Az új koronavírus nem egyedi jelenség. Egészségügyi világválság alakult ki a klímaváltozás és a túlnépesedés következtében, emiatt újabb és újabb betegségek jelennek meg, az emberiség pedig folyamatos védekezésre kényszerül.

Garamszegi László Zsolt, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője szerint olyan jelzőrendszert kellene létrehozni, amely a földrengések és a vulkánkitörésekhez hasonlóan előre jelzi a járványveszélyt. Mi köze az új koronavírusnak a tavaly Magyarországon 39 embert megbetegítő, előző évben pedig 15 halálesetet követelő nyugat-nílusi lázhoz? Miért veszélyes az, hogy enyhék a koronavírus által keltett tünetek? Hova tűnnek az emberi jogok egy világjárvány esetén? Interjúnk.

– Hisztéria a koronavírustól való félelem, vagy komoly veszély fenyeget minket? 

– Mindkettő.

– Mindkettő nem lehet. 

– De igen. A malária például sokkal veszélyesebb betegség, évente több százezer emberéletet követel, mégsem retteg nálunk tőle senki.

– Mert a terjesztéséhez kell egy szúnyog. Az meg most nincs. 

– Igaz, de a koronavírusban éppen az a veszélyes, hogy nem olyan veszélyes. A vírus a fertőzöttek 75 százalékánál enyhébb, influenzaszerű tüneteket okoz, sokan észre sem veszik, hogy megfertőződtek.

– Furcsa reakció. A közvélemény a halottakra figyel, a szakemberek pedig azt hangoztatják, hogy enyhék a tünetek. Ugyanazzal a gondterhelt arccal mondja ezt Yuen Kwok-yung, Hongkong vezető virológusa, mint ahogy Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem kutatója posztolja a Facebookon. Ne haragudjon meg a kérdésért, de megbolondultak? 

– Nem.

– Hiába helyeznek ki hőkamerákat, ha nincs lázuk, simán átmennek rajtuk?

– Pontosan. Mindenféle kontrollon átjutnak, átmennek az országhatárokon és terjesztik a betegséget. A vírus már három kontinensen megjelent, és nem tegnap vagy tegnapelőtt érkezett oda, hanem már napokkal, akár hetekkel korábban, és fertőzhetett.

– Vagyis az új járványok közül azok a könnyebben elfojthatók, amelyek azonnal, lappangási idő nélkül olyan súlyos tüneteket okoznak, hogy a fertőzöttek azonnal kiszűrhetők? 

– Igen, a koronavírus nem ilyen, ezért nagyon veszélyes lehet. Hasonló egy kicsit a nyugat-nílusi lázhoz. Ez a szúnyogok által terjesztett betegség is gyakran enyhe tüneteket okoz, 2018-ban azután hirtelen több mint 200 beteg lett Magyarországon és tizenöten meg is haltak.

„A vírus már három kontinensen megjelent, és nem tegnap vagy tegnapelőtt érkezett oda.” Fotó: Vörös Szabolcs

– De hogyan jön ez a koronavírushoz? 

– Kórokozókról beszélünk, amelyek hosszú ideig állatokat betegítettek meg, mint a koronavírus, vagy csak egzotikus helyeken fertőztek, mint a nyugat-nílusi láz. Azután egyszercsak megváltoznak és átkerülnek az állatról az emberbe, majd már emberről emberre. Vagy mérsékelt égövön is megjelennek. A jelenség ugyanaz mind a kettőnél.

– Azt akarja ezzel mondani, hogy a koronavírus nem egy egyszeri veszély, hanem egy trend része? 

– Pontosan. Most ezzel a vírussal kezdődött a versenyfutás. Korábban az atípusos tüdőgyulladással, a SARS-szal, a Zika-lázzal, az ebolával.

– Miféle versenyfutás?

– Evolúciós, a vírus és az emberi szervezet között.

– És meghalni? 

– Igen, meghalni is. Azután lecseng a fertőzés, legalábbis abban az esetben, ha a vírus a SARS mintáját követi.

– És a nyugati kórházakba kerülők nem halnak meg olyan nagy arányban, mint a kínai egészségügyben. 

