Óvakodjunk az éghajlati ‘végzet hurokjától’

Óvakodjunk az éghajlati “végzet hurokjától”, ahol a válságot nehezebb megoldani – állítja a jelentés.

Az éghajlatváltozás pusztító hatásai a Földön annyira elhatalmasodhatnak, hogy aláássák az emberiség képességét az éghajlatváltozás kiváltó okainak kezelésére – figyelmeztettek szerdán kutatók.

Ők ezt “végzetes huroknak” nevezik.

Füst és gőz gomolyog egy széntüzelésű erőműből. (Kacper Pempel/Reuters)

A két brit agytröszt által szerdán közösen közzétett jelentésben (.PDF) felvázolt önerősítő dinamika spirálhatásra figyelmeztet: A kormányok azt kockáztatják, hogy annyi pénzt és figyelmet fordítanak az éghajlatváltozás hatásainak puszta kezelésére, hogy elhanyagolják a globális kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, ami tovább súlyosbítja a válságot.

“Arra a lehetséges helyzetre mutatunk rá, hogy az éghajlati és ökológiai válság tünetei – a viharok, a lehetséges élelmiszerválságok és az ehhez hasonló dolgok – kezdik elterelni a figyelmet a kiváltó okokról” – mondta Laurie Laybourn, a jelentés szerzője, az Institute for Public Policy Research agytröszt munkatársa egy interjúban. “Olyan visszacsatolást kapunk, amely kezd kicsúszni a kezünkből.”

A jelentés szerzői nem hisznek abban, hogy az éghajlatváltozás máris olyan globális “végzet-hurkot” indított el, amely visszafordíthatatlan, de figyelmeztetnek arra, hogy egyes helyeken a dinamika kezdhet elhatalmasodni.

“Eljuthatunk arra a pontra, amikor a társadalmak szüntelen katasztrófákkal és válságokkal, valamint az összes többi problémával szembesülnek, amelyeket az éghajlati és ökológiai válság okoz, és amelyek egyre inkább elvonják a figyelmüket a szén-dioxid-mentesítés megvalósításáról” – mondta Laybourn.

Az ENSZ éghajlati jelentése szerint az emberiségnek “rövid és gyorsan záródó ideje” van arra, hogy elkerülje a forróbb, halálos kimenetelű jövőt.

A végzetes hurok egyik példája gazdasági. Ahogy az afrikai nemzetek egyre nagyobb összegeket költenek pusztán az eszkalálódó klímaváltozási válságok enyhítésére, egyre kevesebb pénzük marad a hosszú távú kibocsátási célok csökkentésére – mondta Laybourn.

Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint az éghajlatváltozás hatásai már most is az egész kontinens éves GDP-növekedésének 5-15 százalékába kerülnek fejenként.

“Ezek a költségek csak még leküzdhetetlenebbé válnak” – mondta Laybourn. “Ebben a helyzetben Afrika országainak és a világ más részeinek a képességét erodálja, hogy képesek legyenek virágzóbb – és természetesen fenntartható – körülményeket teremteni.”

Ez megnehezítheti az afrikai nemzetek számára, hogy előteremtsék azt az 1,6 billió dollárt, amelyet 2022 és 2030 között az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésére vállaltak.

Egy novemberi elemzés szerint az éghajlatváltozás mintegy 80-szor valószínűbbé tette a tavaly nyáron Nyugat-Afrikát sújtó, gazdaságilag pusztító árvizek bekövetkezését.

A Nature folyóiratban 2022-ben közzétett jelentés szerint világszerte

minden egyes, a légkörbe kibocsátott további tonna szén-dioxid 185 dollárral egyenértékű költséggel jár,

ha figyelembe vesszük a halálos hőhullámok, a terméspusztító aszályok és az éghajlatváltozással összefüggő tengerszint-emelkedés gazdasági áldozatait. A szerdai jelentés szerzői szerint ezek a költségek gyorsan összeadódnak, és elvonják a kormányoktól azokat a gazdasági forrásokat, amelyekre szükségük van az éghajlatváltozás alapvető okainak kezeléséhez.

A tanulmány szerint az éghajlatváltozás költségei messze meghaladják a kormányzati becsléseket.

Az emberiség az ipari forradalom kezdete óta már több mint egy billió tonna szén-dioxidot szabadított fel, ami több mint egy Celsius-fokkal (1,8 Fahrenheit-fokkal) emelte a globális hőmérsékletet. A következő évtizedben a globális átlaghőmérséklet elérheti az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 Celsius-fokot (2,7 Fahrenheit-fok) – ez a küszöbérték a tudósok szerint kritikus a visszafordíthatatlan változások elkerülése érdekében.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által összeállított, 278 vezető éghajlatvédelmi szakértőből álló testület szerint technikailag még mindig lehetséges, sőt gazdaságilag is megvalósítható, hogy a nemzetek a szükséges mértékben csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2022-es jelentésének szerzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy “ez nem érhető el fokozatos változtatással”.

Európában Laybourn arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás egyre több menekültet kényszeríthet arra, hogy elmeneküljön az egyre lakhatatlanabbá váló hazájából, ami politikai visszahatásokat vált ki a gazdagabb befogadó országokban – és tovább tereli a választók figyelmét az éghajlatváltozásról, amely szerinte a probléma kiváltó oka.

Az ENSZ és a Vöröskereszt októberben arra figyelmeztetett, hogy 2100-ra a szélsőséges hőség miatt Ázsia és Afrika egyes részei akár 600 millió ember számára is lakhatatlanná válhatnak.

“Ez a végzet dinamikája olyan dolgokban nyilvánulhat meg, mint például a nacionalistább politika” – mondta Laybourn. “Egy ökológiailag destabilizáltabb világban ez konfliktusosabb, több ember van mozgásban”.

A kutatók szerint azonban még ha az emberiség elkezd is belépni egy “végzet-hurokba”, akkor sincs halálra ítélve. Laybourn úgy véli, hogy az emberiség számára még mindig lehetséges, hogy kiszabaduljon belőle – mert a társadalmaknak szerinte végső soron igenis van ráhatásuk, hogyan reagálnak a destabilizáló válságokra.

“Ennek a pszichológiai eleme az alapvető mennyiség” – mondta Laybourn, rámutatva arra, hogy a covid-19 világjárvány hatására az egyének rövid idő alatt drámai módon újratanulták a mindennapi szokásaikat, ami sok életet menthetett meg.

“A történelem során a destabilizáció pillanataiban – láthatjuk a végzet dinamikáját. De láthatunk egy erényes kört is, amikor bizonyos események, megrázkódtatások pozitív társadalmi mozgalmakat hoznak létre” – mondta. “Ez megdöbbentően rövid idő alatt történhet meg”.

Rampasek, László A.
Forrás: THE WASHINGTON POST | Leo Sands

---