A téli időszakban ez nem feltétlenül meglepő, de a mostani helyzet kétségtelenül nem szokványos: Őrtilosban és Barcson néhány centiméterrel megdőltek a legkisebb vízállás értékek.
Ha ez így folytatódik, lassan újabb zöldhatár nyílik, gyalog át lehet majd sétálni a Dráva medrén Horvátországba. Az utóbbi hetekben elképesztő fotókat készítettek a gyönyörű folyóról, illetve annak hűlt helyéről: víz alig van, homokpad annál több. Már-már holdbéli a táj.
Az alacsony vízállás ebben az időszakban abszolút nem meglepő, hiszen a Drávát a téli hónapokban elsősorban az Alpokban lehullott csapadék, rendszerint a hó mennyisége, és a hőmérséklet alakulása határozza meg. Az elmúlt három hónapban a Dráva és a Mura vízgyűjtőjére az átlagnál lényegesen kevesebb csapadék hullott.
„A közelmúltban voltak alacsonyabb vízállások, de ez a mostani helyzet mind a vízszintjében, mind a tartósságában kiugró. A téli időszakban a Dráván a kisvizek a jellemzőek, tekintettel az Alpokban lejátszódó meteorológiai eseményekre: a csapadék hóban esik, ami az alacsony hőmérséklet miatt lassan olvad el. A fenti jellemzők hatására Őrtilosban és Barcson is néhány centiméterrel megdőltek az eddig mért legkisebb vízállás értékek” – válaszolta a Pécs Aktuál kérdésére a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Miután a Dráván érkező árhullámokat a nedvesebb légtömegek, illetve a vízgyűjtőn (főleg a magasabb területeken) az enyhébb időjárás befolyásolja, ezek pedig általában március végére, április elejére tehetők, ezért a vízszint tartósabb emelkedésére korábban nem lehet számítani. Érdekesség, hogy a folyó természetes vízjárását jelentősen befolyásolja a 22 vízerőmű. Az osztrák–szlovén határon lévő lavamündi erőmű ez évi működése során a sokéves átlag alatti volt az áteresztett vízhozam.
S hogy miként élik meg a helyiek, a Dráva közelében élők, hogy sokhelyütt szinte teljesen eltűnt a folyó? Nem különösebben izgatják magukat miatta.
– Ebben az időszakban ez nem meglepő, emlékszem ennél kisebb vízre is – nyilatkozta lapunknak egy Dráva-imádó horgász, Szabó Zoltán, aki napi szinten járja a folyót. – Majd a hóolvadás, illetve az esőzések segítenek. Bár a homokpadok valóban látványosan kint vannak, azért van víz bőven a folyóban: a külső íveken most is akadnak négy-ötméteres mélységek.
Akárhogy is lesz, egyvalami biztos: kellemes tavaszi időben érdemes lemenni a Drávára, mert tényleg nem mindennapi a látvány. Nagyon jót lehet kirándulni a folyóparton (és ugye most a homokpadokon is), és csodás képeket lehet készíteni.
Forrás: Pécs Aktuál | K. MAYER ANDRÁS
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…
