A németországi Fraunhofer Intézet gyorsan végzett a februári adatok elemzésével, de a publikált adatok enélkül is meghökkentőek. Az intézet osztályvezetője, Bruno Burger twittelte ki – több diagrammal egyetemben – az oldalára, hogy februárban sikerült a megújuló energiákból a nettó áramtermelés több mint 60 százalékát kiadni.
Sok új rekord született februárban
– írta Burger. A havi összesítés alapján mutatott 61,2 százalékos tiszta energia termelési mutató ezek közül az első. De azt is érdemes hozzáfűzni: az elmúlt hónapban a szélenergia önmagában képes volt 20,8 TWh előállítására, ami egymagában a villamos energia igények 45,8 százalékát biztosította.
A biomassza betáplálás hozott még 8,3 százalékot, a vízenergiából pedig 3 százalékot nyert a rendszer betáplálási oldala. A napelemes rendszerek 4,2 százalékos részaránya viszont – és ez a következő rekord: – majdnem olyan szint, ahová a feketeszén részaránya zuhant az energiamixben. A nettó villamosenergia-termelésben a lignit 5 TWh-ig jutott, ami részesedésre átszámoltan alig több mint 11 százalék. Ez pedig a valaha mért legalacsonyabb szintnek számít Németországban.
Februárban a szélenergia a lignit-teljesítmény több mint felét képes volt kiváltani, ami azt jelenti, hogy csak ez a tétel mintegy 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátástól mentesítette a szektort
– magyarázta Burger.
Az adatok mögött egyértelmű gazdasági összetevők is láthatók: mivel februárban a napi árampiaci átlagár meglehetősen alacsony volt (21,57 euró/MWh), ez lehetetlenné tette, hogy a lignitből villamos energiát termelő vállalatok nyereségesen dolgozzanak. Azért, mert a lignitre vonatkozó szén-dioxid-tanúsítványok ára átlagban meghaladta a 25 euró/MWh értéket.
Ez egyébként nem újdonság, a Napi.hu korábban, szintén a Fraunhofer ISE által közölt adatokból megírta, hogy a tavalyi évet a német energiatermelő szektor egyfajta üzemanyagváltási trendet követve zárta. Vagyis: a szén helyett főként zöldenergiát, illetve földgázt tettek be a rendszerbe.
Tavaly ez még úgy nézett ki, hogy a szénerőművek nettó villamosenergia-termelése – 2018-hoz képest – 22,3 százalékkal csökkent 2018-hoz képest, és ez már csupán 19,7 százalékos részarányt biztosít számukra.
Ez a szint esett be most – a feketeszén 5,6 százalékos részarányával együtt számoltan – 16,7 százalékra. A lignit mellett a feketeszén kiradírozása is jelentősnek tűnik: a tavalyi 32,8 százalékos éves esés után a 2020-at 9,4 százalékos szinttel kezdő nyersanyag februárban már csak 2,53 TWh villamos energiát adott a hálózatra. Ez pedig – tél ide vagy oda – a napelemek által termelt 1,86 TWh-nál alig látszik többnek.
A tavalyi év összesített adatai szerint 12 hónapból nyolcban a szélturbinák által előállított áram mennyisége több volt a lignites erőművekben termeltnél, de egész évben több volt annál is, amire a németországi atomerőművek képesek voltak. Az atomerőművek februárban a nettó villamosenergia-termelés 11,5 százalékát adták (2019-ben ez az arány 13,8 százalék volt), a gázerőművek pedig 10,2 százalékot (a tavalyi átlag 10,5 százalék volt).
A szén arányának folyamatos csökkenése továbbra is kitart. Így már nem az a kérdés, hogy az eredetileg 2038-ig engedélyezett működésig marad-e szénerőmű Németoszában, hanem az, hogy a csupán két hónapja ennél 3 évvel korábbi végső időpontot megadó céldátum is tartható marad-e. Érdemes visszaidézni: alig egy éve, hogy a Financial Times hasábjain Nick Butler nemzetközi energiapolitikai és energiabiztonsági szaktekintély azt írta: kizártnak tartja, hogy a német szénerőművek a deadline-in kihúzzák. Az az állítása is igazolódni látszik, miszerint a korszakváltás nem lesz nehéz, mivel már jelenleg sincsenek komoly technikai akadályok.
A német energiamixben történt súlyponteltolódás azzal a következménnyel is járt, hogy csak tavaly, a szénerőművek zsugorodó részaránya miatt 12 százalékkal esett a szén-dioxid kibocsátás Németországban – és mint látszik: tovább csökken. Ami az arányok jobb összehasonlíthatóságát illeti, itt egy magyar adat: amennyiben az egyetlen, még működő szenes erőművet, a februárban állami kézbe került Mátrai Erőművet az azonnali bezárnák, az is csupán 6-7 százalékkal csökkentené Magyarország szén-dioxid-kibocsátási szintjét.
Forrás: Napi.hu
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
