Különböző energiatermelési módok karbonlábnyoma (frissítve)

Az alábbi táblázatban látható a különböző energiaforrásokat használó villamoserőművek, 1kWh energiatermelésre kiszámolt karbonlábnyoma.

Ezek az adatok alátámasztják a változások szükségszerűségét a megújuló energiaforrások irányába. Kérem nem összetéveszteni, a nukleáris töltetekkel működő atomerőmű energiaforrása nem megújuló… Az összefoglaló táblázat az erőművek közvetett kibocsátása egy kWh energiatermelésre lebontva gramm szén-dioxid-ekvivalens értékben kifejezve.

RLA

	A szélfarmok karbonlábnyoma 11g CO2e/kWh. A szél erőmű nem 100%-ban karbonsemleges, mivel az építkezésnél, a karbantartásnál és a leszerelésnél keletkezik kibocsátás, de ez rendelkezik az egyik legalacsonyabb karbonlábnyommal a skálázható termelő technológiák közül.
	A Napenergia karbonlábnyoma 45g CO2e/kWh (IPCC 2014). A napenergia nem tűnik nagyon zöldnek, hogyha ebbe beleértjük a panelek elkészítésének és a szállításának karbon lábnyomát is. Viszont ezt az értéket az alacsony szén-dioxid gyártási technikák segítségével lejjebb lehet vinni a jövőben. Vékonyfilm napelemeknél – 12g CO2e/kWh, kristályos lapnál 24g CO2e/kWh, (Forrás: 2016 EURACTIV)
	A nagy vízi erőművek karbonlábnyoma 24g CO2e/kWh (IPCC 2014). A duzzasztógátaknak jelentős mennyiségű magas szén-dioxid kibocsátást eredményező betonra van szükségük, de a hosszú életük miatt ezek a számok eloszlanak az éveken át tartó majdnem szén-dioxid mentes áramtermelés mellett.
	Az árapály-turbina karbonlábnyoma – az üvegházhatású gázok kibocsájtásának átlagos szintje. Ez lefedi az egész életciklusán át tartó kibocsátást, beleértve a gyártást és a karbantartást is – körülbelül 18 gramm szén-dioxid megfelelője minden egyes kilowatt-órányi áramnak, amit generál (g CO2e/kWh). Egyéb tengeri technológiák, mint például a hullámerőművek még a fejlesztés korai szakaszaiban vannak, tehát így nem igazán lehetséges felbecsülni  a lehetséges karbonlábnyomukat jelenleg.
	Az atomenergia karbonlábnyoma 12g CO2e/kWh (IPCC 2014). Az atomerőmű kibocsátásának nagy része az építésekor és leszerelésekor keletkezik. Ezen kibocsátásokat átlagossá téve a közel szén-dioxid mentes működtetésük hosszú évein keresztül helyezi az atomenergiát az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaforrások közé. A kiszámíthatatlan nukleáris baleset esetén a legnagyobb negatív változásokat okozhatja az adott területen.
	A gáztüzelésű erőművek karbonlábnyoma 490g CO2e/kWh (IPCC 2014). A gáz még sok éven keresztül szerepet játszhat a következő generációknál a csúcsigények kielégítésében. Viszont a Párizsi Klímaegyezmény kötelezettségvállalás feltételeinek megfelelése miatt, további ilyen erőművek építésére nem kerülhet sor.
	A széntüzelésű erőművek karbonlábnyoma 820g CO2e/kWh (IPCC 2014), de Észtországban pl. 1515 g/kWh, EASAC 2007. A szén az egyik legnagyobb kibocsátók közé tartozik az üzemanyagok között. Tehát annak érdekében, hogy megfeleljünk a Párizsi Klímaegyezmény kötelezettségvállalás feltételeinek, további széntüzelésű erőművek építésére nem kerülhet sor a meglévőket pedig be kell zárni.
	Az olajtüzelésű erőművek karbonlábnyoma 650g CO2e/kWh. A hátralevő olajtüzelésű erőműveket – melyeket jelenleg már csak arra használnak, hogy kielégítsék a csúcsigényt – fokozatosan meg fogják szüntetni 2015 után.

Geotermikus erőművek 34 g/kWh,( IPCC 2014), és Biomassza erőművek 230 g/kWh, (IPCC 2014).

Forrás: edfenergy.com