Az emberiség úgy növekszik, mint a kígyó

“Forradalmi könyv, mert csak negyven oldal – két óra alatt el lehet olvasni. Ki az ördögnek van ideje egy 300 oldalas könyvre? Nincs semmi, amit ne lehetne két órában elmondani, ha az lényeges.”

Így nyilatkozott Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az izomműködés, a rákbetegség világhírű kutatója, amikor 1970-ben megjelent a The Crazy Ape (Az örült majom) című könyve Amerikában. Igaza volt: mindent, ami lényeges, röviden is el lehet mondani. Hűen ehhez az elvhez, egy tudós zseni munkásságához sem kell hosszú ajánló. Szent-Györgyi Albert minden sora élet volt, és az élete magáért beszél.

„Az emberiség úgy növekszik, mint a kígyó. Időnként levedli régi bőrét, és új bőrre tesz szert.”

Mert a könyvet az ifjúságnak ajánlotta a szerző. Azaz mindenkinek, aki a világot még egyben, összefüggéseiben szeretné érteni, aki számára nem ábránd, hogy a dolgok mögött a lényeget, a lényegben pedig az élet teljességét láthatja. Az őrült majom: az ember. Ez a könyv arra figyelmeztet, mit kellene felismernünk ahhoz, hogy saját tükörképünk ne legyen annyira kiábrándító. Agy, erkölcs, információ, politika, szex, élet és halál: a kis kötet igazi felvilágosító olvasmány azok számára, akik elhiszik, hogy a valódi közlés mindig eredeti, egyenes és ébresztő. Szent-Györgyi tényleg nem kért sok időt ehhez. Míg a 7-es busszal a végállomásig érünk, sok mindennek megértjük a lényegét, a tudományét, az alapkutatás jelentőségét és a kormányok feladatát. De megértjük azt is, hogy az ünnepelt magyar tudóslegenda milyen különleges, közeli, csodálatos ember volt. És mire az utolsó oldalt is elhagyjuk, alig várjuk majd, hogy újra kézbe vegyük valamelyik írását.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológus írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:

“Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, észszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget…

Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szüzesség erénynek… Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói…
Azután jött a penicillin és a ‘pirula’, és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt… Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd…
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme – hatalmas erkölcsi bátorságának jele – az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később…

Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más – számunkra létkérdést jelentő – területen.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével…
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára.”

Szent-Györgyi Albert gondolatai minden korban megállják a helyüket.

Források: Antikvárium.HU | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány – BLOG