– Igen, elképzelhető, de az is előfordulhat, hogy a vírus egy új környezetben még veszélyesebben kezd viselkedni. Európában, a nyugati világban a kórokozónak más parazitafaunával kell versengenie az emberi szervezetért, az emberek is különböznek immunológiailag. A feltételek is mások a terjedéshez. Ez evolúciósan mind kihat a megbetegítő képességére. Fontos lenne egy olyan gráfot rajzolni, amelyen minden ismert fertőzött szerepel.

– A járványos filmekben visszatérő elem, hogy a szkafanderbe öltözött egészségügyiek valóságos nyomozóként láncolatokat, gráfokat rajzolnak, amelyeken feltüntetik, melyik fertőzött kivel érintkezett, kit betegített meg. Ez nem csak a forgatókönyvírók fantáziájában él? Tényleg fontos? 

– Igen, és ezért nehéz a mostani helyzet, mert nem ismerjük a fertőzési láncolatot. A gráfnak vannak láthatatlan elemei, ezeket láthatóvá kellene tenni ahhoz, hogy megértsük, kiből lesz beteg, ki hal bele, és ki lesz a vírus észrevétlen terjesztője. Meg kell tanulnunk parazitául.

– Kiismerni az ellenséget. 

– Egy háborúban is ez a leghatékonyabb stratégia kiindulópontja. A parazitának nem az a célja, hogy minket elpusztítson, leterítsen. Csak használni akarja valamennyire a szervezetünket, mert szüksége van rá a szaporodáshoz.

– Meg. Mára valószínűleg megtanult levegő útján is fertőzni. 

– Meg kell értenünk, hogyan csinálja. Ez a váltás egyenértékű azzal, hogy egy „terülj, terülj asztalka” várta őt.

– Az emberi szervezet?

– Igen, mert mi, emberek sem immunológiailag, sem tudományosan nem vagyunk felkészültek az ellene való védekezésre.

„Meg kell tanulnunk parazitául.”  Fotó: Vörös Szabolcs

– Miért foglalkozik egy ökológus vírusokkal? Azt hinnénk, hogy ez egészségügyi feladat. 

– Nemcsak az. Képzeljen el egy a tengerből újonnan kiemelkedő szigetet, ahol még nem élnek madarak. Az első madárfaj, amelyik megérkezik oda, rendkívül sikeres lesz, és az egyedei specializálódni kezdenek táplálkozási szempontból. A kórokozókkal is ugyanez történik. Az ökológus ilyen modellekkel dolgozik.

– Csak most mi vagyunk a giliszták. 

– Vagy a magok, a gyümölcsök, melyik madár milyen táplálékforrásra specializálódik.

– Letaglózott, hogy táplálékként kell magamra, vagy az emberi szervezetre gondolni. Gazdatestként. Hozzá kell ehhez szoknunk? 

– A tényszerű hozzáállás a tudomány alapja. A vírus szempontjából kell magunkra néznünk, és ha ehhez a tudományt hívjuk segítségül, akkor nincs helye szentimentalizmusnak.

– Értem, hogy repkedünk össze-vissza a világban, a túlnépesedett a bolygó, a városi életmód miatt gyakran kerülünk tömegbe. De hogyan jön ide a klímaváltozás? 

– Számos vektor – a betegségek kórokozóit hordozó állat – tenyészhelye megváltozott. Például meleg égövi szúnyogok már nem csak ide kerülnek autógumikban, konténerekben, szerencsebambuszok vízében, de át is telelnek nálunk. Az időjárás kihathat a kórokozók túlélésére és szaporodási sikerére is. Például az influenzavírus felületén védőréteget képező fehérje melegben elbomlik, más kórokozóknál más tényezők hatnak, és ahhoz, hogy előrejelezhessük a veszélyeket, minden rendszert, az összes szereplőjét ismernünk kell. Ráadásul közben a társadalom is változott, másként értelmezi ma a járványt, mint ötven éve.

– Ötven éve Kína messze volt. Ma évi 220 ezer kínai turista érkezik Budapestre, csak a Semmelweis Egyetemen több mint kétszáz kínai diák tanul, a fővárosunknak van kínai tulajdonú egyeteme, és aligha van olyan városa ma Magyarországnak, ahol ne lenne legalább egy kínai étterem és bolt.  

