A Föld Napja egyeseknek talán csak egy újabb ünnep, vagy ürügy arra, hogy a Szent Patrik-naphoz hasonlóan zöldet és virágkoronát viseljenek, de mivel napjainkban a környezetünk változásával kapcsolatos komoly aggodalmakat neves tudósok, politikusok és fiatal klímaváltozás-aktivisták egyaránt tanulmányozzák és foglalkoznak vele, egyesek környezetbarátabb életmódot alkalmaznak – minden nap, nem csak minden év április 22-én. Indul a komposztálás, az újrahasznosítás, az újrafelhasználás, a közös autóhasználat, a takarékosság és a fém szívószálak használata a teknősök megmentése érdekében, és még sok minden más éghajlatvédelmi tett is, miközben nem figyelnek oda arra az egyszerű tényre, hogyha nem a gyökérokokat orvosolják ezek mind hiábavalóságok.
A Föld Napjának ötlete eredetileg 1969-ben született, amikor egy Gaylord Nelson nevű amerikai szenátor szemtanúja volt a kaliforniai Santa Barbarában történt hatalmas olajszennyezés hatásainak. Ő 1970-ben cselekvésre szólított fel minden amerikait, hogy álljon ki a környezetvédelem mellett, és az Egyesült Államok több ezer főiskolája és egyeteme szervezett tüntetéseket az egészséges, fenntartható Földért. Ez a gyárak és autópályák okozta légszennyezésre, valamint az állatok élőhelyeinek elvesztésére és az állatok kihalására vonatkozott. Ezeknek az országos gyűléseknek köszönhetően az első Föld Napja segített létrehozni az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét, és törvénybe iktatni a tiszta levegő, a tiszta víz és a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvényeket.
Ma is hasonló aggodalmakkal kell szembenéznünk, és sajnos ezek még az eredeti olajszennyezésnél is nagyobb rendetlenséget okoznak. A természeti katasztrófák, a szélsőséges időjárás és a globális hőmérséklet emelkedése egyre gyakoribbá válása lehetetlennek tűnik egy ember számára, nemhogy emberek milliói vagy akár milliárdjai számára, hogy lelassítsák vagy megállítsák. Jelentések szerint a korallzátonyok haldokolnak, képeket látunk szárazföldi és óceáni állatokról, akiknek a hasában vagy a teste körül szemét van, és a vállalati gyárak és nagyvállalatok világszerte továbbra is szennyezik a levegőnket és az életterünket. De egy apró cselekedet, mint például a járdán lévő szemét felszedése, amely egyébként egy állat nyakába vagy az óceánba kerülhetett volna, még mindig hatással van – egy lépés a helyes irányba, és fontos változás, de nem elég!
Fenntartható népesség Ausztrália
A 2023-as Föld Napja alkalmából a Sustainable Population Australia (SPA) a népességszám stabilizálására, majd csökkentésére szólított fel, globálisan és nemzeti szinten egyaránt és tette ezt nagyon helyesen.
Az idei Föld Napjának témája a “Befektetés a bolygónkba”. Április 22-én, a Föld napján ünnepeljük a modern környezetvédelmi mozgalom 1970-es születésének évfordulóját, amelyet Gaylord Nelson amerikai szenátor kezdeményezett.
Jenny Goldie, az SPA nemzeti elnöke szerint ma már széles körben elismert tény, hogy a világ két nagy válsággal néz szembe: az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség összeomlásával.
“A túlnépesedés mindkét válság egyik fő oka” – mondja Goldie asszony. “Túl sok ember túl sok erőforrást használ fel és túl sok hulladékot termel. A szén-dioxid, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó hulladéktermék a fő oka az éghajlatváltozásnak, amely már most is jelentős változásokat okoz a Föld bioszférájában.”
“Az embereknek szállást és élelmet kell biztosítani, és a városfejlesztés és az őshonos növényzet mezőgazdasági célú kiirtása együttesen más fajok élőhelyeit pusztítja el, sok állatot és növényt a kihalás szélére sodorva.”
Az SPA úgy véli, hogy a globális népesség stabilizálása nem elegendő, azt önkéntes eszközökkel kell csökkenteni, amíg az ökológiai fenntarthatóságot el nem érjük.
“Jelenleg nyolcmilliárd ember él a Földön, és több mint felük nagyon szegény, így több erőforrásra van szükségük egy főre vetítve. Számos tudományos tanulmány szerint vissza kellene mennünk kétmilliárdra vagy kevesebbre, ha mindenki olyan életet akar élni, amelyben minden szükséglete – például élelem, fedél, oktatás, orvosi ellátás és kikapcsolódás – kielégíthető” – mondja Goldie asszony.
