Gáz van – évmilliós rekord dőlt meg

Évmilliók óta nem tapasztalt szintre nőtt a légköri CO₂-koncentráció az elmúlt évtizedekben, a növekedés üteme nagyjából százszor gyorsabb, mint az utolsó jégkorszak után volt. Akkoriban átlag 3 Celsius-fokkal volt melegebb a Földön és 20 méterrel volt magasabb a tengerek szintje – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentéséből. Túlfogyasztunk.

Utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a jelenlegi 400 ppm-es értéket a szén-dioxid-koncentráció a légkörben – egyre messzebb kerülünk az iparosodás előtti 180-280 ppm-es szinttől, ami a holocén kor hidegebb-melegebb periódusainak természetes váltakozásaira volt jellemző.

400 ppm-es szintet eddig csak a pliocén kor jégmintáiban mértek a kutatók. „Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, elolvadtak a grönlandi, nyugat-antarktiszi jégtakarók, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet” – írta jelentésében a WMO.

2016-ban már átléptük ezt a szintet – a 2015-ben mért 400 ppm-es értékről tavaly 403,3 ppm-re nőtt a légköri szén-dioxid globális átlagkoncentrációja. Ez 50%-kal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, és ennek eredményeként a légköri szénkoncentráció immár 45%-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot az ENSZ meteorológiai szervezete szerint
Nincs mire várni – azonnali csökkentés kell

A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket

– fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

Évmilliók óta nem tapasztalt szintre nőtt a légköri CO2-koncentráció az elmúlt évtizedekben, a növekedés üteme nagyjából százszor gyorsabb, mint az utolsó jégkorszak után volt. Akkoriban átlag 3 Celsius-fokkal volt melegebb a Földön és 20 méterrel volt magasabb a tengerek szintje – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentéséből. Túlfogyasztunk.

 

Utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a jelenlegi 400 ppm-es értéket a szén-dioxid-koncentráció a légkörben – egyre messzebb kerülünk az iparosodás előtti 180-280 ppm-es szinttől, ami a holocén kor hidegebb-melegebb periódusainak természetes váltakozásaira volt jellemző.

400 ppm-es szintet eddig csak a pliocén kor jégmintáiban mértek a kutatók. „Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, elolvadtak a grönlandi, nyugat-antarktiszi jégtakarók, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet” – írta jelentésében a WMO.

2016-ban már átléptük ezt a szintet – a 2015-ben mért 400 ppm-es értékről tavaly 403,3 ppm-re nőtt a légköri szén-dioxid globális átlagkoncentrációja. Ez 50%-kal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, és ennek eredményeként a légköri szénkoncentráció immár 45%-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot az ENSZ meteorológiai szervezete szerint

Nincs mire várni – azonnali csökkentés kell

„A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket” – fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

A Párizsban 2015 decemberében tartott klímacsúcson elfogadott megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

Újabb klímacsúcs novemberben

A mostani eredmények még inkább időszerűvé tették az ENSZ november 6. és 17. között a németországi Bonnban megrendezett klímakonferenciáját, amelynek résztvevői a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket dolgozzták ki.

A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

Túlfogyasztunk. Mi okozzuk, csak mi tehetünk ellene.

Forrás: MTI/WMO/FNA