Riói egyezmény a klímavédelemről

1994. március 21-én életbe lépett a klímavédelemről szóló nemzetközi szerződés. A szerződés megkötése Rio de Janeiroban történt még 1992-ben.

A Magyar aláírás 1992. jún. 13-án, megerősítése 1994. február 24-én majd ezt követően a hatályba lépés május 25-vel megtörtént.

Érdemes azon elgondolkoznunk, hogy majdnem két évtizeddel ezt követően hol is tartunk ezen a téren? Itt a szemünk előtt történik a klíma drasztikus megváltozása, megbolondulása, mely sokak számára az elviselhetetlenség határát súrolja. A saját zsebünkre is megy az a sok kár, amit a klíma szélsőséges viselkedése okoz hónapról-hónapra. Vajon elegendő volt amit ez idáig tettek a kormányzatok, a vállalatok vezetői, döntéshozói és az életünk civil szereplői ezen a téren?

Egy rövid időre álljunk meg egy kicsit, és gondolkozzunk el azon, hogy a klíma szennyezésének csökkentésére a tempó vajon megfelelő e?
Igen, mindenki tart a változásoktól, viszont a természet nem kérdezett meg senkit március 14-én, hogy a tavaszi időjárásunkba beleszólhat-e egy másik hatás is, mely igen jelentős szerepet játszott akkor: a nagy magasságokban kanyargó, és az egész északi féltekét körbefogó szélcsatorna, az un. jet-stream, vagy futóáramlásnak le szabad-e jönnie a Föld felszínére és ott néhol 160 km/h-val beleszólnia az utazók, a közútkezelők és a katasztrófavédelem megszokott dolgaiba.

2013. március 15., M1-es autópálya. Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK

Tehát a fenti kis eszmefuttatásommal csak azt akartam mondani, hogy a klímavédelmi szerződést annak idején nem véletlenül dolgozták ki és írták alá a nemzetek kormányai. Mert a tudósok már akkor ismerték a következményeket, mely most itt van a szemünk előtt, és állíthatom, hogy ez még csak a “DEMÓ” volt.

Megoldásként itt van a karbonneutralizálás eszköze mindenki számára. Gondolkozzon rajta, vajon mit tehet e felismerés elterjesztése érdekében.

Rampasek, László A.