A folyamatban lévő világjárvány mellett az ellátási láncok megszakadása, az infláció, az adósság, a munkaerő-piaci hiányosságok és az oktatási egyenlőtlenségek csak néhány olyan globális probléma, amelyek jelenleg az instabil világgazdaságot táplálják. Mind a gyorsan, mind a lassan talpra álló országoknak meg kell találniuk a bizalom és a szolidaritás helyreállításának módját, valamint az együttműködés akadályainak elhárítását.
A Világgazdasági Fórum (WEF) a Globális kockázatokról szóló jelentéssorozatával évente betekintést nyújt a globális kockázatokba öt kategóriában: Gazdaság, környezet, társadalom, technológia és geopolitika. A WEF “globális kockázatként” olyan “bizonytalan eseményt vagy állapotot határoz meg, amely bekövetkezése esetén a következő 10 évben több ország vagy iparág számára jelentős negatív hatást okozhat”.
2022-ben a jelentések mélyreható fejezetek a következő témák mélyebb vizsgálatát foglalják magukban: Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre való fokozódó összpontosítás, a kiberfenyegetettség összetettebbé válása, a migráció akadályai, végül pedig a felgyorsult űrtevékenység hatása, amely 2022-ben és a következő évtizedben átformálhatja világunkat. A lehetséges vakfoltok és a felszínre törő figyelmeztető jelek megvitatása mellett a 2022-es jelentés külön figyelmet szentel a jelenlegi világjárványhelyzetnek és annak globális következményeinek.
Amint az alábbi ábra mutatja, a környezeti kockázatokat a legkritikusabb hosszú távú fenyegetésekként érzékelik, és öt környezeti kockázat szerepel az első tíz között. Továbbá az “éghajlati intézkedések kudarca”, a “szélsőséges időjárás” és a “biológiai sokféleség csökkenése” még az embereket és bolygónkat fenyegető három legsúlyosabb kockázatnak is tekinthető. Az elmúlt évek során az éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges események számának növekedésével a 2021-es év is új szélsőségeket jelez az időjárás történetében. Nemcsak az Észak-Amerika nyugati része feletti hőhullám döntött meg minden eddigi rekordot, hanem 2021-ben négy, egyenként több mint 20 milliárd dollárba kerülő megakatasztrófa is megmutatta az éghajlatváltozás lehetséges hatásait. Az aszályok, tüzek, árvizek, az erőforráshiány és a fajpusztulás nyilvánvaló növekedésével az emberek világszerte a lehető legrosszabb következményekkel szembesülnek.
Ahelyett, hogy az iparágak és határok közötti széles körű együttműködésre törekednénk, az éghajlatváltozással kapcsolatos átalakulást inkább az együttműködés akadályainak növekedése jellemzi. Ezek az eltérő pályák, beleértve a technológiai, társadalmi és gazdasági változásokat is, még jobban eltávolítják egymástól az országokat és a társadalmakat, és messze a 2050-es nettó nulla célkitűzés mögött hagyják a célt. E fejlemények ismeretében nem meglepő, hogy a GRPS válaszadói az “éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések kudarcát” tekintik az első számú globális hosszú távú kockázatnak. Az elmúlt évek során egyre növekvő adósságterhek és a zöld gazdaságra való áttérés előtt álló kihívások miatt az államháztartások még inkább megterhelődnek.
Az “adósságválság” és a “geoökonómiai konfrontáció” mellett – amelyek manapság aktuálisabbak, mint valaha – a válaszadók három társadalmi kockázatot is a legsúlyosabbak között tartanak számon a következő 10 évben. Két évvel a COVID-19 után ezek a világméretű tapasztalatok a legutóbbi GRPS-ben is tükröződnek: a “társadalmi kohézió eróziója”, a “megélhetési válságok” és a “fertőző betegségek” a negyedik-hatodik helyen szerepelnek. Ezek a társadalmi veszélyek nemzeti szinten rövid távon sok politikai figyelmet igényelnek, és megakadályozzák, hogy a globális kihívások és a nemzetközi együttműködés a legfontosabb prioritássá váljon. Következésképpen a kormányok még nagyobb akadályokba ütköznek majd, ha időt és tőkét akarnak fordítani a hosszú távú kockázatokra és globális fenyegetésekre.
Minden egyes kockázat önmagában már magában is nagy terheket róhat a kormányokra és a társadalomra. Egyedül azonban egyetlen ország sem lesz képes ellenállni a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenyegetések ilyen kombinációjának, ami együttes és összehangolt globális választ igényel.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés fokozása, a digitális biztonság és a társadalmi kohézió biztosítása, valamint a világűrben folyó verseny ellenőrzése csak néhány a közelgő globális kihívások közül. Ezeket a kihívásokat nem lehet megoldani az országokon belüli és az országok közötti együttműködés nélkül. A feszültségek fokozódásával azonban ellentétes és kiábrándító fejlődést látunk, ami egyértelműen csökkenti sokak reményét.
Bármennyire is borzalmas és kegyetlen Oroszország ukrajnai inváziója, azt is megmutatta, hogy lehetséges a nagyszabású nemzetközi együttműködés, ami egy kis reményt ad az embereknek arra, hogy más fenyegetésekkel szemben is összehangolt és globális válaszlépések következnek.
…
Forrás: DFGE+
A felszínre kerülő témák és kockázatok ilyen sokfélesége bármely vállalat számára nyomasztó lehet. A témák között való eligazodáshoz és az előre vezető út megtalálásához világos jövőképre és stratégiai összehangolásra van szükség. Lényegességi elemzés elvégzésével Magyarországon asz OurOffset Nonprofit LLC. segíthet Önnek abban, hogy némi struktúrát találjon a mostani jövőkép dzsungelében. Vegye fel velük a kapcsolatot: OurOffset.com
Korábban: Globális Kockázatok jelentés 2021
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
