A klímaváltozás miatt emberek milliói fognak elvándorolni

Tudósok becslése szerint a klímaváltozás 2100-ra több mint 180 millió embert fog lakóhelye elhagyásárára kényszeríteni.

Erre a válságra, a klímavándorlásra a világ még nem készült fel – állítja Colette Pichon Battle, katasztrófák kezelésében közreműködő jogász, louisianai őslakos. Szenvedélyes, lírai előadásában arra szólít fel minket, hogy mélyreható átalakítást kell végrehajtani a gazdasági és társadalmi rendszerekben, melyek a klímavándorlás mozgatóerői – és egyben első számú felelősei is –, valamint elmondja, hogyan fejleszthetjük ki a kollektív ellenálló képességet, hogyan készülhetünk fel előre a katasztrófákra, és hogyan terjeszthetjük ki az emberi jogokat mindenki számára.

Videóátirat:

Két év telt el a Katrina hurrikán óta, amikor először láttam Louisiana állam elöntési térképét.

Az ilyen térképek feltüntetik a már elöntött területeket, és azokat, amelyek a jövőben kerülnek víz alá. Azon a bizonyos napon egy lakossági fórumon ilyen térképek segítségével magyarázták el, hogy áraszthat el egy tízméteres hullám – a Katrina hurrikán kísérőjelenségeként – a miénkhez hasonló településrészeket Louisiana déli részén, valamint Mississippi és Alabama partvidékén. Mint kiderült, az elöntött területek fogták fel idáig az árhullámokat. Amikor értelmeztem a falra vetített grafikont, két éven belül másodszor változott meg az életem egy pillanat alatt. Az ábra hatalmas területveszteséget jelzett Louisiana déli részén, és fenyegető tengert mutatott; még pontosabban azt vetítette előre, hogy saját közösségem és sok más közösség lakóhelye még az évszázad vége előtt eltűnik.

Nem egyedül voltam a terem elejében. Ott álltak mellettem Dél-Louisiana közösségeinek más tagjai is: feketék, őslakosok, szegények. Azt hittük, csak a katasztrófát követő helyreállítás köt össze minket, de rájöttünk, azt a lehetetlen feladatot kell megoldanunk, hogy a klímaváltozással együtt járó tengerszint-emelkedés ne söpörje el közösségeinket. Barátok, szomszédok, család, a közösségem: azt gondoltam, mindig is ott élnek majd. Földek, fák, mocsarak, a lápvidék: azt gondoltam, fennmaradnak, mint előtte több ezer éven át. Tévedtem.

Ahhoz, hogy megértsem, mi történik velünk, beszélnem kellett a világ más részein élő őslakos közösségekkel. Dél-Louisianában kezdtem a houma indián törzzsel. Beszéltem fiatal jogvédőkkel az alaszkai Shishmaref településen. Beszéltem halásznőkkel Vietnam partvidékén, igazságharcosokkal a Fidzsi-szigeteken, vezetők új generációival az ősi kultúrát őrző Torres-szorosi-szigeteken. Ezekre a közösségekre, melyek több ezer éve élnek földjükön, ugyanaz a sors vár, és mind azon tanakodtunk, hogyan fogjuk túlélni a következő 50 évet.

Becslések szerint az évszázad végére több mint 180 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét a klímaváltozás miatt, és Dél-Louisianában akik megtehetik, már most elköltöznek. Azért mennek el, mert Dél-Louisiana az elöntésnek egyik leginkább kitett térség a bolygón. Az eltűnés veszélye fenyegeti lápvidéki népemet és a többi part menti közösséget. A megsemmisülés ellen küzdünk világszerte, ahogy saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait.

Az elmúlt 14 évben védelmembe vettem a klímaválság által közvetlenül sújtott közösségeket, amelyeknek diszkriminációval kell szembe nézniük a katasztrófa utáni helyreállítás során. Másrészt próbálják ellensúlyozni a tömeges lakóhelyelhagyást olyanok befogadásával, akik lehetőséget látnak az újrakezdésre. 2005 óta menekülteknek nevezik azokat, akik klímakatasztrófa miatt hagyják el lakóhelyüket, akkor is, ha nem lépnek át nemzetközi határt. Ezek a fogalmak, ezek a tévesen használt fogalmak – melyek arra szolgálnak, hogy azonosítsák a másikat, az áldozatot, a személyt, akinek nem itt lenne a helye – ezek a fogalmak gátolják a gazdasági kilábalást, a társadalmi integrációt, a klímaválságból és traumából való gyógyulást. A szavak fontosak. És sokat számít az is, hogyan bánunk a határon átkelő emberekkel. Ügyelnünk kell arra, hogyan kezeljük azokat, akik menedéket, biztonságot keresve kelnek át határokon, ha másért nem, azért, mert előfordulhat, hogy a közeljövőben nekünk vagy szeretteinknek kell gyakorolnunk az elvándorláshoz való emberi jogot.

