Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) az utolsó plenáris ülésén a fogadó ország, Franciaország nagylelkű támogatásának köszönhetően elérte a karbonsemlegességet.
Az IPCC 47. ülésszaka, amelyet Párizsban, 2018. március 13. és 16. között tartottak, az IPCC első, éghajlati szempontból semleges ülése.
Az IPCC az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Climate Neutral Now direktíváját vette figyelembe annak érdekében, hogy semlegesítse a találkozó résztvevőinek szén-dioxid kibocsátását, amely a konferenciára történő utazásból és magából a konferencia megrendezéséből fakadt.
„Szeretném kiemelni a francia kormány szerepét és elkötelezettségét, amely lehetővé tette számunkra, hogy elérjük ezt a fontos cél” – mondta Hoesung Lee, az IPCC elnöke. „Az IPCC szeretné folytatni ezt a gyakorlatot, és remélem, hogy tagjaink támogatásával továbbra is szén-dioxid semlegesek lehetünk a jövőbeli üléseinken.”
Nicolas Hulot, Franciaország ökológiai és fenntarthatóságért felelős minisztere üdvözölte az IPCC 47. ülésének szén-dioxid semlegességét.
„Ez az első ilyen ülés az IPCC plenáris üléseinek sorában. Remélem, hogy a karbonsemlegesség a nemzetközi rendezvényeken általános gyakorlattá és prioritássá válik azok számára, akik szeretnének tenni a Föld klímavédelmének védelmében” – mondta Hulot. „Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezen a téren is növeljük a tudatosságot, és figyelembe vegyük a jövőbeni éghajlatra gyakorolt hatásokat.”
Karbonsemlegesítésnek (carbon offset) hívjuk, amikor csökkentjük a szén-dioxid vagy más üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezzel egy máshol zajló szén-dioxid kibocsátással járó emberi tevékenységet ellensúlyozunk. A Climate Neutral Now platformnak az a célja, hogy a károsanyag kibocsátással járó ipari vagy emberi tevékenységeket tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) által igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel semlegesítse. Ennek a semlegesítési mechanizmusnak az igénybevételével fejlődő országok beruházási projektjeit is támogathatjuk.
„A Climate Neutral Now igénybevételével az IPCC is bebizonyította, hogy hogyan lehet ezt a mechanizmust a gyakorlatban is felhasználni a Párizsi Megállapodás klímapolitikai célkitűzéseinek eléréséhez.”– mondta Patricia Espinosa, az UNFCCC ügyvezető titkára. „Remélem, hogy ezzel másokat is inspirálunk arra, hogy hasonlóan cselekedjenek – beleértve kormányokat, szervezeteket, vállalatokat és polgárokat, akiknek mind-mind klímavédelmi lépéseket kell tenniük bolygónk jövőjének védelme érdekében.”
A fejlődő országokból az IPCC üléseire történő utazásokból fakadó környezeti hatások már 2014 óta ilyen módon semlegesítve vannak az IPCC vagyonkezelői alapja által, összhangban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) politikájával. Ez a szervezet az IPCC egyik szülő szervezete az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) mellett, amely egyúttal az IPCC vagyonkezelői alapját is menedzseli.
Az IPCC 47. ülésszakán a francia kormány fedezte azon résztvevők utazásainak karbonsemlegesítési költségeit, amelyet a vagyonkezelői alap nem támogatott, továbbá a helyi közlekedésből fakadó és az ülés helyszínének használatából fakadó szén-dioxid kibocsátás semlegesítését is.
Az IPCC 47. plenáris ülését és az IPCC 30. évfordulójának megemlékezésére szolgáló rendezvényt, amelynek szintén Franciaország adott otthont, Párizsban tartották 2018. március 13. és 16. között.
Az IPCC következő plenáris ülésére Incheon-ban, a Koreai Köztársaságban, 2018. október 1 és 5. között kerül sor. Ezen az ülésen az IPCC a 1,5 ºC-os globális felmelegedésről szóló különjelentésének a politikai döntéshozók számára készült összefoglalóját vitatja majd meg.
