Az energetikára szakosodott EMBER nevű agytröszt a legújabb jelentésében azt írja (.PDF), hogy 2022-ben Európa tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója egytől egyig szénerőmű volt. A nagyrészt lengyel- és németországi létesítmények az energiaszektor összes kibocsátásának egynegyedéért voltak felelősek, az EU teljes kibocsátásának pedig a 13 százalékáért.
Az energiaszektor kibocsátásának több mint 60 százalékát a szén adta, melynek kétharmadáért Németország és Lengyelország volt felelős. A Top 10-es listán Bulgária is szerepel, a BEH által üzemeltetett Maritsa East 2 ligniterőmű a tizedik helyen áll.
Harriet Fox, az agytröszt elemzője szerint Európának mielőbb le kéne szerelnie a szénerőműveit.
Az úgynevezett „piszkos listán” szereplő erőművek közül az elmúlt évtizedben hét létesítmény állandó szereplője a Top 10-nek, a sort most a PGE lengyelországi Bełchatówja vezeti. Őket követi az RWE németországi Neurath erőműve, a harmadik helyet pedig a németországi telephelyű, de csehországi székhelyű EPH által üzemeltetett Boxberg kapta.
Az Ember megjegyzi, hogy az említett három közműszolgáltató a hatodik egymást követő évben dobogós az energiaszektor kibocsátóinak rangsorában, és hogy 2022-ben egyenként majdnem annyi CO2-egyenértéket (az üvegházhatású gázok kibocsátásának általános mértékegysége, amely azok eltérő globális felmelegedési potenciálját tükrözi) bocsátottak ki, mint Olaszország teljes energiaszektora.
A „piszkos lista” összeállításához az Ember az EU ETS-ben rögzített 2022-es kibocsátásokat vizsgálta, mely több mint 10 ezer létesítményt foglal magában olyan ágazatokban, mint a légi közlekedés, az energiaipar és az ipar.
Az EU ETS-t, tehát az EU emisszió-kereskedelmi rendszerét 2005-ben hozták létre az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költséghatékony és gazdasági szempontból eredményes csökkentésének ösztönzése érdekében. A rendszer korlátozza az energiaigényes iparágak, az erőművek és a légitársaságok által kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. A kibocsátási egységek mennyiségére az EU által meghatározott felső határérték vonatkozik. A vállalatok számára kiutalnak ilyen egységeket, illetve azok vásárolhatnak ilyeneket. Az idő múlásával csökkentik a felső határértéket, így a kibocsátások mennyisége is fokozatosan csökken.
Tavaly az energiaágazat 739 millió tonna kibocsátást jelentett, ami az EU-ETS teljes kibocsátásának mintegy fele.
Bár a szén még mindig uralja az EU kibocsátását, a szénenergia hosszú távú csökkenése így is egyértelmű, 2022-ben a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2012-ben.
Az ukrajnai orosz invázió miatti globális gázválság idején aggódtak amiatt, hogy Európa visszatér a szénenergiához, de a növekedés nem volt jelentős. A szénenergiából származó kibocsátás 2021-hez képest hat százalékkal nőtt, ám még így is a 2019-es szint alatt maradt, sőt: szénerőművek tekintetében a két legnagyobb kibocsátó, tehát Németország és Lengyelország esetében is csökkent a szénenergia felhasználása.
Németország eközben azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra nullás kibocsátó lesz, Lengyelország viszont még nem határozott meg ilyen célt, az elmúlt évtizedben pedig csak 12 százalékos csökkentést ért el a németek 37 százalékos csökkentéséhez képest. Lengyelország hamarosan az EU legnagyobb kibocsátója marad, már amennyiben nem húzzák félre a kormányrudat.
Fox szerint Lengyelország részesedése az EU ETS szénalapú villamosenergia-ágazatának kibocsátásából 2022-ben 28 százalékra nőhet, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 19 százalékkal.
Ennek mutatói az Electricity Maps honlapon követhetők nyomon. Itt már a földgáz alapú kibocsátáshoz köthető üvegházgázok is szerepet játszanak, így vegyes a kép. A COVID okozta gazdasági visszaesés jelentősen csökkentette az áramigényeket, így ez hatással volt a fogyasztásra is, majd az azt követő gazdasági fellendülés növekvő fogyasztáshoz vezetett, bár nem mindenhol. 2022-ben az Orosz-Ukrán háború és az igények növekedése miatt a gázárak az egekbe szöktek, emiatt a gázfogyasztás csökkent és az olcsó lignit ismét szerephez jutott. Lengyelországban ugyan minimálisan csökkent az egy kilowattórára vetített kibocsátás, ezt valószínűleg a megújuló energiaforrások, első sorban szél- és napenergia telepítése ellensúlyozta, a 2018-as 963 gramm/kWh áramtermeléshez kapcsolódó átlagos CO2 kibocsátás 2022-re 867 grammra mérséklődött. Összességében azonban nőtt az áramfogyasztás, így a kibocsátás csak minimálisan, 277 tonnáról 268 tonnára csökkent percenként. Németországban ezzel szemben csökkent a fogyasztás és az egy kilowattóra áramtermeléshez kapcsolódó kibocsátás is ugyanezen időszakban 526 gramm/kWh értékről 494 grammra. Ebben az energiatakarékossági intézkedések és szél- de még inkább a naperőművek telepítése játszott szerepet. Igy a 2018-as 530 tonna percenkénti kibocsátása az országnak 459 tonnára mérséklődött. Magyarországon a napelemparkok telepítése és a gazdasági hanyatlás együttesen hatott, az egy kilowattóra áramtermelésre vetített üvegházgáz kibocsátás a 2018-as 353 gramm/kWh értékről 282 gramm/kWh értékre csökkent, a percenkénti kibocsátás pedig 19 tonnáról 16,8 tonnára. Mintaországnak tekinthető Portugália, Görögország és Lettország az EU-ban, ahol az összesített kibocsátás és az egy kWh áramtermelésre vetített kibocsátás is felére, kétharmadára csökkent ugyanezen időszak alatt.
Forrás: Euronews | Írta: Lottie Limb & Magyar változat: FT, Electricity Maps, LP
„Nincsen ingyen ebéd.” – így szól a közgazdaságtan klasszikus tétele: egy, a jelenben meg nem…
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
