Több mint 170 állam-és kormányfő jelenlétében írták alá az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ- megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Párizs fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban: a fejlett és fejlődő országok egyaránt vállalták, hogy csökkentik kibocsátásaikat, és együtt dolgoznak azon, hogy megmentsék a Föld éghajlatát, és az emberi civilizációt.
A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.
Nem árt az óvatosság
„A párizsi megállapodás és az ahhoz kapcsoló határozat fontos eredmény, és általában is hozzájárulhat a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Ugyanakkor tényleges jelentőségének, hatékonyságának megítélésével egyelőre legalább két okból nagyon óvatosan kell bánni”– írta Faragó Tibor klimatológus, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki a Kiotói Jegyzőkönyv létrejötténél képviselte Magyarországot. Az általa említett okok a következők:
Riasztó jelek
A jelenlegi enyhe időjárás illeszkedik az elmúlt évek sorozatába: 2014-ben és tavaly is lényegesen enyhébb, csapadékosabb telünk volt.
Habár a jelenség csak időszakos, és várhatóan jövőre már minden visszatér a megszokott kerékvágásba, egyedülálló lehetőségünk nyílt, hogy bepillantsunk a „két fokkal melegebb” jövőbe. Láthatjuk, hogy a téli időszakok nemcsak enyhébbé, hanem jelentősen csapadékosabbá váltak: a február során volt olyan nap, amikor a teljes egyhavi csapadékmennyiség lezúdult Magyarországra. Az enyhe, párás időben tombolnak a kórokozók, és könnyebben átvészelik a hűvös időszakokat a kártevők vagy az olyan paraziták is, mint a kullancs. Kritikus jelentőségű tehát, hogy a párizsi megállapodást aláírták a világ vezetői.
Most már azonban az a fontos, hogy mi történik a nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs előtt benyújtott vállalások betartásával 3-4 Celsius-fokos felmelegedés várható. A kritikus 1 Celsius-fokot már elértük, és hatásait a világon mindenütt érezzük. Ha a kormányok nem hajlandók változtatni a jelenlegi célkitűzéseiken és gyakorlataikon, már nem lesz lehetőségünk megelőzni a klímaváltozás további, az eddigieknél sokkal drámaibb előrehaladását.
Magasról teszünk a környezetvédelemre
Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.
Az Energiaklub országos felmérése világosan mutatja, hogy a magyar lakosság több mint 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt. Tízből heten védtelennek érzik magukat a klímaváltozás hatásaival szemben. A válaszadók leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára.
„Az éghajlatot nem lehet szép szavakkal megvédeni, a magyar államigazgatásnak a szavakat és célokat tettekre kell váltania, például megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetésével. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik a 3 millió korszerűtlen lakás felújítása, a METÁR bevezetése és biztonságos beruházási környezet megteremtése. Nemcsak a magyar társadalomnak, hanem végre a magyar kormánynak is komolyan kell vennie azt a veszélyt, amely a hazánk biztonságát is fenyegeti, ha nem lépünk fel a szén-dioxid-kibocsátások ellen” – mondta dr. Bart István.
Forrás: Piac & Profit
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…