– És ne feledjük, hogy vannak közvetlen járataink Kínával. Kedd este is érkezett egy Sanghajból, és a fertőzött Hupej tartomány is elérhető hazánkból egy átszállással. Ha Magyarországra ér a koronavírus-fertőzés, akkor az az elmúlt hetek utasforgalmához nyúlik vissza. Kritikus periódus ez a mostani.

– A kínai hatóságok gigantikus hőkamerákkal vizsgálják át a tömeget. Ha eltérő testhőmérsékletű embert találnak, úgy tekintenek rá, mint egy biológiai terroristára, emberi hullandékra. Azonnal mozgó elkülönítő kabinokba teszik őket, készenlétben áll a hadsereg. Félelmetes. 

– Muszáj. Ám a rendszer nem jó. Egy kínai lány osztotta meg a közösségi oldalán, hogyan szedett be lázcsillapítókat és utazott egészen Franciaországig minden ellenőrzési ponton könnyedén átjutva. Szerencsére kiderült róla, hogy negatív.

– Amikor elindult, még nem tudta, fertőzött-e.

– Nem. A rendszer kijátszható. Jelen pillanatban a gyors és hatékony diagnosztika a kulcs, és ezen a téren viszonylag gyorsan léptünk, a vírus genetikai szekvenciája már szerepel a WHO és az ECDC, a két nagy szervezet honlapján.

– Ám ha igaza van, és a koronavírus egy trend része, az egyre gyakrabban elszabaduló veszélyes vírusoké, akkor ez egy iszonyú világot vetít elénk. 

– Lehetséges ez? 

– Azon dolgozunk, hogy ökológiai alapokon a világon először létrehozzunk egy ilyen rendszert. Nem tudnánk megjósolni  – ahogy a szeizmológusok sem -, hogy pontosan mikor és hol lesz az epicentrum, de azért azt ma már a tudománynak köszönhetően tudjuk, hol vannak a világ legföldrengésveszélyesebb helyei.

– A járványokról is tudjuk. Afrikában és Ázsiában, ehhez nem kell világraszóló módszer. 

– Biztos ebben? A Zika-járvány Dél-Amerikában tört ki, és ma már tudjuk, hogy szexuális úton is terjed. Éppen az előbb beszéltünk róla, hogy két éve egy olyan járvány tört ki Magyarországon, amely a Nílusról kapta a nevét.

– Igaz, tavaly is 39 ember került kórházba a nyugat-nílusi láz miatt. Ám ezt szúnyogok terjesztik, emberről emberre nem terjed. 

– Igen, a koronavírus pedig állati betegség, főként denevéreknél jelentkezik, azután 2003-ban meghalt miatta néhány száz ember, és most megint új formában tűnt fel, és embert fertőzött miután megjelent egy kínai piacon. A parazita gazdát váltott, ugrott egy nagyot. És nem először: egy evolúciós jelenség, modellezhető, valószínűségi alapon előrejelezhető, ha jól ismerjük a rendszert.

„A gyors és hatékony diagnosztika a kulcs, és ezen a téren viszonylag gyorsan léptünk.” Fotó: Vörös Szabolcs

– Hogyan működne a járványelőrejelző rendszerük? 

– Az elvi alapja a Stockholm-paradigma, Daniel R. Brooks kanadai tudós elmélete, amely szerint egészségügyi világválság alakult ki a klímaváltozás következtében, mivel

– Tehát vannak vírus okozta, baktérium okozta és lesznek klímaváltozás okozta betegségek. 

– Nem lesznek, vannak. A módszer, amit Brooks segítségével szeretnénk megvalósítani négy elemből áll, angolul DAMA protokollnak nevezzük. Document, assess, monitor, act – dokumentálás, értékelés, monitorozás, cselekvés –: ez a négy szó adja rövidítést. A dokumentálás arra utal, hogy globális módszerekkel kell dolgozni, mert a kórokozók nem állnak meg az országhatároknál és különböző gazdaállatokat használnak. Óriási mennyiségű információt kell összegyűjteni, és ebben ökölógusoknak, állatorvosoknak, virológusoknak, járványügyi szakembereknek együtt kell működniük.

– Hogyan? 

