A Global Conversation vendége ezúttal Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, klímaügyi felelőse, az Euópai Zöld Egyezmény arca volt.
Euronews: Az egyéves unokájával Kees-szel készült kép, amit a glasgow-i COP26-on megmutatott, vírusként terjedt el. Az idegekig hatolt. Gondolom, azt akarta megmutatni, hogy a technokraták is lehetnek emberek. “2050-ben Kees 31 éves lesz. Ha most, a következő néhány évben kudarcot vallunk, akkor neki a többi emberrel kell majd harcolnia a vízért és az élelemért. Ez a rideg valóság, amivel szembe kell néznünk” – mondta a konferencia plenáris ülésén. Ön szerint elégedett lesz Kees a COP26 kimenetelével?
Frans Timmermans: Nem hiszem. Még rengeteg munka vár ránk. De azt próbáltam megmutatni, hogy ez mindannyiunk számára személyes ügy. Nem csak nekem és az unokámnak az. Mindannyiuknak vannak szerettei, gyermekei, akik elszenvedik majd az éghajlati válság következményeit, ha nem oldjuk meg.
EN: Márpedig szombaton voltaképpen nem született eredmény. Engedjen be minket kicsit a színfalak mögé, mi történt valójában?
FT: Nos, a COP-on szerintem mindig nehéz globális megállapodást kötni. De ezúttal ambiciózusabbak voltunk, mint amire sok-sok ország korábban számított, és kellett egy kis idő, hogy mindenki átlépje ezt a határt. Főleg a brit elnökség szénnel kapcsolatost megfogalmazása volt egy kicsit sok néhány széntermelő ország számára. Ezért újra kellett fogalmaznunk, megtartva a magas szintű ambíciót, de más szavakat használva. De megszületett az új szövegezés, és ez a legfontosabb.
EN: A COP-26 elnöke, Alok Sharma, érzelmesen törékeny győzelmet emlegetett.
FT: Igen, ő érzelmesen szólt, mert az utolsó pillanatban több ország is meglepetést okozott, amikor hirtelen nem akarták támogatni a végeredményt. Így ezekkel az országokkal együtt kellett gyors megoldásokat találnunk, és ez szerencsére sikerült is.
EN: Ami az éghajlati jóvátételt illeti, miért vonakodik Európa annyira attól, hogy létrehozzon egy veszteség- és kárenyhítési eszközt azon országoknak, amelyeket érinteni fog az éghajlatváltozás, de nem ők okozzák azt?
FT: Nos, a fejlett világban senki sem tesz többet az alkalmazkodásért, a veszteségekért és a károkért, mint az EU. Mi arra ösztönöztük a többi fejlett országot, hogy több pénzt tegyenek le az asztalra. Mi több pénzt tettünk le az asztalra a veszteségekre és károkra. Több pénzt tettünk az alkalmazkodási alapba. Tehát mi, a fejlett világ vezető szerepet játszunk ebben a kérdésben, de még mindig sokkal többet kell tennünk, mert több milliárdnyi adaptációs pénzről beszélünk, amire szükség lesz ahhoz, hogy felkészítsük a bolygót arra, ami már most bekövetkezett: az éghajlatváltozásra.
EN: Amíg önök odabent ezzel voltak elfoglalva, szeretnék mutatni egy képet néhány aktivistáról, akik az épületen kívül álltak. És azt kérdezték az Európai Uniótól: hogy kinek az oldalán áll? Ursula von der Leyentől, hogy vajon a fosszilis tüzelőanyagok vagy az éghajlati igazságosság oldalán áll? Ön mit válaszolna nekik?
FT: Nos, mi az éghajlati igazságosság oldalán állunk, és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának oldalán. Ez a megfogalmazás bekerült a zárónyilatkozatba, amire korábban még nem volt példa, és megvan a politika, ami ezt alátámasztja. Mi vagyunk a világ egyetlen olyan része, amelynek ténylegesen van terve a kibocsátás csökkentésére, mostantól kezdve, 2030-ig legalább 55 százalékkal. Sokan már most kijelentették, hogy az évszázad közepére szén-dioxid-semlegesek lesznek, de még mindig nincsenek valódi terveik arra, hogy eljussanak odáig. Nekünk van.
Öt dolog, amit a Glasgow-i Éghajlatvédelmi Paktumról tudni kell
EN: És van-e lendülete a tervnek? Úgy látja, hogy az Önök Fit for 55 csomagját még a Sarm-es-sejki COP27 előtt elfogadják?
