A Föld ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti a bitcoin

Egy novemberi, science fictionről szóló beszélgetés során jegyezte meg az egyik résztvevő, hogy a sci-fi azért van válságban, mert manapság egy sci-fiben élünk.

Repülő autók ugyan nincsenek, de az automata, elektromos autóktól már csak tesztfázisok választanak el minket, a virtuális valóság és a 3D-nyomtatás is egyre inkább a mindennapok részévé válik. A gazdaság területén pedig az egyik legizgalmasabb fejlemény a kriptovaluták (kriptografikus, azaz titkosított fizetőeszközök) felfutása. Főleg a 2009-ben ismeretlenek által alapított, bitcoin nevű virtuális pénz futott be szép karriert: csak idén tizenhatszorosára növelte az értékét, és még közel sem ért a csúcsra.

A bitcoin célja az volt, hogy egy olyan decentralizált pénzrendszer jöjjön létre, amelyet nem irányít a bankrendszer vagy egy-egy szuverén állam pénzügyi politikája, használata pedig anonim. Csak azegymással kommunikáló számítógépek memóriájában létezik, nincs fizikai megfelelője, tehát nincs bitcoin-készpénz. Decentralizált és anonim jellegéből adódóan az egész rendszer szabályozatlan, egyfajta virtuális vadnyugat. Ha létrehozunk egy anonim bitcoin-pénztárcát, és vásárolunk némi bitcoint, akkor onnantól kezdve tudunk fizetni vele. Annyira még nem elterjedt a dolog, hogy Budapesten, a sarki kávézóban is elfogadják, de más bitcoin-birtokosoktól vásárolhatunk termékeket, illetve például a Microsoftnál is lehet fizetni a kriptovalutával.

A rendszer működését az biztosítja, hogy minden felhasználó számítógépe rendelkezik azzal a táblázattal, amiben élőben frissül, hogy kinek éppen mennyi bitcoinja van. Egy tranzakció indításakor a többi számítógép megvizsgálja a kért tranzakciót, visszaigazolja, majd egy úgynevezett blokkba tömöríti. A blokkokat időrendben fűzik egymás után, ezt hívják blokkláncnak, ami egyfajta digitális főkönyvként működik, és amit egyszerre láthat minden felhasználó. A technológia biztosítja, hogy a bitcoint ne lehessen hamisítani, illetve ne lehessen többször elkölteni ugyanazt az összeget.

A blokkláncot építő gépeket a bitcoin terminológiájában bányászoknak hívják: ezek a gépek felelnek azért, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. A blokkokért aztán jutalomból bitcoint kapnak: így kerül folyamatosan új pénz a rendszerbe. Ennek is van azonban egy felső határa, összesen 21 millió bitcoint adhatnak ki, ezután az aranyhoz hasonlóan a meglévő mennyiség szabja meg a pénz értékét.

Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy valójában mennyit is ér egy bitcoin, vagy mi alapján lehetne ezt kiszámolni. A kriptovaluta árfolyama idén a kereslet hatására az egekbe szökött: a gyakorlatban ez most éppen azt jelenti, hogy akik pár éve akár csak pár dollárt fektettek a virtuális pénznembe, azok idén akár több ezer dollárral lehettek gazdagabbak. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a bitcoin árfolyamát most a gyorsan és gazdagon megtérülő befektetésre vágyók hajtják felfelé, és nem tudni, hol lehet a folyamat vége.

Az elmúlt években több ezer cikk foglalkozott azzal, hogy a bitcoin vajon a gazdaság jövőjét jelenti-e, vagy csak egy múló, nem igazán működő divathóbort. A kriptovaluta idei felfutása nyomán pedig már leginkább arról esik szó, hogy a tizenhetedik századi hollandiai tulipánmániához hasonló gazdasági buborék épül, amelybe egyre többen tesznek bele úgy rengeteg pénzt, hogy azt sem tudják, mibe fektetnek. Az ilyen lufik pedig ugyebár egyszer csak ki szoktak pukkanni. Kevesebb szó esik azonban arról, a hogy a digitális valuta mögé felhúzott, való világban működő, exponenciálisan növekedő informatikai rendszerek egyre több energiát fogyasztanak. Annyira sokat, hogy már az egész bolygó ökológiai egyensúlyát veszélyeztetik.

A Grist.org cikke szerint egy bitcoin-tranzakció energiaigénye kilenc amerikai háztartás egynapi energiafogyasztásával egyenlő; a bitcoin-hálózat számítógépeinek számítókapacitása pedig már most százezerszer nagyobb, mint az ötszáz legnagyobb szuperszámítógép számítókapacitása összesítve. A becslések szerint ez a hálózat évente 31 terawatt-órányi energiát használ, és ez a szám naponta 450 gigawatt-órával nő, ahogy egyre nagyobb az igény a bitcoinra – ez utóbbi energiamennyiség megfelel annak, amennyit Haiti használ el egy egész évben.

Ennek a jelenségnek pedig máris megjelentek a hatásai a való világban. Venezuelában, ahol a kormányzati beavatkozás nyomán olcsó az áram, már áramszüneteket is okoznak a bitcoin előállításával foglalkozó gépparkok. Ugyanígy Kínában, ahol az illegális bitcoin-bányák a vízerőművek által előállított energiát csapolják meg. De az is előfordult, hogy valaki az elektromos autóját hackelte meg, hogy a városokban elérhető ingyenes áramforrásokra csatlakozva bányásszon bitcoint.

A cikk szerint a jelenlegi növekedési ütemmel számolva alig pár hónapon belül új energiaforrásokra lesz szükség, ez pedig áttételesen káros lehet a környezetre nézve. 2019 júliusára a rendszer több energiát fog elhasználni egy évben, mint az Amerikai Egyesült Államok lakossága hasonló idő alatt. 2020 februárjára pedig- szintén a jelenlegi növekedési ütemmel számolva – annyi energiát fog elhasználni a bitcoin-rendszer, mint az egész világ, hacsak nem lesz sikeres valamelyik olyan vállalkozás, amely jelenleg is azon dolgozik, hogy energiahatékonyabbá tegye az ügyleteket. A hatékonyabb rendszerek azonban ismét több ezer bitcoin-befektetőt hozhatnak, amivel nem kerülünk ki az eredeti problémából.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.21.

Korábbi cikk a ClimeNews-on a bitcoin környezetszennyezésével kapcsolatban >>>