– Új helyzet állt elő, például emberek halnak meg Magyarországon szúnyog által terjesztett betegség miatt, de félelmetesen keveset tudunk erről. Be kell azonosítani a szúnyogfajokat, a köztes gazdákat (például a madarakat), amelyek képesek terjeszteni. Mi történik, ha kiderül, már nem csak az új, de a hagyományos, régi szúnyogfajokat is képesek lesznek megfertőzni az új kórokozók? Immunológiai szempontból naiv gazdák vagyunk, nem tudunk védekezni egy egzotikus, Magyarországon nem őshonos vírus ellen.

– Naivak vagyis védtelenek. De nem naivitás azt gondolni, hogy majd mi valósítjuk meg a Stockholm-paradigma elleni védekezést először a világon országos méretekben, ha még annyit sem sikerül évek óta elérni, hogy a szúnyogokat ne hagyományos módon permetezéssel gyérítsék, hanem már lárvaként pusztítsák el? 

– A helyzet annyira rossz, hogy egy kis lépés is nagy lépésnek számít. A szúnyogírtásnál a vesztes oldalon állunk, valakinek megéri a kifejlett, már fertőzőképes példányokat irtani a lárvák helyett. Itt viszont egy oldalon vagyunk.

– Az lenne a megoldás, hogy a kínaiakhoz hasonlóan rögtön meg tudjuk nyomni a vörös gombot, ha baj van. 

– Nem, már előbb. Megelőzni, megpróbálni felkészülni, mert így gyorsabban lehet tesztet, vakcinát fejleszteni.

– Nálunk csak a szúnyog és a kullancs a veszélyes? 

– Nem, a koronavírus is az lehet. Először Franciaországban mutatták ki, de ez nem biztos, hogy azt jelenti, tényleg ott volt az első európai beteg. Talán csak annyit jelez, ott a legjobb a diagnosztika.

– A magyar kormányok jó húsz éve építik le minden takarékoskodási hullámban a járványügyi hálózatot. A Magyar Tudományos Akadémia szúnyogokról tartott konferenciájának szünetében is erről panaszkodtak a tisztiorvosi szolgálat emberei. Mennyibe kerülne a DAMA-program megvalósítása? 

– Két és félmilliárdból tudnánk indulni és évi félmilliárd forintba kerülne a működtetés.

– Végül is ez a mostani eset abból a szempontból megnyugtató, hogy a világ nagy hatalmai folytathatnak egymás ellen kereskedelmi háborút, de ha jön egy apró vírus, felismerik az erejét, és összezárnak. 

– Igen, de a világ nincs felkészülve erre a kihívásra. Ha a járvány kitör, akkor rohanunk óriási kockázatot vállalva.

– Igaz, akkora a baj, hogy Kínában közel 60 millió embert helyeztek karanténba, hermetikusan lezártak Magyarország méretű városokat. Félelmetes fotókat látni Vuhan kihalt autópályáiról. Ökológusként mit szól ehhez? Egy vírusmutáns felülírhatja az emberi jogokat? 

– Mi a DAMA-ból csak az első három betűt tudjuk: dokumentálunk, értékelünk, javaslatokat teszünk a megoldásra, a megelőzésre. A negyedik betű, az act, a cselekvés, a döntés a politikusok dolga.

Január 24-i légifotó a koronavírus miatt létesítendő vuhani kórházon dolgozó munkagépekről. Fotó: AFP/Stringer

– Kitért a válasz elől. Mit mond az ökológus? Célra vezethet a karantén? 

– Az ökológusként azt mondom, hogy meg kell előzni az ilyen kérdések felvetését. Előre kell jelezni a veszélyhelyzeteket és gyorsan védekezni kell ellenük.

– Mert ha idáig eljutunk egy láthatatlanul terjedő halálos vírusnál, akkor a politikai döntéshozók karantént fognak elrendelni? 

– A kórokozó célja, hogy az egyik gazdáról a másik gazdatestre vándoroljon. Beszéltünk róla, hogy milyen okai vannak az újabb és újabb vírusok megjelenésének. A klímaváltozást magánemberként sem ön, sem én nem tudjuk megállítani, ezek a jelenségek velünk maradnak, alkalmazkodnunk kell hozzájuk. Újfajta védekezést, megelőzést, jelzőrendszert kell kiépítenünk, hogy a politikusok ne kerüljenek ilyen döntési helyzetbe.

Forrás: VÁLASZ Online | Élő Anita | 2020.01.29