráfokat rajzolnak, amelyeken feltüntetik, melyik fertőzött kivel érintkezett, kit betegített meg. Ez nem csak a forgatókönyvírók fantáziájában él? Tényleg fontos?
– Igen, és ezért nehéz a mostani helyzet, mert nem ismerjük a fertőzési láncolatot. A gráfnak vannak láthatatlan elemei, ezeket láthatóvá kellene tenni ahhoz, hogy megértsük, kiből lesz beteg, ki hal bele, és ki lesz a vírus észrevétlen terjesztője. Meg kell tanulnunk parazitául.
– Kiismerni az ellenséget.
– Egy háborúban is ez a leghatékonyabb stratégia kiindulópontja. A parazitának nem az a célja, hogy minket elpusztítson, leterítsen. Csak használni akarja valamennyire a szervezetünket, mert szüksége van rá a szaporodáshoz.
– Meg. Mára valószínűleg megtanult levegő útján is fertőzni.
– Meg kell értenünk, hogyan csinálja. Ez a váltás egyenértékű azzal, hogy egy „terülj, terülj asztalka” várta őt.
– Az emberi szervezet?
– Igen, mert mi, emberek sem immunológiailag, sem tudományosan nem vagyunk felkészültek az ellene való védekezésre.
– Miért foglalkozik egy ökológus vírusokkal? Azt hinnénk, hogy ez egészségügyi feladat.
– Nemcsak az. Képzeljen el egy a tengerből újonnan kiemelkedő szigetet, ahol még nem élnek madarak. Az első madárfaj, amelyik megérkezik oda, rendkívül sikeres lesz, és az egyedei specializálódni kezdenek táplálkozási szempontból. A kórokozókkal is ugyanez történik. Az ökológus ilyen modellekkel dolgozik.
– Csak most mi vagyunk a giliszták.
– Vagy a magok, a gyümölcsök, melyik madár milyen táplálékforrásra specializálódik.
– Letaglózott, hogy táplálékként kell magamra, vagy az emberi szervezetre gondolni. Gazdatestként. Hozzá kell ehhez szoknunk?
– A tényszerű hozzáállás a tudomány alapja. A vírus szempontjából kell magunkra néznünk, és ha ehhez a tudományt hívjuk segítségül, akkor nincs helye szentimentalizmusnak.
– Értem, hogy repkedünk össze-vissza a világban, a túlnépesedett a bolygó, a városi életmód miatt gyakran kerülünk tömegbe. De hogyan jön ide a klímaváltozás?
– Számos vektor – a betegségek kórokozóit hordozó állat – tenyészhelye megváltozott. Például meleg égövi szúnyogok már nem csak ide kerülnek autógumikban, konténerekben, szerencsebambuszok vízében, de át is telelnek nálunk. Az időjárás kihathat a kórokozók túlélésére és szaporodási sikerére is. Például az influenzavírus felületén védőréteget képező fehérje melegben elbomlik, más kórokozóknál más tényezők hatnak, és ahhoz, hogy előrejelezhessük a veszélyeket, minden rendszert, az összes szereplőjét ismernünk kell. Ráadásul közben a társadalom is változott, másként értelmezi ma a járványt, mint ötven éve.
– Ötven éve Kína messze volt. Ma évi 220 ezer kínai turista érkezik Budapestre, csak a Semmelweis Egyetemen több mint kétszáz kínai diák tanul, a fővárosunknak van kínai tulajdonú egyeteme, és aligha van olyan városa ma Magyarországnak, ahol ne lenne legalább egy kínai étterem és bolt.
– És ne feledjük, hogy vannak közvetlen járataink Kínával. Kedd este is érkezett egy Sanghajból, és a fertőzött Hupej tartomány is elérhető hazánkból egy átszállással. Ha Magyarországra ér a koronavírus-fertőzés, akkor az az elmúlt hetek utasforgalmához nyúlik vissza. Kritikus periódus ez a mostani.
