Idén az éghajlat, 2021

Visszatekintés az éghajlatváltozás fordulópontjának évére.

Miközben egy újabb év telik el növekvő kibocsátásokkal, számba vesszük a 2021-es év éghajlatváltozással kapcsolatos nagy pillanatait, a szélsőséges időjárási eseményektől a szakpolitikai előrelépésekig. Íme egy visszatekintés az éghajlatváltozás szempontjából potenciálisan sorsfordító évre:

Az éghajlatváltozás a halálos időjárás miatt került a figyelem középpontjába.

Ebben az évben az éghajlatváltozás egyértelmű következményeit lehetetlen volt figyelmen kívül hagyni. Az éghajlatváltozás súlyosbítja a szélsőséges időjárást, és a Föld korábban megbízható rendszerei sokkal kiszámíthatatlanabbá válnak. A 2021-ben elterjedt szélsőséges időjárási események halálos következményekkel jártak az útjukba került emberek számára.

Februárban Texasban olyan hidegbetörés pusztított, amely 210 ember halálát okozta az államban, és milliók maradtak több napig áram nélkül. A fagyot súlyosbította a sztratoszférikus sarki örvény – a sarkok fölött magasan elhelyezkedő hideg légtömeg, amelyet általában erős nyugati szelek szorítanak be – megnyúlása. Ha a sarki örvény kilép a jellemzően kör alakú formájából, akkor a sugáráramlat meginog és délebbre süllyed, ami szokatlanul hideg hőmérsékletet hozhat délebbre. A kutatások összefüggésbe hozták a gyors felmelegedést és a tengeri jég csökkenését a Nyugat-Oroszországtól északra fekvő sarkvidéken a sarki örvény gyakoribb torzulásaival, ami több ilyen szélsőséges eseményt jelenthet az északi féltekén.

A nyáron a hőmérsékletek szélsőségesen ellentétes irányba fordultak, amikor a Csendes-óceán északnyugati részén rekordokat döntögető hőhullám tombolt. A hőmérséklet megközelítette a 120 Fahrenheit-fokot, ami megolvasztotta az elektromos kábeleket, megtört a téglautakat, és hirtelen halálesetekhez vezetett az egész régióban. A jelenséget egy hullámzó sugáráramlat is okozta, amely lehetővé tette, hogy egy intenzív és tartós magasnyomású rendszer csapdába ejtse a hőséget Északnyugat felett.

Az átlagosnál melegebb időjárás idén rekordtüzekhez is vezetett. Szibériában a boreális erdőkben a tűzszezon visszatérése nagyobb tüzeket hozott magával, mint a Görögországban, Törökországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában egyidejűleg pusztító tüzek együttvéve. A brazíliai szárazság, párosulva a növekvő erdőirtási rátával, az Amazonas vidékén megnövekedett tüzekhez vezetett.

Végül pedig ebben a hónapban az Egyesült Államok középnyugati részét pusztító tornádók sorozata sújtotta, amelyek az év ezen időszakában szokásosnál is súlyosabbak voltak, és a történelem leghalálosabb decemberi tornádójárványát jelentették. A tornádókat nehéz tanulmányozni, ezért még nem lehet pontosan tudni, hogy az éghajlatváltozás hatására hogyan változik a gyakoriságuk, de a melegebb légkör által elősegített feltételek alkalmasak a tornádók kialakulására.

A tudatosság növekedése nagyobb lendületet adott.

A 2021-es év éghajlati hatásainak tagadhatatlan súlyossága megerősítette a kibocsátáscsökkentés sürgősségét. Idén az éghajlatváltozás elleni fellépés elkezdte megteremteni azt a lendületet, amelyet már két évtizeddel ezelőtt meg kellett volna, hogy kapjon: az amerikaiak több mint felét aggasztja vagy riasztja a kérdés, és a kormányok és a magánszektor szervezetei világszerte fokozták a probléma kezelése iránti elkötelezettségüket.

Novemberben a skóciai Glasgow adott otthont a 26. éves COP-nak, amelyet egyesek az éghajlatváltozással kapcsolatos sikeres nemzetközi együttműködés “utolsó, legjobb reményének” neveznek. Bár a nagyobb léptékű tárgyalások nem voltak olyan ambiciózusak, mint amennyire szükség lett volna ahhoz, hogy a felmelegedést magabiztosan 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk, számos lépés mégis előre vitte a világot. A konferenciát 141 nemzet ígérete nyitotta meg, hogy 2030-ig véget vet az erdőirtásnak, amelyet a kormányok és a magánszektorbeli csoportok 19 millió dollárral támogattak – ennek nagy részét az őslakos csoportok támogatására fordították.

Az év elején az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) nyilvános észrevételeket kért a vállalatoknak a befektetők számára az éghajlati kockázatok közzétételére vonatkozó lehetséges követelményéről. Az éghajlatváltozás hatásainak egyre közvetlenebbé válásával megnőtt az igény a személyes kockázatokkal kapcsolatos nagyobb bizonyosságra. Az, hogy a SEC az éghajlati kockázatot beemelte a szabályozásába, azt jelzi, hogy szélesebb körben elismerik, hogy fel kell készülni a bekövetkező változásokra. Az új amerikai elnöki kormányzat is jelezte, hogy az első 100 napjában foglalkozni kíván az éghajlattal: tudományos és politikai tanácsadókkal bővítette a személyzetét, és 40 nemzet vezetőinek részvételével Föld-napi csúcstalálkozót hívott össze.

Mire kell figyelni 2022-ben.

Mire számíthatunk tehát egy újabb év kezdetén?

Amíg a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, addig a felmelegedés és annak következményei is folytatódni fognak. A viharok, a tüzek és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások egyre gyakoribbá válnak jövőre és a jövőben.

A nemzetközi színtéren a jövő évi COP-ot érdemes lesz figyelemmel kísérni. A nemzetek várhatóan az idén elfogadottnál is ambiciózusabb célokkal térnek vissza. A hivatalos éghajlat-változási intézkedések ütemezése felgyorsul. Az Egyesült Államokban a jövő év elején várható a SEC döntése.

Az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos több információ iránti igény kielégítése érdekében Woodwell az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos koalíció élére áll. A koalíció célja, hogy a politikai döntéshozók számára éves éghajlati kockázatértékelést készítsen a jövőbeli döntéshozatal elősegítése érdekében. A Woodwell emellett folytatja az éghajlattal összefüggő hőséggel, árvízzel és tűzzel kapcsolatos kockázatelemzések elvégzését önkormányzati szinten, több új városban. 2022-ben a Woodwell vezető szerepet fog betölteni az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatelemzések átláthatóbbá tételében.

2022 az éghajlatváltozás, különösen a gyorsan melegedő Északi-sarkvidék hatásaival kapcsolatos kutatások kiterjesztésének éve lesz. A Woodwell-projektek bővítik a felolvadó permafrosztból származó kibocsátások és a sarkvidéki tüzek viselkedésének, valamint a szélsőséges időjárási eseményekre gyakorolt hatások megértését. A kutatók szorosan együttműködnek az őslakos közösségekkel is, hogy megértsék, hogyan hat az éghajlatváltozás a sebezhető közösségekre, és támogassák őket abban, hogy részt vegyenek az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldásokban.

Forrás: Woodwell Climate Research Center | Sarah Ruiz