Az Oxfordi Egyetem új irányelveket fogalmazott meg a hiteles karbonkiegyenlítés érdekében.
A karbonkiegyenlítés (carbon offset) egy széles körben elterjedt eszköz a nettó zéró kibocsátás elérésére. Ám a jelenlegi megközelítések nem igazán képesek biztosítani azokat a típusú kiegyenlítéseket, amik szükségesek a globális klímacélok eléréséhez. Számos vállalat, mint pl a BP vagy Google nettó zéró vállalása, vagy Kína friss 2060-as karbonsemlegességi vállalása valószínűleg karbonkiegyenlítést fog alkalmazni. Ám milyen típusú kiegyenlítések fogadhatók el, és milyen feltételek mellett kellene használni őket? A 2020 szeptember 29.-én kiadott Oxford Principles for Net Zero Aligned Carbon Offsetting (magyarul röviden az „Oxfordi Karbonkiegyenlítési Irányelvek”) irányelveket szolgáltat annak érdekében, hogy segítsen biztosítani, hogy a karbonkiegyenlítés valóban segít elérni a nettó zéró kibocsátású társadalmat.
Ha megfelelően csinálják a karbonkiegyenlítést, hozzájárulhat a nettó zéró stratégiákhoz, különösen a nehezen dekarbonizálható szektorokban, mint pl. a repülésben vagy a mezőgazdaságban. Ugyanakkor ha nem jól csinálják az offszetálást, zöldrefestést eredményezhet, vagy, szándékolatlan negatív hatással lehet az emberekre és a környezetre.
A karbonsemlegesítési módok egymáshoz viszonyíott arányának alakulása 2050-ig a szerzők szerint
Az Oxfordi Egyetem multidiszciplináris csapata szerint a hiteles nettó zéró irányultságú karbonkiegyenlítésnek négy kulcsfontosságú eleme van:
– A saját kibocsátásunk priorizálása, mindenféle kiegyenlítési mód esetén biztosítván a környezet egészségét, valamint a kiegyenlítés felhasználásának közlése;
– A karbonkiegyenlítés irányultságának módosítása az üvegházhatású gázok (ÜHG) légkörből való kivonására, ahol az offszetek közvetlenül ÜHG-ket vonnak ki a légkörből (pl. erdősítés);
– A karbonkiegyenlítés hosszú-életű tárolás felé való elmozdítása, ami véglegesen, vagy szinte véglegesen kivonja a ÜHG-t a légkörből, valamint. (A faültetés erre alapvetően alkalmatlan, hacsak nem vállalja az ültetést végző szervezet, hogy örökre garantálja a pótlásukat, mely kötelezettség átszáll a jogutódjaira.);
– A nettó zéró irányultságú offszetek piacának fejlesztésének támogatása.
A jelentés továbbá kiemeli, hogy szükség van a természetalapú kiegyenlítés hiteles megközelítésére, mint pl. az újraerdősítés.
Megjegyzendő, hogy a szerzők abból az optimista föltevésből indultak ki, hogy az emberiség 2050-re teljesen dekarbonizálja a világgazdaságot. (Például megújuló energia, nukleáris energia, elektromos autók, -traktorok és -repülőgépek, karbonsemleges beton, stb. segítségével). Emiatt csökken le az általuk készített grafikonon a kibocsátásmegelőzés aránya nullára (minthogy egy teljesen dekarbonizált gazdaságban nincs kibocsátás, amit meg lehetne előzni). Ez a feltételezés megkérdőjelezhető. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg 2050-ben is volna jelentősége a kibocsátás-megelőzésnek.
Források:
https://www.ox.ac.uk/news/2020-09-29-oxford-launches-new-principles-credible-carbon-offsetting
https://www.smithschool.ox.ac.uk/publications/reports/Oxford-Offsetting-Principles-2020.pdf
A magyar nyelvű összefoglaló a BOCS Civilizációfejlesztés Alapítvány – Hírekből lett átvéve.