Egyre nagyobb éhezés a felmelegedő világban

Az Oxfam szerint a szélsőséges éhezés a világ éghajlati gócpontjaiban egyre nagyobb méreteket ölt.

A jótékonysági szervezet szerint 19 millió embernek kell éheznie a szélsőséges időjárással való összefüggést hangsúlyozó jelentés szerint.

Egy szomáliai anya tartja alultáplált kislányát egy Mogadishu melletti táborban, ahol az ország rekord szárazsága miatt kitelepített emberek élnek. Fénykép: Farah Abdi Warsameh/AP

A szélsőséges éhezés szorosan összefügg az éghajlati válsággal, és a világ számos, szélsőséges időjárás által leginkább sújtott területén súlyos élelmiszerhiányt tapasztalnak – derült ki egy kutatásból.

Az Oxfam fejlesztési jótékonysági szervezet megvizsgálta a világ 10 legsúlyosabb éghajlati gócpontját, amelyeket aszály, áradások, súlyos viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek sújtanak, és megállapította, hogy az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt a szélsőséges éhezés aránya.

A vizsgált országokban jelenleg 48 millió ember szenved akut éhezéstől, szemben a 2016-os mintegy 21 millióval. Közülük mintegy 18 millió ember az éhhalál szélén áll az Oxfam 2022. szeptember 5-én közzétett jelentése szerint. (ENG Climate Hunger BRIEF_16 Sept 22.pdf)

A jelentésben vizsgált 10 ország – Szomália, Haiti, Dzsibuti, Kenya, Niger, Afganisztán, Guatemala, Madagaszkár, Burkina Faso és Zimbabwe – volt az, ahol a legtöbb ENSZ-fellebbezést a szélsőséges időjárási jelenségek miatt nyújtották be.

Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója elmondta: “Az éghajlatváltozás már nem ketyegő időzített bomba, hanem a szemünk előtt robban fel. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint az aszályok, a ciklonok és az árvizek – amelyek az elmúlt 50 évben ötszörösére nőttek – gyakoribbá és halálosabbá teszi.”

Miközben a globális felmelegedés egyre gyorsabban halad, a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok az ukrajnai orosz inváziót követően a gáz árának ugrásszerű emelkedéséből busás hasznot húztak.

Az Oxfam jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok 18 nap alatt elért profitja elegendő lenne az ENSZ idei 49 milliárd dolláros humanitárius segélyfelhívásának teljesítésére.

A kormányok novemberben Egyiptomban találkoznak az ENSZ COP27-es klímatárgyalásán, ahol arra fogják sürgetni őket, hogy tervezzenek sokkal szigorúbb csökkentéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a gazdag országokat pedig arra kérik majd, hogy biztosítsanak finanszírozást a szegény országok számára az éghajlati válság hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.

Számos vezető személyiség azonban borúlátóan nyilatkozik a tárgyalások halvány kilátásairól. Az ukrajnai háború miatti geopolitikai zavarok veszélybe sodorták a tavaly novemberben Glasgow-ban a COP26-on létrejött törékeny koalíciót, ahol minden ország megállapodott abban, hogy a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására összpontosítanak.

Bucher elmondta: “A gazdag szennyező országok vezetőinek be kell tartaniuk a kibocsátás csökkentésére tett ígéreteiket. Fizetniük kell az alkalmazkodási intézkedésekért és az alacsony jövedelmű országokban keletkezett veszteségekért és károkért, valamint azonnal életmentő pénzeszközöket kell juttatniuk, hogy eleget tegyenek az ENSZ felhívásának, és reagáljanak a leginkább érintett országoknak.” – tette hozzá.

Bucher korábban az energia- és élelmiszeripari vállalatokra váratlan adó kivetésére szólított fel, amelyek szintén profitáltak az élelmiszerárak világméretű emelkedéséből. Emellett a legszegényebb országok adósságainak elengedését is követelte.

Az Oxfam jelentésében kiemelt országok közül a legtöbbet súlyosan sújtja az aszály, sok közülük Afrikában található. Szomáliában az eddigi legsúlyosabb aszály van, és 1 millió ember kényszerült menekülni, míg Kenyában 2,5 millió állat pusztult el, és 2,4 millió ember éhezik.

Nigerben a szélsőséges időjárás miatt 40%-kal csökkent a gabonatermelés, így 2,6 millió ember éhezik, míg Burkina Fasóban a termőföldek és legelők elsivatagosodása miatt több mint 3,4 millió ember éhezik.

Forrás: The Guardian – Fiona Harvey környezetvédelmi tudósító