A Google adatközpontjai a nap 24 órájában működnek, és sok energiát szívnak fel – tehát mind a vállalat, mind a bolygó érdeke, hogy ezt a lehető leghatékonyabban tegyék. Bevezettek egy új eljárás, amely során a létesítmények folyamatosan figyelemmel kísérik az időjárást, így használják ki legjobban a nap- és szélenergiát.
A megújuló energiákkal kapcsolatos probléma az, hogy nem állandóak, mint például egy fosszilis erőmű termelése. Természetesen ez nem jelenti azt, ha a szél elhal, a szélenergia hirtelen tízszer drágább vagy nem elérhető, mert átvitellel és cserékkel és energiagazdálkodás változik, attól függően, hogy mi kerül a hálózatba, és honnan.
A Google úgy valósítja meg az adatközpontok zöldebbé és hatékonyabbá tételét, hogy előrejelzi a megújuló energia rendelkezésre állását, és ennek megfelelően ütemezi a végtelen mennyiségű adatfeldolgozási feladatokat.
Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy valaki a Google-nál megnézi a következő nap aktuális időjárását, és kiszámolja, mennyi napenergiát lehet hasznosítani egy adott régióban és mikor. Kiderült, hogy vannak olyan emberek, akik ezt régóta csinálják, a te érdekedben! Ebben az esetben a Tomorrow nevű dán greentech cég.
A szervezetek rájönnek, hogy a megfelelő időben és a megfelelő helyen történő villamosenergia-felhasználás lehetővé teszi számukra a költségek és a karbonlábnyomuk csökkentését
– mondta a Tomorrow vezérigazgatója a sajtóközleményben.
Az időjárási viszonyok befolyásolják az energiagazdálkodást, és egyes időszakokban a hálózatot főleg szénalapú források, például szénerőművek táplálják, és más időszakokban megújuló energiaforrásokból származik az áram túlnyomó többsége.
A Google figyeli a sok szén-dioxiddal terhelt és a megújuló energiában gazdag időszakok ütemtervét a hálózatokon, és úgy szabályozza a működését, hogy kihasználja ezek váltakozásait. Ha az összes erőforrásigényes számítási feladatát olyan időrésekbe rendezi, ahol az általa felhasznált többletenergiát főként megújuló energiaforrásokból veszi igénybe, csökkentheti a szénalapú áram iránti igényét.
Ez csak akkor működik, ha folyamatosan van olyan előre ütemezhető számítási feladata, amelyet a Google hálózat végez. Ha az energia drága vagy piszkos, az e-mailek küldése és a YouTube-videók lejátszása elegendő ahhoz, hogy adatközpontjait elfoglalják. De ha olcsó és zöld az áram, akkor a számításigényes feladatok, mint például a gépi tanulási modellek előállítása vagy a videók tömörítése futhat.
Ez a célzott időbeni feladateltolás okos és intuitív ötlet, bár a Google bejegyzéséből nem derül ki, mennyire hatékony. Általában, amikor a cég bejelent valamilyen új fejlesztést, ehhez kapcsolódik egy a becslés arról, hogy mennyi energiát takarítanak meg, vagy hogy milyen hatékonyságot értek el. Az időbeni feladateltolás kísérlet esetében a társaság jellegzetesen konzervatív:
A kísérleti eredmények azt sugallják, hogy a számítási feladatok eltolásával növelhetjük az alacsony szén-dioxid kibocsátású energia felhasználásának arányát.
Nem biztos, hogy az ami a papíron jól mutat, a valóságban is igaz. A témáról egy alapos kutatást bemutató cikk készül, de további információt kértek újságírók a Google-tól. Nem sokkal az újságírói kérdések után, Ana Radovanovic, a projekt műszaki vezetője a következő választ adta:
Az új rendszer korai eredményei ígéretesek, azonban, jelenleg még nem osztunk meg konkrét mutatókat. Csapatunk egy későbbi időpontban tudományos publikációt tervez kiadni, amely részletes áttekintést nyújt a terheléselosztás módszertanáról és a bevezetése során megfigyelt eredményekről.
Számos változótól függ, hogy egy adatközpont vagy egy teljes flotta növeli-e a megújuló energia felhasználását. Mint ilyen, időt vesz igénybe további elemzések elvégzésére, mielőtt megosztanánk bizonyos számokat.
Úgy tűnik, visszatartják az adatokat, hogy jobban megbecsüljék a hatást, ám a Föld napja alkalmából korábban közzétették a hírt, és később további adatokkal kiegészítik.
Lenkei Péter
Forrás: Google data centers watch the weather to make the most of renewable energy | Devin Coldewey | 2020.04.22
„Nincsen ingyen ebéd.” – így szól a közgazdaságtan klasszikus tétele: egy, a jelenben meg nem…
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