Már most el kell kezdenünk felkészülni a világméretű vándorlásra. A jelenség itt van a nyakunkon. Városaink, közösségeink azonban nincsenek felkészülve. Gazdasági rendszerünk, társadalmi rendszereink csak arra vannak felkészülve, hogy hasznot húzzanak az elvándorlókból. Ez több fázisban lezajló dzsentrifikációt, azaz lakosságcserélődést okoz, emellett bünteti az emberek elköltözését munkaerejük kizsákmányolása és kriminalizálás révén. A tengerszint várható emelkedése miatt végbemenő dzsentrifikációt láthatunk például Miamiban: a vízparttól távol tartott közösségeket most a környék megdrágításával kiszorítják a magasan fekvő negyedekből, ahová eredetileg elhelyezték őket, mivel a parton élő emberek költöznek oda. Az ott lakóknak menniük kell, el kell hagyniuk társadalmi és gazdasági környezetüket, melyre szükségük lenne a túléléshez.

Dzsentrifikáció megy végbe egy éghajlati katasztrófa után is, amikor tömegek hagynak el egy környéket meghatározatlan időre, majd azt látjuk, hogy mások költöznek oda. Klímaváltozással összefüggő dzsentrifikáció az is, amikor a megrongálódott házakat “környezetbarát” módon állítják helyre – így viszont drágábbak, és általában megfizethetetlenek a visszatérni kívánó fekete, színes bőrű, szegény rétegek számára. A bérleti díjakban vagy a lakásárakban bekövetkező árkülönbség azt a különbséget jelenti, hogy valaki gyakorolhatja-e a jogát, emberi jogát, hogy visszaköltözzön lakóhelyére saját közösségével, vagy kénytelen a klímahatásoknak erősebben kitett, olcsóbb helyre költözni, egyedül.

A klímaválság sokkal súlyosabb téma, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és merőben más jellegű, mint a szélsőséges időjárás. Jelenlegi világunk minden tekintetben átalakul. A klímavándorlás csak egy kis szelete a valóságnak, de továbbgyűrűző hatást fog előidézni a partvidéki és a beljebb fekvő városokban egyaránt.

Mit tegyünk hát? Van néhány ötletem.

(Nevetés)

Először is újra kell értelmeznünk, hogy mi a probléma. A probléma nem a klímaváltozás. A klímaváltozás egy gazdasági rendszer legborzasztóbb tünete. Ez a rendszer úgy épült fel, hogy néhányan rátehessék a kezüket bolygónk és az emberiség minden kincsére, a természeti erőforrásoktól kezdve munkánk gyümölcséig. Ez a rendszer idézte elő ezt a válságot.

(Taps)

Kellő bátorsággal el kell ismernünk, hogy túl sokat vettünk már el. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az egész világnak kell megfizetnie bolygónk szűk elitjének kiváltságos és kényelmes helyzetét. Itt az ideje, hogy széles társadalmi rétegeket érintően megreformáljuk a rendszert, melyben a túlzott fogyasztásösztönzés globális egyenlőtlenséget okoz. A kizsákmányoló társadalmi, politikai, gazdasági rendszereket a Földet regeneráló, az emberek szabadságát világszerte előmozdító rendszerekké kell átalakítani. Arrogáns azt gondolni, hogy a technológia majd megment minket. Önzés azt gondolni, hogy ezt az igazságtalan és kizsákmányoló megközelítést tovább folytathatjuk ezen a bolygón, és túl fogjuk élni.

(Taps)

Ahhoz, hogy túléljük emberi létezésünk következő időszakát, át kell alakítanunk társadalmi és gazdasági rendszereinket a kollektív ellenálló képesség növelése céljával. A társadalmi átalakításának helyre kell állítania a földeket és az onnan eltávolított közösségeket, melyeket generációk óta kriminalizálnak és célpontokká tesznek. Ezek a legsürgősebb feladatok. Innen indulunk.

