Az ENSZ jövő heti dohai (Katar) éghajlat-változási konferenciáján minden erővel azon kell munkálkodni, hogy az éghajlatváltozás elleni világméretű küzdelem fokozásáról tavaly létrejött megállapodás ténylegesen érvényre jusson. Az Európai Unió azzal az eltökélt céllal ül tárgyalóasztalhoz, hogy a konferencia a Durbanban elfogadott határozatcsomag összes elemét tekintve kézzelfogható eredményekkel záruljon, melyek nyomán 2015-re új globális éghajlat-változási megállapodás születhet. Az EU egyben felkérte a katari elnökséget, hogy miniszteri szintű egyeztetésekre is teremtsen alkalmat a kibocsátások még 2020 előtti, további globális csökkentését szolgáló, konkrét lépésekről. Az EU töretlenül kiáll a Durbanban a maga részéről tett vállalások maradéktalan teljesítése mellett, és megerősíti a Kiotói Jegyzőkönyv második szakaszában való részvételre vonatkozó korábbi kötelezettségvállalását.
A világon az Európai Unió nyújtja a legtöbb hivatalos fejlesztési segélyt és éghajlat-politikai finanszírozást a fejlődő országoknak. Dohában az EU tanúbizonyságát adja majd annak, hogy a tervek szerint halad az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára a 2010–2012. időszakra elkülönített 7,2 milliárd euró összegű gyorsfinanszírozás hiánytalan kifizetése. A fejlődő országokbeli partnerekkel egyben arról is egyeztetést kíván folytatni, milyen főbb forrásokból és hogyan folytatódhat az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozása a 2013–2014-es időszakban. Ezen túlmenően az EU ígéretéhez híven továbbra is kész méltányos részt vállalni abból az évi 100 milliárd USD összegű éghajlat-politikai finanszírozásból, amelyet a fejlett országok a kibocsátások mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések támogatása érdekében 2020-ig a fejlődő országok számára hozzáférhetővé tesznek.
Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „Dohában a durbani áttörésre kell építenünk. Érdemi előrelépésre van szükség a 2015-től alkalmazandó, jogilag kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodás előkészítésében. Ugyanilyen fontos, hogy egyezségre jussunk olyan további kibocsátáscsökkentő intézkedésekről, amelyek megakadályozzák az átlaghőmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékű emelkedését. Az EU megerősíti a Kiotói Jegyzőkönyv második szakaszában való részvételre vonatkozó szándékát, és a jövőben is jelentős mértékben támogatja anyagilag a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét. Doha előtt jó, ha megismerjük a Világbank legutóbbi jelentését és a kibocsátási szakadékról szóló UNEP-jelentést, amelyekből egyértelműen látszik, hogy a világ már így is rendkívül sok értékes időt veszített.”
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenleg betöltő Ciprus mezőgazdasági, környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere, Szofoklísz Aletrárisz hozzátette: „Az EU teljesen tudatában van annak, hogy mennyire fontos az alkalmazkodást segítve erősíteni a kiszolgáltatott fejlődő országok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Készen állunk arra, hogy fejlődő országokbeli partnereinkkel konkrét elképzelésekről tárgyaljunk azt illetően, hogy hogyan tudjuk kezelni az éghajlatváltozás kapcsán a gazdaságot és a megélhetést érintő károkat és veszteségeket. Reményeink szerint a hosszú távú együttműködéssel foglalkozó ad hoc munkacsoport kézzelfogható eredményekkel teljesíti küldetését, és megtaláljuk a megfelelő fórumot a még tisztázatlan kérdések rendezésére.”
A dohai konferenciára november 26. és december 7. között kerül sor.
Az EU az új globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéig tartó átmenet részeként a Kiotói Jegyzőkönyv második szakaszában is kész kötelezettségeket vállalni. Ahhoz, hogy 2013. január 1-jével kezdetét vehesse ez a második szakasz, Dohában el kell fogadni a Jegyzőkönyv ratifikálható módosítását. Számos kérdésben viszont még előtte meg kell állapodni, köztük a második szakasz időtartamáról (az EU 2020-ig tartaná célszerűnek), az első kötelezettségvállalási időszakról többletként megmaradt kibocsátási egységek (AAU-k) áthozataláról, illetve a módosítás 2013. január 1-jétől való közvetlen alkalmazását biztosító szabályokról.
Az előzetes adatokból kiolvasható, hogy a gazdasági válság ellenére az EU és tagállamai gyorsfinanszírozási vállalásukból eddig 7,14 milliárd eurót teljesítettek, a fennmaradó részt pedig ez év végéig folyósítani tudják. November 13-án az uniós pénzügyminiszterek ismét kifejezésre juttatták, hogy a 2012 utáni időszakban sem kívánnak felhagyni az éghajlat-politikai finanszírozással. Az EU továbbra is elkötelezetten kiáll amellett, hogy 2020-ra a fejlett országok együttesen évi 100 milliárd USD összegű finanszírozás mozgósításával járuljanak hozzá a fejlődő országok által az éghajlatváltozás következményeinek érdemleges enyhítése érdekében tett intézkedésekhez és azok átlátható végrehajtásához.
A minisztereknek Dohában lesz először alkalmuk arra, hogy egyeztessék és megtervezzék a durbani platform által kijelölt két munkaterületen belüli munkát.
Az egyik feladat annak a folyamatnak a megindítása, melynek nyomán 2015-re az összes országra egyaránt alkalmazandó, új éghajlat-változási megállapodás születhet, amely 2020-ban lép majd hatályba. Az EU olyan megállapodás mellett kardoskodik, amely kellő nagyságrendű vállalásokat tartalmaz és jogilag kötelező erejű.
A platform megbízatása alapján a másik feladat olyan további intézkedések meghatározásában áll, amelyekkel a kibocsátás világszinten már 2020 előtt lecsökkenthető, hogy a globális felmelegedés mértéke – a közös vállalásoknak megfelelően – az iparosodást megelőző szinthez képest ne haladja meg a 2 °C-t. Az EU arra kívánja ösztönözni azokat az országokat, amelyek a 2020 utáni időszakra még nem kötelezték el magukat a kibocsátáscsökkentés, illetve korlátozás mellett, hogy tegyék ezt meg. Dohában az EU olyan nemzetközi együttműködési kezdeményezések és partnerségek terén is előrelépést sürget, amelyek további kibocsátáscsökkentés révén kiegészítik a fenti célkitűzést: többek között az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat érintően, illetve a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, az erdőirtás és erdőpusztulás, a rövid élettartamú szennyező anyagok és a fluortartalmú gázok problémája kapcsán, amely utóbbi kérdésben az Európai Bizottság nemrégiben a meglévő uniós szabályozás szigorítására tett javaslatot (lásd: IP/12/1180).
Az EU azt várja ettől a munkacsoporttól, hogy még mielőtt a dohai konferencia végén feloszlana, érjen el további eredményeket egyebek mellett a több mint egy éve elfogadott új piaci mechanizmus részleteit illetően. A még tisztázatlan kérdések később más meglévő vitafórumok keretein belül rendezhetők.
Forrás: europa.eu
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
