Befektetési alapok lesznek a klímavédelem élharcosai?

A vállalati fenntarthatóság az elmúlt évtizedekben megkerülhetetlen vállalatirányítási szemponttá, üzleti gyakorlattá vált. A globális kihívások miatt szerepe a hosszú távú és reputációs kockázatok csökkentésében egyértelmű. Ennek ellenére a rövidtávú és kézzelfogható üzleti hasznát gyakran megkérdőjelezik, illetve sok esetben az sem egyértelmű, hogy a vállalatok érintett felei közül kik a legfontosabb célcsoportjai a fenntarthatósági akcióknak, kommunikációnak.

Befektetési alapok lesznek a klímavédelem élharcosai? - ClimeNews - HírportálAz utóbbi évtizedben azonban egy célcsoport egyértelműen kiemelkedett a többi közül. Elsőre ugyan meglepőnek tűnhet, de a részvényeseket és a legnagyobb összegeket kezelő befektetési alapokat több szempont is a felelős befektetések irányába hajtja. Egyrészt a globális fenntarthatósági trendek, különösen a klímaváltozás, illetve az ezekre adott szabályozói, kormányzati, de akár fogyasztói reakciók is hosszú távon bizonytalanná tehetik például a fosszilis energiaforrásra épülő vállalatok jövedelmezőségét, és ezáltal befolyásolhatják a befektetési döntéseket is. Másrészt e befektetési alapok elszámolással tartoznak azon befektetők, magányszemélyek, intézmények felé, akiknek a megtakarításait kezelik, így igyekeznek kerülni vagy csökkenteni a reputációs szempontból kedvezőtlen befektetéseket. Mindemellett a befektetők is felismerték, hogy a vállalatok által közzétett nem pénzügyi – elsősorban vállalatirányításra, környezetvédelemre, humán erőforrásra vonatkozó – adatokat, információkat fel lehet használni egy vállalat kockázati profiljának összeállításakor. Ma már a befektetési alapok jelentős része figyelembe veszi döntései során a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét, kockázatát. Mások ezen is túl mennek, és akár nem is fektetnek bizonyos, általuk nemkívánatosnak tartott szektorokba. A fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele különösen elterjedtté vált a hosszú távon gondolkozó befektetők, például nyugdíjalapok, biztosítótársaságok körében.

A felelős befektetések körében kiemelkedik egy mozgalom, a Global Fossil Fuel Divestment Movement, amelynek lényege, hogy egyes befektetési alapok, illetve befektetők kinyilvánítják, hogy nem fektetnek fosszilis energiaforrásokra épülő vállalatokba, illetve eladják meglévő befektetéseiket. A mozgalmat diákok indították el még 2011-ben, később egyre többen csatlakoztak és 2018 végére már elérte az ezret azoknak az intézményi befektetőknek a száma, akik nyilvánosan elköteleződtek a részvények eladása mellett. A befektetők, befektetési alapok összetétele változatos: eddig 37 országból csatlakoztak, egyharmaduk az Egyesült Államokban, a többi azon kívül található, az általuk kezelt teljes összeg pedig jelenleg 6 ezer milliárd dollárt tesz ki. Ez a nagyságrend a globális tőkepiacoknak még mindig csak a töredékét jelenti, de az összeg gyors növekedése (5 éve még csak 52 milliárd dollár volt) jelzésértékű az iparágak számára, figyelembe véve az ehhez kapcsolódó nemzetközi kampányt és médiamegjelenéseket is.

Befektetési alapok lesznek a klímavédelem élharcosai? - ClimeNews - Hírportál

A részvények eladását célzó mozgalom egyelőre elsősorban a szén alapú energia-termeléshez kapcsolódó iparágak számára jelent problémát. A Goldman Sachs szerint az egyébként is a klímaváltozás elleni küzdelem célkeresztjében álló globális szénipar vállalatainak az elmúlt években tapasztalt mintegy 60%-os leértékelődésében meghatározó szerepet játszott a részvények eladását célzó mozgalom.

Az olajipar érintettsége egyelőre jóval kisebb, ugyanakkor a szénipari vállalatok tapasztalata egyértelmű üzenetet jelenthet számukra is. A részvényeladás mellett egyre több befektető kéri az olajipari vállalatokat klímakockázatuk és klímastratégiájuk nyilvánosságra hozatalára, miközben a pénzügyi és egyéb szabályozói elvárások is folyamatosan növekednek. Jól jelzi ennek jelentőségét, hogy 2018 októberében az Oil&Money konferencián a BP elnöke, Bob Dudley is az előadásában jelentős kockázatként jelölte meg a fosszilis energiaforrásokra épülő vállalatok részvényeinek eladására ösztönző befektetői mozgalmat. Emellett felszólalt a növekvő transzparenciára vonatkozó elvárások ellen is, melyek szerinte nem csak adminisztratív terhet jelentenek a vállalatok számára, de – ahogy fogalmazott – összezavarhatják a befektetőket és erősítik az eladást célzó mozgalmat. Bob Dudley és a BP nem az első olajcég, amely aggodalmát fejezi ki: legutóbbi éves jelentésében a Shell is a tőkéhez való hozzáférését érintő kockázatként jelölte meg a fosszilis energiaipari cégek részvényeinek eladását.

Az olajipari vállalatok számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az olajtermelés fenntartásához, bővítéséhez jelentős pénzügyi forrásokra lesz szükség a következő időszakban is, ezek szűkülése, vagy ha az iparágat a befektetők kockázatosabbnak látják, hosszú távon problémát jelenthet. Annak ellenére ugyanis, hogy a megújuló energiaforrások szerepének növekedése biztosra vehető a jövőben, azok jó esetben is csak a globális energiaigény bővülésének egy részét tudják majd lefedni. A jelenlegi előrejelzések legtöbb forgatókönyve szerint 2040-ben is csak kb. 1/3 lehet a megújulók aránya a globális energiamixen belül. Ez pedig a BP becslése szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a megújulók aránya nőni fog, de a világon 2040-ben még így is a jelenlegi termelésnél több olajra és gázra lesz szükség, ennek biztosításához pedig addig is jelentős befektetésekre lesz szükség. Az olaj- és gázipari vállalatok mindenesetre megpróbálják az ezzel kapcsolatos kockázatokat minél inkább elkerülni, ennek részeként például maguk is egyre nagyobb mértékben diverzifikálják működésüket, fektetnek megújuló energia termelésébe, illetve a széndioxid megkötését és földfelszín alatti tárolását lehetővé tévő technológiák fejlesztésébe.

Szerző: Jancsár Gergely, a MOL fenntarthatósági vezetője | Forrás: gurulohordo.blog.hu