– A kínai hatóságok gigantikus hőkamerákkal vizsgálják át a tömeget. Ha eltérő testhőmérsékletű embert találnak, úgy tekintenek rá, mint egy biológiai terroristára, emberi hullandékra. Azonnal mozgó elkülönítő kabinokba teszik őket, készenlétben áll a hadsereg. Félelmetes.
– Muszáj. Ám a rendszer nem jó. Egy kínai lány osztotta meg a közösségi oldalán, hogyan szedett be lázcsillapítókat és utazott egészen Franciaországig minden ellenőrzési ponton könnyedén átjutva. Szerencsére kiderült róla, hogy negatív.
– Amikor elindult, még nem tudta, fertőzött-e.
– Nem. A rendszer kijátszható. Jelen pillanatban a gyors és hatékony diagnosztika a kulcs, és ezen a téren viszonylag gyorsan léptünk, a vírus genetikai szekvenciája már szerepel a WHO és az ECDC, a két nagy szervezet honlapján.
– Ám ha igaza van, és a koronavírus egy trend része, az egyre gyakrabban elszabaduló veszélyes vírusoké, akkor ez egy iszonyú világot vetít elénk.
– Lehetséges ez?
– Azon dolgozunk, hogy ökológiai alapokon a világon először létrehozzunk egy ilyen rendszert. Nem tudnánk megjósolni – ahogy a szeizmológusok sem -, hogy pontosan mikor és hol lesz az epicentrum, de azért azt ma már a tudománynak köszönhetően tudjuk, hol vannak a világ legföldrengésveszélyesebb helyei.
– A járványokról is tudjuk. Afrikában és Ázsiában, ehhez nem kell világraszóló módszer.
– Biztos ebben? A Zika-járvány Dél-Amerikában tört ki, és ma már tudjuk, hogy szexuális úton is terjed. Éppen az előbb beszéltünk róla, hogy két éve egy olyan járvány tört ki Magyarországon, amely a Nílusról kapta a nevét.
– Igaz, tavaly is 39 ember került kórházba a nyugat-nílusi láz miatt. Ám ezt szúnyogok terjesztik, emberről emberre nem terjed.
– Igen, a koronavírus pedig állati betegség, főként denevéreknél jelentkezik, azután 2003-ban meghalt miatta néhány száz ember, és most megint új formában tűnt fel, és embert fertőzött miután megjelent egy kínai piacon. A parazita gazdát váltott, ugrott egy nagyot. És nem először: egy evolúciós jelenség, modellezhető, valószínűségi alapon előrejelezhető, ha jól ismerjük a rendszert.
– Hogyan működne a járványelőrejelző rendszerük?
– Az elvi alapja a Stockholm-paradigma, Daniel R. Brooks kanadai tudós elmélete, amely szerint egészségügyi világválság alakult ki a klímaváltozás következtében, mivel
– Tehát vannak vírus okozta, baktérium okozta és lesznek klímaváltozás okozta betegségek.
– Nem lesznek, vannak. A módszer, amit Brooks segítségével szeretnénk megvalósítani négy elemből áll, angolul DAMA protokollnak nevezzük. Document, assess, monitor, act – dokumentálás, értékelés, monitorozás, cselekvés –: ez a négy szó adja rövidítést. A dokumentálás arra utal, hogy globális módszerekkel kell dolgozni, mert a kórokozók nem állnak meg az országhatároknál és különböző gazdaállatokat használnak. Óriási mennyiségű információt kell összegyűjteni, és ebben ökölógusoknak, állatorvosoknak, virológusoknak, járványügyi szakembereknek együtt kell működniük.
– Hogyan?
– Új helyzet állt elő, például emberek halnak meg Magyarországon szúnyog által terjesztett betegség miatt, de félelmetesen keveset tudunk erről. Be kell azonosítani a szúnyogfajokat, a köztes gazdákat (például a madarakat), amelyek képesek terjeszteni. Mi történik, ha kiderül, már nem csak az új, de a hagyományos, régi szúnyogfajokat is képesek lesznek megfertőzni az új kórokozók? Immunológiai szempontból naiv gazdák vagyunk, nem tudunk védekezni egy egzotikus, Magyarországon nem őshonos vírus ellen.
