Folyamatban az ökoszisztéma pusztításának bűncselekménnyé nyilvánítása

A nemzetközi jogászok tervezetet készítenek, az ökoszisztéma pusztításának bűncselekménnyé nyilvánítására.

Az „ökocid” (a természeti környezet szándékos vagy gondatlan emberi cselekedetek általi megsemmisítése) jogi meghatározásának terve az európai országok és a kis szigetországok támogatását vonzza.

Füst keletkezik az amazóniai esőerdő-rezervátumban illegálisan meggyújtott tűz által. A tervek szerint a bűncselekmény minősítés tömeges, szisztematikus vagy széles körű megsemmisítés esetén lépne hatályba.
Fotó: Carl de Souza / AFP / Getty Images

A nemzetközi ügyvédek terveket készítenek egy jogilag végrehajtható “ökocid” bűncselekményről – a világ ökoszisztémáinak megsemmisítéséről bűncselekménynek minősítve azt-, amely máris vonzza az európai országok és szigetországok támogatását az emelkedő tengerszint miatt.

A kezdeményezést koordináló testület elnöke: Philippe Sands QC, a University College London, és Florence Mumba, a nemzetközi büntetőbíróság (ICC) volt bírája.

A cél az „ökocid” jogi meghatározásának kidolgozása, amely kiegészítené a többi létező nemzetközi bűncselekményt, például az emberiség elleni bűncselekményeket, a háborús bűncselekményeket és a népirtást.

A Stop Ecocide Alapítvány által a svéd parlamenti képviselők kérésére összehívott projektet, ebben a hónapban indították el, amely egybeesik a náci vezetők 1945-ben kezdődött nürnbergi háborús bűnökkel kapcsolatos tárgyalásának 75. évfordulójával.

Több kis szigetország, a Csendes-óceánon, az Indiai-óceánon és a Maldív-szigeteken, köztük Vanuatu, az ICC tavalyi decemberi éves államok közötti közgyűlése az ökocid bűncselekmény „komoly mérlegelését” kérte.

Emmanuel Macron, a francia elnök is kiállt az ötlet mellett és a belga kormány is megígérte támogatását. Az árnyék igazságügyi titkár, David Lammy szintén az ökocidák törvénybe történő beépítését szorgalmazta.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2016-ban kiadott szakpolitikai dokumentuma szerint, hivatalosan nem terjeszti ki joghatóságát, de a meglévő bűncselekményeket, például az emberiség elleni bűncselekményeket tágabb összefüggésben fogja értékelni. Eddig nem volt ilyen jellegű hivatalos vizsgálat vagy vád.

Sands elmondta: „Itt az ideje, hogy kiaknázzuk a nemzetközi büntetőjog erejét globális környezetünk védelme érdekében. Remélem, hogy ez a csoport képes… olyan praktikus, hatékony és fenntartható meghatározást kovácsolni, amely támogatást vonzhat és lehetővé teszi az ICC alapszabályának módosítását.”

Mumba, a Khmer Rouge törvényszékének bírája és Zambia volt legfelsőbb bíróság bírója szerint: „Az ökocid nemzetközi bűncselekménye fontos lehet, hogy az egyéni / állami felelősség szabályozható legyen az egyensúly elérése érdekében, az emberiség és a természet túlélése érdekében.”

Jojo Mehta asszony, a Stop Ecocide Alapítvány elnöke a Guardiannak elmondta: „Az esetek többségében valószínűleg vállalati bűncselekményről van szó. Valaminek a Nemzetközi Büntetőbíróságon való bűncselekménnyé nyilvánítása azt jelenti, hogy az azt megerősítő nemzeteknek be kell építeniük saját nemzeti jogszabályaikba.”

„Ez azt jelenti, hogy rengeteg lehetőség kínálkozna a [szabálysértő vállalatok] büntetőeljárás alá vonásához az egész világon.”

Mehta szerint a megfogalmazó testület egyik kihívása az lenne, ha meghatároznák, mikor lép életbe egy ökocid bűncselekmény. Egyetlen fa kivágása a falu zöld környezetében nem lenne elegendő – magyarázta.

„Ennek tömeges, szisztematikus vagy széleskörű pusztítást kell magába foglalnia” – tette hozzá. „Valószínűleg hatalmas méretű erdőirtásról beszélünk az Amazonas-on, mélytengeri fenék vonóval vagy olajszennyezéssel. Ugyanarra a szintre akarjuk helyezni ezt, mint az ICC által vizsgált atrocitásokat.”

A 13 fős jogi szakértői testület a világ minden részéről képviselik magukat, közöttük Tuiloma Neroni Slade (Szamoa) dolgozik ezen, aki egyben az ICC korábbi bírája. A terveik szerint a jövő év elején befejezik munkájukat.

Rasid Said | Forrás: The Guardian