Az IPCC az Intergovernmental Panel on Climate Change rövidítése (Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület), az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos háttérszervezete. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UN Environment) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alapította 1988-ban annak érdekében, hogy rendszeresen tudományos értékelésekkel szolgáljon a politikai döntéshozók számára az éghajlatváltozásról, annak következményeiről és a lehetséges jövőbeli kockázatokról, valamint alkalmazkodási és enyhítési stratégiákat terjesszen elő. 195 tagállama van.
Az IPCC az egyes országok kormányai számára olyan tudományos információkat biztosít, amelyeket fel tudnak használni klímapolitikájuk kidolgozása során. Az IPCC által összeállított tanulmányok kulcsfontosságúak a klímával kapcsolatos nemzetközi egyeztetéseknél. Az IPCC jelentések több szakaszban készülnek, folyamatos egyeztetések közepette, így garantálva az objektivitást és az átláthatóságot.
Az IPCC folyamatosan értékeli az évente megjelenő több ezer tudományos publikációt, és a politikai döntéshozók számára összefoglalja és közvetíti az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat. Meghatározza, hogy a tudományos közösségben mely területen van konszenzus, mely területen eltérőek a vélemények, és hol van szükség további kutatásokra. Az IPCC nem végez saját kutatást.
Jelentéseinek elkészítéséhez az IPCC több száz kutatóval és tudományos szakemberrel áll kapcsolatban, akik különféle háttérrel rendelkeznek. Csak néhány állandó alkalmazott dolgozik az IPCC titkárságán.
Az IPCC három munkacsoporttal rendelkezik: az I. Munkacsoport az éghajlatváltozás fizikai tudományos alapjaival foglalkozik; a II. Munkacsoport a klímaváltozás hatásaival, a Föld alkalmazkodóképességével és sebezhetőségével; a III. Munkacsoport pedig a klímaváltozás enyhítésével. Ezenkívül van egy, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartásaival foglalkozó akciócsoportja, amely a károsanyag kibocsátások mérésére és azok csökkentésére dolgoz ki módszereket.
Az IPCC értékelő jelentései külön-külön tartalmazzák mindhárom munkacsoport jelentéseit, továbbá egy összefoglaló jelentést. A különjelentések több területet érintő témában készítenek értékelést, ezek gyakran egynél több munkacsoport együttműködése alapján készülnek, rövidebbek és lényegre törőbbek, mint a rendszeres jelentések.
Az IPCC a 41. ülésén, 2015. februárjában úgy határozott, hogy elkészíti a hatodik értékelő jelentését (AR6). A 2016. áprilisában tartott 43. ülésén pedig úgy határozott, hogy három különjelentést, egy módszertani jelentést és az AR6-ot készíti el.
Az IPCC az 1,5ºC-os globális felmelegedéssel kapcsolatos plenáris ülése alapján egy különjelentést készít. Az IPCC különjelentésének témája az iparosodást követő 1,5 °C-os globális felmelegedés hatásai, a kapcsolódó globális üvegházhatású gázkibocsátási folyamatok, az éghajlatváltozás fenyegetésére adott válaszok, a fenntartható fejlődésre és a szegénység felszámolására tett erőfeszítések. Ez lesz a témája a Koreai Köztársaságban, Incheon-ban tartott 48. ülésnek, 2018. október 1-5-én.
Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartására vonatkozó IPCC 2006. évi iránymutatásainak finomítására vonatkozó módszertani jelentést 2019-ben fogják benyújtani. Az IPCC 2019-ben két további különjelentést fog elkészíteni: az egyik különjelentés a változó éghajlat óceánokra és globális jégtakaróra gyakorolt hatásáról szól majd, a másik pedig az éghajlatváltozás szárazföldre gyakorolt hatásáról: az elsivatagosodásról, a talajromlásról, a fenntartható földgazdálkodásról, az élelmezésbiztonságról és az üvegházhatású gázok szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról. Az AR6 összefoglaló jelentését 2022 első felében véglegesítik.
Fordította: dr. Meckl Orsolya
Forrás: IPCC | GENF, 2018 június 15