A társadalomnak új hozzáállást kialakítva az elvándorlást előnynek és túlélésünk feltételének kell tekintenie, nem pedig a kiváltságunkat fenyegető veszélynek. A kollektív ellenálló képesség fogadóképes városok kialakítását jelenti, amelyek lakhatást, élelmet, vizet, orvosi ellátást és rendőri zaklatásoktól mentes szabadságot biztosítanak mindenki számára, függetlenül, hogy kik ők, és honnan jöttek.

Mit jelentene, ha most kezdenénk el felkészülni a klímavándorlásra? Nagy kiterjedésű vagy hanyatlófélben lévő városok lehetőségnek tekinthetnék igazságosságon és méltányosságon nyugvó szociális infrastruktúra felépítésére. Pénzt fektethetnénk állami kórházakba, hogy felkészülhessenek arra, ami a klímavándorlással együtt jár, ideértve a veszteséggel és áttelepüléssel járó traumát. Több időt kell szánnunk az igazságosságra, de nem átmeneti előnyökért, nem a költségvetési lyukak befoltozásáért, hanem hosszú távú változás eléréséért, az igazságosság előmozdításáért. Már most tehetünk ezért, igen!

A Katrina hurrikán után egyetemek és középiskolák szerte az USA-ban befogadtak diákokat, segítettek nekik, hogy zökkenőmentesen befejezhessék a félévüket, tanévüket. Azok a diákok most közösségünk hasznos tagjai, és erre van szüksége közösségeinknek, vállalkozásainknak, intézményeinknek, hogy felkészülhessenek. Mégpedig most!

Ha tárgyilagosabban közelítjük meg a problémát, és igazságosabban alakítjuk át társadalmi rendszereinket, csupán az lesz a dolgunk, hogy visszataláljunk gyökereinkhez, és visszatérjünk a legősibb erőhöz. Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk követni – nem biodíszletként használni, nem idegennek tekinteni, nem eltávolítani a helyi társadalmak vezetőit, hagyományos kultúráját. Azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk az ökológiai egyenlőség, az éghajlati igazságosság és az emberi jogok normáit; ez az alap, a sztenderd, a kiindulópont, ahová új társadalmunknak el kell jutnia.

Mindez megköveteli, hogy felismerjük az erőt, mely nagyobb nálunk, és az életet, mely tovább tart a miénknél. Megköveteli, hogy higgyünk olyan dolgokban, amelyeket kiváltságunkból eredően látnunk sem kell. Tisztelnünk kell a természet jogait. Mindenkire ki kell terjesztenünk az emberi jogokat. Át kell alakulnunk pazarló, individualista társadalomból olyanná, amely az egész emberiség hosszú távú jövőjét nézi, máskülönben nem fog sikerülni. Látnunk kell, hogy a legjobbjaink is csak kallódnak egy igazságtalan rendszerben, és el kell ismernünk, hogy az egyetlen mód az önök túlélésére, ha kitaláljuk, hogyan érjük el, hogy mindannyian osztozzunk a szabadságban.

Jó hír, hogy elődeink erősek voltak. Olyan népből valók vagyunk, aki így vagy úgy túléltek mindent ez idáig, és most itt lehetünk. Ez elég ok arra, hogy küzdjünk. És fogadják el dél-louisianai barátjuktól: a legnehezebbek azok a küzdelmek, amelyek ünneplésre adnak okot. Tegyük széppé új fejezetünket ezen a bolygón, és miközben ezen dolgozunk, tegyük igazságossá és méltányossá mindenki számára.

Meg tudjuk csinálni! Meg tudjuk csinálni, mert muszáj. Muszáj, mert máskülönben elveszítjük bolygónkat, és elveszítjük önmagunkat. A munka itt kezdődik el. A munkát együtt kezdjük el. Ez az én ajánlatom.

Köszönöm, hogy elfogadják. Merci.

(Taps)

Fordító: Zsuzsanna Lőrincz
Lektor: Zsuzsa Viola

A klímaváltozás miatt emberek milliói fognak elvándorolni

Category: TED

Forrás: TED
Fordító: Zsuzsanna Lőrincz
Lektor: Zsuzsa Viola

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.