“Ezt akkor érhetjük el, ha a fogamzásgátlást általánosan elérhetővé tesszük, a nőket felvilágosítjuk és megvalósítjuk a nemek közötti egyenlőséget. Egyes helyeken a kulturális elvárásoknak is meg kell változniuk, hogy a kiscsaládok váljanak normává.”
“Az éghajlatváltozás miatt azonban a Föld teherbíró képessége folyamatosan csökkenhet, és sokkal sürgetőbbé válik, hogy csökkentsük létszámunkat. A szélsőséges időjárási jelenségek már most is tönkreteszik a termést, ahogy azt tavaly Pakisztánban láthattuk, amikor az ország egyharmadát elöntötte az árvíz. Ugyanezt láttuk Ausztráliában három évvel ezelőtt, amikor a szárazság, majd a bozóttüzek pusztították a termést és az állatállományt.”
“Néhány országban már megkezdődött a népesség lassú csökkenése, nevezetesen Japánban. Itt a kapcsolódó problémákat, például az elöregedést, túlértékelték, és figyelmen kívül hagyták az előnyöket, például a lakhatás megfizethetőségének javulását és a környezetre nehezedő kisebb nyomást. A csökkenő népességszám ellenére, vagy talán éppen azért, Japán továbbra is a világ második legnagyobb fejlett gazdasága.”
Mindenki részt vehet
A Föld napjának további megünneplése mögött az a gondolat áll, és hogy miért szeretjük, mert az emberek egységesen dolgoznak együtt, hogy mindenki számára jobb jövőt teremtsenek. A világ minden táján élő emberekkel való kapcsolatteremtés fontos ahhoz, hogy továbbra is értékeljük és tiszteljük a különböző országokból származó embereket és más véleménykülönbségeket. Senki sem marad ki vagy marad le, mindenki tehet valami apróságot, hogy hatással legyen a bolygónkra.
A kis tettek számítanak
Nem kell erdőt ültetned ahhoz, hogy élvezd a Föld napját. Még ha úgy is érzed, hogy a műanyag palack vagy a hungarocell kávéspohár megvásárlása helyett újrahasználod a fém vizes palackodat, akkor sem jelent nagy változást, az apró cselekedeteid megváltoztathatják és javíthatják a világot, amelyben élünk. Most, hogy tudatában vagy annak, hogy az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint, tedd meg a magad részét, hogy bárhol is jársz, pozitív változásokat érj el, bármennyire is kicsik, ezek jelentősek, és ez a te esélyed, hogy javítsd a világunkat.
Csak egy Földünk van
A Föld napja arra szolgál, hogy tudatosan emlékeztessen arra, mennyire törékeny az ökoszisztémánk, és hogy cselekedeteinknek pozitív vagy negatív következményei lehetnek a világra, amelyben élünk. Ez az ünnep arra szolgál, hogy megalapozzuk, mit kell tennünk otthonunk védelmében, és mit tehetünk most, annak fényében, hogy máris mekkora kárt okoztunk a világunknak. Nem kell mindenkinek kimennie az utcára és tüntetni, de mindannyiunkat emlékeztetni kell arra, hogy a helyes gondolkodásmódban maradjunk – nem kell állandó félelemben élnünk attól, hogy a világ leég és eláraszt, de nem is szabad tudatlanságban élnünk.
Megdönthetetlen bizonyítékok szolgálnak arra, hogy a fenntarthatóság eléréséhez (ami az összeomlás elkerülését is jelenti) két dologra kell koncentrálni, mégpedig tudomásul véve azt a tényt, hogy minden más törekvés (még ha segítene is) hiábavalóság.
1./ Népességrobbanás visszafordítása (az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása révén)
2./ Karbonsemlegesítés (100% karbonsemleges = 50% csökkentés + 50% kiegyenlítés /PAS 2060 szabvány/)
„Azok, akik nem látják, hogy a népességnövekedés és a klímaváltozás csupán ugyanannak az éremnek a két oldala, vagy alulinformáltak, vagy el akarnak bújni az igazság elől. Ez a két hatalmas környezeti probléma elválaszthatatlan egymástól, és az egyik említése a másik nélkül irracionális.” – James Lovelock (klimatológus, a Gaia-hipotézis atyja)
Ha egy termékkel, szolgáltatással vagy szervezettel kapcsolatos marketingkommunikáció (hirdetés, PR, branding, stb.) fenntarthatónak állítja be a tárgyát, ám nem a fentebbi definíció alapján használja a “fenntartható” kifejezést, akkor zöldrefestésnek (greenwashing) minősül, ami egy gyalázatos megtévesztés, és a jövő generációk ellen elkövetett bűntett.
Emlékeztető: tehát, az első Föld Napját 1970-ben hozták létre, amikor a Holdprogram javában zajlott. És amikor megérkeztünk, visszanéztünk a vállunk fölött, és először fedeztük fel a Földet.
Rampasek, László A.
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