FT: Remélem. Még mindig sok a tennivaló. Nem minden egyes javaslatot fogunk addigra teljes mértékben elfogadni, de remélem, addigra elérjük azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Az EP és a Tanács, ahol az összes tagállam összeül, teljes mértékben elkötelezi magát amellett, hogy a csomag egészét támogatják. Ez hihetetlenül fontos lenne a COP 27 előtt.
EN: Itt az Euronews-on az utóbbi időben az energiaárak emelkedéséről adtunk hírt, miközben a gázkitermelő vállalatok milliárdos extraprofitról számoltak be. Szeretném megkérdezni, hogy a Bizottság miért támogatja az úgynevezett “közös érdekű új gázprojekteket”? Támogatni fogja az Északi Áramlat 2-t?
FT: Segítenünk kell az országoknak átállni a szénről a megújuló energiaforrásokra. De néhány ország ezt nem tudja egy csapásra megtenni. Átmeneti energiaforrásként földgázra lesz szükségük. Ezért támogatunk néhány ilyen projektet. De nem akarjuk, hogy a földgázhoz kötődjenek. Ez csak átmeneti megoldás lehet. Gondoskodni fogunk arról, hogy a jogszabályaink megfeleljenek a célnak, hogy a szénről a földgázon keresztül a megújuló energiaforrásokra való áttérés megtörténjen azokban az országokban, ahol erre szükség van.
EN: Tényleg nevezhetjük a földgázt zöldnek?
FT: Nem. Fosszilis anyag.
EN: Pontosan.
FT: Ugyanakkor szükségünk van egy energiahordozóra a zöld átmenethez.
EN: Mi a helyzet az atomenergiával?
FT: Nos, az atomenergiának hatalmas előnye, hogy nem termel semmilyen kibocsátást. Ugyanakkor fosszilis alapokon nyugszik, és hihetetlenül magas költségekkel jár.
EN: Kees mit szólna a radioktív hulladékhoz ?
FT: A költségek tényleg óriásiak. Az atomerőművek építésének költségei csak emelkednek. A megújuló energiaforrások építésének költségei drámaian csökkennek. A megújuló energiaforrásokba való beruházáshoz aligha van szükség állami pénzre. Az atomenergiába való beruházáshoz hatalmas mennyiségű közpénzre van szükség.
EN: Meg kellene-e tiltani Európában a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatoknak a média-, kulturális és sportesemények szponzorálását?
FT: Világossá kell tennünk, hogy azt akarjuk, hogy a befektetések a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújuló energiaforrások felé mozduljanak el, és ugyanazok a cégek a megújuló energiák felé tolódjanak. Miért is ne? Jelenleg, az IMF számításai szerint percenként körülbelül 11 millió dollárt fektetünk fosszilis tüzelőanyagokba – ezen változtatni kell, mégpedig gyorsan.
EN: A múlt héten, Timmermans úr, láttunk embereket az utcán Belgiumban, Brüsszelben, Hollandiában és Ausztriában, embereket, akik azért vonultak utcára, hogy a járvány miatti a korlátozó intézkedések ellen tiltakozzanak. És ezek a tüntetések csúnyán elfajultak. Készen áll-e Európa arra, hogy átvészelje a klímaválságot?
FT: Ami fontos, hogy polgárainkat nemcsak az átmenet költségeivel, hanem különösen az átmenet elmaradásának költségeivel is szembesítsük, amelyek óriásiak lesznek. Az emberi szenvedés mérhetetlen lesz, ha nem változtatunk. Az átállás sem lesz könnyű, de biztosítanunk kell, hogy igazságos legyen. Biztosítanunk kell, hogy senkit sem hagyunk magára. Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy amikor arra kérjük őket, hogy járuljanak hozzá, akkor azt igazságosan kérjük tőlük, és biztosítanunk kell, hogy azok, akik többet tudnak hozzáadni, valóban többet is tegyenek, és azok, akik nem tudnak, védve legyenek például az energiaszegénységtől.
EN: Úgy érzi, hogy a járvány egy kicsit meghiúsította az EU Zöld Egyezményét?
FT: Nos, természetesen a pandémia nagyban befolyásolja az emberek mai aggodalmait. De érdekes módon minden kutatás azt mutatja, hogy ha megkérdezzük, mi a legfőbb aggodalmuk, az európaiak többsége a klímaválságot mondja, nem a Covidot.
EN: Greta Thunberg hős?
FT: Az, abszolút. Nem lenne Zöld Egyezményünk ha ő és a mozgalma, a Fridays for Future nincsenek.
Írta: Méabh Mc Mahon & Euronews