A társadalmi tényezők is kulcsfontosságúak, állapítja meg a tanulmány

Az éghajlatváltozás szerepe egyértelmű számos szélsőséges eseményben, de a társadalmi tényezők is kulcsfontosságúak, állapítja meg a tanulmány.

A professzor szerint a szélsőséges időjárással való kapcsolatot néha túlbecsülik, de az éghajlati költségeket alábecsülik.

Erdőtűz tombol a Kyrenia-hegységben, Ciprus szigetének északi részén. Fénykép: Birol Bebek/AFP/Getty Images

Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás a felelős a bolygón regisztrált hőhullámok többségéért, de a társadalomra gyakorolt egyéb szélsőséges eseményekkel való kapcsolat kevésbé egyértelmű.

“Azt hiszem, egyrészt túlbecsüljük az éghajlatváltozást, mert ma már elég gyakori, hogy minden alkalommal, amikor egy szélsőséges esemény történik, nagy a feltételezés, hogy az éghajlatváltozásnak nagy szerepe van benne, ami nem mindig van így” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London Grantham Intézetének éghajlatváltozási és környezetvédelmi professzora, a kutatás egyik vezető szerzője.

“Másrészt azonban valóban alábecsüljük azokat az eseményeket, amelyeknél az éghajlatváltozás valóban szerepet játszik abban, hogy milyen költségek merülnek fel, különösen a szélsőséges időjárási események nem gazdasági jellegű költségeit a társadalmaink számára.”

Az IOP Publishing folyóiratban megjelent tanulmányban Otto csapata a “attribúciós tudomány” segítségével a rendelkezésre álló nemzetközi adatokat, szakirodalmat és éghajlati modelleket – valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb jelentéseit – vizsgálta, és kiszámította, hogy az ember okozta éghajlatváltozás hogyan befolyásolja ötféle szélsőséges időjárási esemény – hőhullámok, heves esőzések, aszály, erdőtüzek és trópusi ciklonok – hatását.

Azt mondják, hogy a hőhullámok esetében az éghajlatváltozás szerepe egyértelmű, és hogy az átlagos és a szélsőséges hőségszintek a világ minden kontinensén kifejezetten az ember okozta éghajlatváltozás miatt nőnek.

Egy IPCC-jelentés szerint egy hőhullám, amelynek bekövetkezési valószínűsége az iparosodás előtti időkben egy az 50-hez volt, most majdnem ötször nagyobb valószínűséggel következik be, és 1,2 Celsius-fokkal melegebb lesz. Az EMDAT katasztrófa-adatbázis adatai szerint az elmúlt 20 évben 34 hőhullám 157 000 halálos áldozatot követelt. Az ember okozta éghajlatváltozás hőhullámokra gyakorolt hatását és következményeit azonban még mindig nagymértékben alábecsülik.

“Az egyik fő oka annak, hogy a hőhullámokat ilyen drámaian alábecsüljük, az, hogy senki sem esik holtan össze az utcán hőhullám idején, vagy legalábbis nagyon kevés ember” – mondta Otto.

Otto szerint a legtöbb ember a már meglévő állapotok hirtelen akuttá válása miatt halt meg, és ez gyakran nem jelenik meg az adatokban. Otto szerint az erdőtüzek is az egyik olyan nagy éghajlati hatás, amelyről nem beszélnek eleget.

Más események, például az aszályok, árvizek és trópusi ciklonok esetében árnyaltabb kapcsolat áll fenn az éghajlatváltozással. Otto szerint például a világ egyes régióiban, például Afrika déli részén az ember okozta éghajlatváltozás miatt az aszályok súlyosbodnak, míg más aszályok esetében az éghajlatváltozás jele vagy nem, vagy csak nagyon kis mértékben jelentkezik.

“Ha túlságosan az éghajlatváltozásra összpontosítunk, akkor elvesszük a felelősséget, de az ügynökséget is, hogy foglalkozzunk a katasztrófák helyi kiváltó okaival, például a magas szegénységi rátával, a hiányzó infrastruktúrával, a beruházásokkal, az egészségügyi rendszer hiányával… a kitettség és a sebezhetőség összes olyan aspektusával, amelyek minden aszályt katasztrófává tesznek” – mondta Otto.

“Ez akkor sem fog megszűnni, ha ma felhagyunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével. Úgy gondolom, hogy ezért az éghajlatváltozás túlértékelése – azzal, hogy alapvetően az egészet az éghajlatváltozásra fogjuk – nem túl hasznos az ilyen fenyegetések tényleges kezelésében [és] az ezekkel szembeni ellenálló képesség tényleges javításában.”

Otto szerint a probléma nagy része annak kiderítésében, hogy pontosan milyen mértékben felelős az éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási események hatásáért, abban rejlik, hogy világszerte nincsenek megbízható adatok.

Az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokból nem érkezik elegendő információ, holott ezeken a helyeken nagyobb valószínűséggel fenyegeti őket az ember okozta éghajlatváltozás következményeinek veszélye.

Az elmúlt néhány évben máris jelentős tudományos előrelépés történt abban, hogy a szélsőséges eseményeket és azok következményeit az ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdonítják – mondta Frances Moore, a Kaliforniai Egyetem (Davis) környezetgazdaságtan professzora, aki nem vett részt a tanulmányban.

“Fontos fenntartás azonban, hogy az éghajlatváltozás következményei nem csak a szélsőségek révén érvényesülnek” – mondta Moore. Az “átlagos körülmények” változása is nagymértékű következményekkel járhat a halálozásra, a mezőgazdaságra, a munkavállalók termelékenységére és biztonságára nézve. “Könnyen lehet, hogy ezeknek a változó, “nem szélsőséges” körülményeknek az összesített következményei az éghajlatváltozás teljes hatásának nagy részét teszik ki.”

Otto felszólított arra, hogy az éghajlatváltozás modellezésében szélesebb körben határozzák meg, mit tekintenek “kockázatnak”, ahelyett, hogy egyszerűen csak a veszélyekhez és a hatásokhoz ragaszkodnának. Szerinte más tényezőket is figyelembe kell venni, például a szélsőséges időjárásnak az egyénekre, a munkatermelékenységre, az infrastruktúrára, a mezőgazdasági rendszerekre és a tulajdonra gyakorolt hatását.

“Azzal kezdtük, hogy “soha senki nem beszélt az éghajlatváltozásról”, és mostanra átmentünk oda, hogy “sok mindenért az éghajlatváltozást okoljuk”” – mondta Otto.

“[Ez] egy felhívás annak felismerése felé, hogy a valóság kissé kusza, középen van, és hogy jobban szét kell választanunk ezeket a mozgatórugókat ahhoz, hogy valóban prioritásként kezeljük az alkalmazkodást és az ellenálló képesség kiépítését, hogy valóban megfelelően kezeljük az éghajlatváltozást.”

Forrás: Sofia Quaglia | The Guardian

---