– Naivak vagyis védtelenek. De nem naivitás azt gondolni, hogy majd mi valósítjuk meg a Stockholm-paradigma elleni védekezést először a világon országos méretekben, ha még annyit sem sikerül évek óta elérni, hogy a szúnyogokat ne hagyományos módon permetezéssel gyérítsék, hanem már lárvaként pusztítsák el?
– A helyzet annyira rossz, hogy egy kis lépés is nagy lépésnek számít. A szúnyogírtásnál a vesztes oldalon állunk, valakinek megéri a kifejlett, már fertőzőképes példányokat irtani a lárvák helyett. Itt viszont egy oldalon vagyunk.
– Az lenne a megoldás, hogy a kínaiakhoz hasonlóan rögtön meg tudjuk nyomni a vörös gombot, ha baj van.
– Nem, már előbb. Megelőzni, megpróbálni felkészülni, mert így gyorsabban lehet tesztet, vakcinát fejleszteni.
– Nálunk csak a szúnyog és a kullancs a veszélyes?
– Nem, a koronavírus is az lehet. Először Franciaországban mutatták ki, de ez nem biztos, hogy azt jelenti, tényleg ott volt az első európai beteg. Talán csak annyit jelez, ott a legjobb a diagnosztika.
– A magyar kormányok jó húsz éve építik le minden takarékoskodási hullámban a járványügyi hálózatot. A Magyar Tudományos Akadémia szúnyogokról tartott konferenciájának szünetében is erről panaszkodtak a tisztiorvosi szolgálat emberei. Mennyibe kerülne a DAMA-program megvalósítása?
– Két és félmilliárdból tudnánk indulni és évi félmilliárd forintba kerülne a működtetés.
– Végül is ez a mostani eset abból a szempontból megnyugtató, hogy a világ nagy hatalmai folytathatnak egymás ellen kereskedelmi háborút, de ha jön egy apró vírus, felismerik az erejét, és összezárnak.
– Igen, de a világ nincs felkészülve erre a kihívásra. Ha a járvány kitör, akkor rohanunk óriási kockázatot vállalva.
– Igaz, akkora a baj, hogy Kínában közel 60 millió embert helyeztek karanténba, hermetikusan lezártak Magyarország méretű városokat. Félelmetes fotókat látni Vuhan kihalt autópályáiról. Ökológusként mit szól ehhez? Egy vírusmutáns felülírhatja az emberi jogokat?
– Mi a DAMA-ból csak az első három betűt tudjuk: dokumentálunk, értékelünk, javaslatokat teszünk a megoldásra, a megelőzésre. A negyedik betű, az act, a cselekvés, a döntés a politikusok dolga.
– Kitért a válasz elől. Mit mond az ökológus? Célra vezethet a karantén?
– Az ökológusként azt mondom, hogy meg kell előzni az ilyen kérdések felvetését. Előre kell jelezni a veszélyhelyzeteket és gyorsan védekezni kell ellenük.
– Mert ha idáig eljutunk egy láthatatlanul terjedő halálos vírusnál, akkor a politikai döntéshozók karantént fognak elrendelni?
– A kórokozó célja, hogy az egyik gazdáról a másik gazdatestre vándoroljon. Beszéltünk róla, hogy milyen okai vannak az újabb és újabb vírusok megjelenésének. A klímaváltozást magánemberként sem ön, sem én nem tudjuk megállítani, ezek a jelenségek velünk maradnak, alkalmazkodnunk kell hozzájuk. Újfajta védekezést, megelőzést, jelzőrendszert kell kiépítenünk, hogy a politikusok ne kerüljenek ilyen döntési helyzetbe.
Forrás: VÁLASZ Online | Élő Anita | 2020.01.29
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…