A globális összeomlás elkerülése érdekében az emberiség ökolábnyomát a biokapacitás alá kell szorítani. Az egy főre jutó ökolábnyom csökkentése nem valami népszerű, mivel az jellemzően az életminőség rovására történik. Ez alól talán az egyetlen kivétel a karbonlábnyom csökkentése, mivel a karbonlábnyom jellemzően az energiafelhasználásból fakad, amit többnyire pazarlóan használunk.

A karbonlábnyom az emberiség ökolábnyomának legnagyobb, és leggyorsabban növekvő része. Az egy főre jutó karbonlábnyom az elmúlt évtizedekben több, mint másfélszeresére nőtt, amit vissza lehetne csökkenteni. Ugyanakkor az emberiség teljes karbonlábnyomának növekedése túlnyomó részt a népességnövekedésből fakadt amit igazából senki se akart igazán.

A népességfogyás leghatékonyabb, legemberségesebb, és legtartósabb módja az oktatás és a fogamzásgátlás jogának biztosítása minden lány és nő számára a világon (a fejlett országokban már magától csökken a népesség). Óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlásra (a nemzések közel fele nem kívánt), és az oktatásra (háromnegyed milliárd ember írástudatlan). A fogamzásgátlás még mindig a gazdagok kiváltsága. Tekintve, hogy a fogamzásgátló a szexuális nevelés, és úgy általában az oktatás pénzbe kerül, így ez minden vállalat, kormány és jómódú felelőssége!

Bár a nukleáris energia alkalmazhatósága hosszútávon kérdéses, mivel nem megújuló energiaforrás (bár Tórium bőségesen rendelkezésre áll a Földön, Urán pedig a tengervízben), egyre több ország ismeri föl, hogy nélküle képtelen teljesíteni az emissziócsökkentési vállalásait. A megújuló energia teljesítménye ugyanis nem igazodik a fogyasztáshoz, ráadásul kiszámíthatatlan, a tárolókapacitások pedig egyelőre rendkívül drágák. Emiatt a megújuló energiára alapozott áramtermelési stratégiát választó államokban és országokban jóval drágább az áram, és lassabban csökken a karbonkibocsátás, mint egy atomenergiára alapozott stratégia esetén. Jelenleg összességében az atomenergia a legtisztább és legbiztonságosabb (még Japán is újraindította atomerőműveit).

Kántor Sztella Nóra

rampi

Recent Posts

Szén-dioxid kibocsátás és oxigénkoncentráció

Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…

18 óra ago

A ‘fenntartható’ nem fenntartható: az ESG talpraállítása

A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…

6 nap ago

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

2 hét ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

2 hét ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

4 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

4 hét ago