Már nem arról van szó, hogy kitegyünk néhány napelemet a tetőre, hanem szinte csodát kell tenni, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást – mondta a BBC-nek Dr. Gail Bradbrook, az Extinction Rebellion (ezt magyarra talán Kihalás-lázadásként lehetne fordítani) egyik alapítója. A mozgalom április 15. óta demonstrál Londonban, a szervezők szerint a közelmúlt brit történelmének legnagyobb polgári engedetlenségét hajtották végre, amelynek során már több mint ezer embert vettek őrizetbe a rendőrök. Az Extinction Rebellion magyarországi követői Budapestre is tüntetést hirdettek arra a korábbi hétre, szombatra.
A mozgalmat Nagy-Britanniában csaknem száz tudós nyilatkozata hívta életre tavaly októberben. Ebben azt írták, hogy kormányuk megszegte a társadalmi szerződést, amelynek értelmében meg kellene védenie polgárait, és biztosítani a következő generációk jövőjét. Mindezt pedig azzal követte el, hogy nem hajlandó beismerni: egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón fenntarthatatlan a véget nem érő gazdasági növekedés, ehelyett felelőtlenül hirdeti a fogyasztói társadalmat, a szabad piacot, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez.
A gyorsan nemzetközivé nőtt mozgalom a brit kormányra vonatkozóan három követelést fogalmazott meg:
A karbonsemlegesség 2025-ös céldátuma még csak nem is lehetetlen, de tény, hogy rendkívül komoly politikai elköteleződés kellene hozzá, és háborús szükségállapothoz hasonlítana a felkészülés. Céldátuma a brit kormánynak is van, ők 2050-re tervezik a többletkibocsátás megszűnését, a Zero Carbon Britain kutatói pedig 2030-ra vonatkozóan nézték meg, mi kellene a karbonsemlegességhez. Például 130 ezer szélturbina, ami Wales területének kétszeresét foglalná el, igaz, nem a szárazföldön képzelik el a telepítésüket. Jelentős étrendváltoztatásra is szükség lenne – vissza kell fogni a hús és a tejtermékek fogyasztását. És bár néhány évente megengedhetnének maguknak az emberek egy repülőutat, de akik pár hetente New Yorkba repkednek bulizni, azoknak le kellene mondaniuk erről a luxusról.
Bradbrook szerint egyébként nem arról kellene vitatkozni, hogy reális-e a céldátum, hanem ki kellene mondani: ideje, hogy az emberiség teljes fordulatot vegyen. Úgy véli, az embereknek dönteniük kell arról, hogy mi a fontosabb: az egészségük, a biztonságuk és hogy tudjanak a gyerekeiknek enni adni, vagy az, hogy vakációzni járjanak és húst egyenek.
Az Extinction Rebellion célja, hogy erőszakmentes polgári engedetlenséggel érje el az ökológiai összeomlás elkerülését. Roger Hallam, a mozgalom egy másik alapítója a Guardiannek arról beszélt: a rendőrség is megerősítette számukra, hogy megmozdulásaik során egyetlen rendfenntartó sem sérült meg.
A demonstráció központja Londonban a Márvány-diadalívnél van, ott bejelentett gyülekezés zajlik, de az Oxford Streetet, a Parliament Square-t és a Waterloo Bridge-et is megbénították a magukat halottnak tettető tiltakozók. Hétfőn délelőtt a rendőrök 1065 őrizetbe vételről és 53 vádemelésről számoltak be, 77 éves tüntető is van azok között, akiket forgalom akadályozásáért felelősségre vonnak. A mozgalom tagjai persze folytatják a tiltakozást, mondván: remélik, hogy felébrednek a politikusok, mielőtt még sokkal drámaibb dolog történik. Terveik közt van az is, hogy megakadályozzák a képviselőket abban, hogy bejussanak a törvényhozás épületébe, hogy „legyen idejük azon gondolkodni, mi forog kockán”.
A londoni tüntetésen egyébként felszólalt Greta Thunberg, az a 16 éves svéd aktivista, aki világméretű tiltakozást indított el azzal, hogy tavaly augusztusban kiült a svéd parlament elé, mert elege lett abból, hogy a politikusok nem veszik komolyan a klímaváltozás veszélyét. Két napig vonatozott, hogy eljusson Londonba, ahol arról beszélt, hogy szép szavakon és ígéreteken kívül azóta sem történt semmi a válság megfékezésére.
A tüntetés szervezői szigorúan drog- és alkoholmentes zónává nyilvánították a Márvány-diadalív környékét, ahol meglepetéskoncertet adott a programban Stroud Village Green Band-ként feltüntetett Massive Attack. A tüntetők között felbukkant Emma Thompson, a Waterloo Bridge-nél előállítottak közt pedig ott volt a britek olimpiai aranyérmes kenusa, Etienne Stott is.
A Greta Thunberg kezdeményezéséből kinőtt Fridays for Future magyarországi követői márciusban már demonstráltak Budapesten, a mozgalom nemzetközi akciónapjához csatlakozva. Április 27-én pedig az Extinction Rebellion Magyarország vonult utcára, demonstrációjuknak a „Kihalni esélyes” nevet adták. Ennek egyik szervezője, Illés Anna a 24.hu-nak elmondta: Budapesten nem terveznek a londonihoz hasonló polgári engedetlenséget, mert nem gondolják, hogy a hazai társadalomban ennek lenne támogatottsága. Inkább békés felvonulást tartanak beszédekkel – az Innovációs és Technológiai Minisztérium budai épületétől az Agrárminisztérium Kossuth téri székházáig –, és ismeretterjesztő programokat szerveznek, köztük tudósok részvételével zajló kerekasztalt a rendszerszintű változás lehetőségeiről.
A hazai döntéshozók felé is megfogalmaztak követeléseket, Illés Anna az egyik legfontosabbnak a környezetvédelmi minisztérium létrehozását nevezte, most ugyanis megoszlik a felelősség a környezetvédelem kérdésében. Szeretnék emellett, ha a kormány és a döntéshozók egy fenntarthatóbb mezőgazdasági modell és az ökológiai szempontú fogyasztás mellé állnának. A követelések közt szerepel még a tömegközlekedési hálózat bővítése, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése és az intézményi szintű ételpazarlás megszüntetése.
Illés Anna egyébként úgy gondolja, hogy a kormány nem mutat túl nagy elhivatottságot a környezet védelme iránt: bár a szavak szintjén elhivatottak, a gyakorlatban nem történnek tényleges lépések, az autóipar támogatása például fontosabb, mint a környezetszennyezés elleni fellépés. Arra a felvetésünkre, hogy magukat zöldként definiáló pártokkal együttműködnének-e, azt mondta: semlegesen akarnak működni, rendezvényeiken sem kértek fel pártokhoz kötődő felszólalókat.
Forrás: AFP / BBC / The Guardian / 24.hu
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…