A textilhulladék újrahasznosítása

Sokan nem tudják, de az egyik leghíresebb textil újrahasznosító vállalkozás Magyarországon a Réthy Fashion Kft. Csodálatos női ruhákat, gyerekruhákat, férfi ruhákat, kiegészítőket, sőt ajándékcsomagok készítenek, legfőképpen használt farmerekből és csipkékből.

Az egyébként 100%-ban karbonsemleges célokhoz vezető lépéseket betartó Réthy Fashion a kidobásra ítélt farmerok újrahasznosításának zsenije. Csodálatos ruhakölteményeiket a környezetvédelmet szívén viselő Réti Éva álmodja meg. Egy álmot keltett életre és példát mutatott környezetének, hogy a “gondolkozz globálisan s cselekedj lokálisan” felhívás igen is működik! Mostanság a műanyagszatyrok helyett, az újrahasznosított textíliákból készített divatos zsákok, és bevásárló szatyrok is szerepelnek a terméklistájukon…

Ehhez kapcsolódóan szemléztünk a következő cikket.

Az Európai Unióban évente 8 millió tonna textilhulladék keletkezik. Nem csak használt ruhaneműk, de lepedők, szőnyegek, függönyök, kárpitok és még hosszan sorolhatnánk. E mennyiségnek jelenleg csupán egyötödét hasznosítják újra. A többi szeméttelepeken végzi vagy simán elégetik.

Hogyan változtathatnánk a helyzeten?

Európai kutatók Mariborban a Resyntex projekt keretében megépítettek egy próbaüzemet, hogy választ találjanak a kérdésre. A szlovén városban évente 400 tonna textilhulladék keletkezik. Ennek csak kis részét hasznosítják újra – állítják szakemberek. Ennek oka, hogy a textilek újrahasznosítása komoly kihívást jelent.

– Tudjuk, hogy a textileket megfestik, emellett egyéb kémiai, gyakran vízálló anyagokat is használnak gyártásuk során. Különböző anyagokat tartalmazhatnak, például fémet, vagy műanyagot – mondta az Euronewsnak Mojca Poberznik, a Környezetvédelmi Intézet mérnöke.

Egy európai kutatási program tudósai e kísérleti üzem felállításával akarnak választ adni a kihívásra. Három reaktor készít a ruhákból fosszilis tüzelőanyag-mentes másodlagos nyersanyagokat.

Szétválogatás után a gyapjú, pamut, poliészter anyagok speciális kezelésen mennek keresztül, színtelenítik, biokémiai úton depolimerizálják, majd hidrolízis alapú kezelésnek vetik alá őket.

– Rendkívül fontos, hogy megfelelően szétválogassuk a felhasznált hulladékot, amiből aztán másodlagos nyersanyagot állítunk elő. Minél tisztább a felhasznált anyag, annál jobb minőségű lesz az előállított – emelte ki Mojca Poberznik.

Nem mindegy a hulladék minősége

A végtermék az felhasznált textilhulladék természetétől is függ. Például poliészterből a mérnökök képesek voltak olyan savakat kivonni, melyeket később műanyag előállításához lehet felhasználni. És ez még nem minden.

– Vegyük például a pamutot. Ebből glükózszirupot kapunk, amit bioetanollá alakítunk. A gyapjúból fehérjét nyerünk, amit aztán gyantaként hasznosíthatunk a faanyagokban használt mérgező formaldehid helyett – mondta Aleksandra Lobnik, a Maribori Egyetem professzora, a Resyntex Projekt koordinátora.

A laboratóriumi kutatásokat az újrahasznosítási folyamat fejlesztésére használják, amihez biokémiai vegyületek, magas nyomás és hőmérséklet szükséges. Így kaphatjuk meg aztán a legtisztább terméket.

– Ugyanolyan minőségű végterméket kell kapnunk, mintha fosszilis tüzelőanyagot használnánk. Nagyon fontos, hogy a megtisztítás folyamatában képesek legyünk garantálni az állandó minőséget – hangsúlyozta Julija Volmajer, a Maribori Egyetem kémikusa.

Betörni a piacra

A kutatók úgy vélik, ugyanezt a technológiát felhasználhatnák más hulladékok esetében is a körkörös gazdaság üzleti modelljének beindításához.

– Szeretnénk felhasználni a technológiát a műanyagoknál, a polietilén palackoknál is. Szeretnénk lebontani a cellulóz csomagolóanyagokat, ezek jelentik az egyik legnagyobb környezeti problémát – vázolta a célt Mojca Poberznik.

A tudósok remélik, munkájuk egyúttal a közvélemény figyelmét is még jobban felkelti a textilhulladék megfelelő szétválogatásának és újrahasznosításának környezeti és gazdasági jelentőségére.

Forrás: Euronews