Mi történne a Földdel?

Kiszámolták a tudósok, mi történne a Földdel, ha nem kerülne több káros anyag a légkörbe.

A norvég kutatók nemrég arra keresték a választ, mi történne a Földdel, ha csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Kiderült, az optimista forgatókönyv szerint is sokat kellene várni, hogy javuljon a helyzet.

A tudósok évek, évtizedek óta hangoztatják, hogy a globális felmelegedés ellen csak egyetlen módszer lehet igazán hatékony: az, ha az országok radikális mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Többek között ezt lett volna hivatott szolgálni a párizsi klímaegyezmény is, ám a nemzeteken átívelő vállalás ellenére továbbra sem történt semmi érdemleges előrelépés. Sőt, jelen állás szerint rekordszintre nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja.

Ezen a ponton viszont játszunk el a gondolattal: mi történne, ha mégis csökkentenék a kibocsátásukat az országok? Mikorra érezhetnénk ennek kézzelfogható eredményét? Ezeket a kérdéseket tették fel nemrég a tudósok is, a választ pedig a Nature című tudomámyos lapban publikálták.

Nem meglepő módon arra jutottak: annál gyorsabban kezd el hűlni a bolygó, minél nagyobb mértékű a kibocsátás csökkentése. Bjørn Hallvard Samset, a norvég Nemzetközi Klíma- és Környezetkutató Központ kutatója szerint a Föld átlaghőmérséklete a kibocsátás csökkentése után még legalább egy évtizedig emelkedni fog, és csak utána kezdődik meg a lehűlés. De az is előfordulhat, hogy egészen 2046-ig kell arra várnunk, hogy ez a folyamat beinduljon.

Előbbi forgatókönyv akkor lenne elképzelhető, ha 2020-ban nullára redukálnánk a kibocsátásunkat, utóbbi pedig abban az esetben valósulna meg, ha évente 5 százalékos lenne a csökkenés mértéke. A fenti eredmények kiszámításakor viszont a klímaváltozással foglalkozó forgatókönyvek közül a lehető legoptimistábbat vették alapul, ami azt jelenti, hogy ennél rosszabb is lehet a helyzet.

A publikációt készítő csapat külön vizsgálta, mi történik, ha a szén-dioxid vagy a metán kibocsátását fogja vissza az emberiség.

Mint kiderült, előbbi csökkentése jelentené a leghatékonyabb megoldást a globális felmelegedés ellen, ugyanakkor ha most azonnal nullára zuhanna a kibocsátás mértéke, ennek hatását 2033-ig biztosan nem éreznénk meg. Az évi 5 százalékos csökkenés mellett viszont 2044 jelentheti a fordulópontot.

Forrás: HVG