– csökken a zsúfoltság
– csökken az albérletek ára
– csökkennek az energiaárak
– csökken a kényszerfogyaztás
– rövidülnek az egészségügyi várólisták
– kevesebb emberrel kell versengeni a munkaerőpiacon
– értelmet nyer a fogyasztáscsökkentésre való törekvés
– enyhül a klímaváltozás
– enyhül a migrációs nyomás
– csökken a radikalizáció
– csökken a háború valószínűsége
– több erőforrás jut esetleges utódaidnak
– javulnak esetleges utódaid túlélési esélyei
– javulnak esetleges utódaid esélyei a jó életre
– kevesebb emberrel kell majd megküzdened a vízért és egyéb fogyó természeti erőforrásokért
– csökken az abortuszok száma
– enyhül az éhezés
– enyhül a nyomor
– enyhül a bűnözés
– kisebb teher nehezedik az egészségügyi költségvetésre
– kevesebb teher nehezedik az oktatási költségvetésre
– több jut nyugdíjakra
– több jut a hatékony és fenntartható technológiákra
– csökken a szemetelés mértéke
– csökken a fairtás mértéke
– stabil ország
– jogállamiság (lehetősége)
– megélhetés (lehetősége)
– stabil, megfizethető energiaárak
– stabil, megfizethető élelmiszerárak
– stabil, megfizethető ár az ivóvíz esetén
– stabil, kiszámítható klimatikus viszonyok
– alapvető szükségleteid kielégülése hosszútávon
– szeretteid és utódaid boldogulásának esélye
– szeretteid és utódaid esélye a hosszú életre
Fontos tisztázni, hogy globális szinten nem az a probléma, hogy csökken a népesség, vagy hogy alacsony a születésszám, hanem még mindig az, hogy hatalmas a párok által nem kívánt nemzések-, és így a gyermekek száma és aránya.[1] És ez még azokban az országokban is így van, ahol a politika problémának kiáltja ki az alacsony születésszámot, vagy épp a népességfogyást. Európában éppúgy 43% százalék a nem kívánt nemzések aránya,[2] mint a fejlődő országokban.[1] Óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlókra.[1] Az emberek igazából kétségbeesetten akarják ezt, főleg a nők.
Emellett a társadalmak tagjai általánosságban problémának látják a túlnépesedést, a politikusok viszont nem merik fölhozni a problémát, vagy megpróbálják elbagatellizálni, mert azt hiszik, csak népszerűtlen intézkedések léteznek a megoldására.[3] Ám az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása nem népszerűtlen, és bizonyítottan megoldja a problémát.
Nyilvánvaló, hogy ha a szexuális nevelés és a fogamzáságlás jogának biztosítása révén csökken a születésszám, az hozzájárul, hogy kisebb legyen a zsúfoltság és a forgalom, valamint ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet az albérletekre és az energiára. Megjegyzendő, hogy a fejlett országokban az önvezető autók elterjedése várhatóan csökkentené a dugók előfordulási arányát, ám a szegényebb országokban valószínűleg lassabb lesz az átállás.
| A világon összesen 21 ország van, ahol fogy a népesség, ám ezek közül csupán négy él területe eltartóképességének határain belül (Bulgária, Románia, Észtország és Lettország).[4] Ez azt jelenti, hogy a fogyó népességű országok túlnyomó többségében ökológiai szempontból a fogyás a lehető legjobb dolog, ami történhet velük, és igazán csak Bulgária, Románia, Észtország és Lettország vezetősége „pánikolhatna” joggal amiatt, hogy fogy a népességük. Hazánkban még igen messze állunk ettől, ahhoz ugyanis – a jelenlegi egy főre jutó ökolábnyom mellett – előbb hétmillióra kellene csökkennie a népességnek. |
A kényszerfogyasztás jelensége külön kifejtést igényel. Adott mennyiségű erőforrások, termékek vagy lehetőségek esetén a több ember nagyobb versengést jelent. A versengés több hulladékot és szennyezést,* valamint kényszerű fogyasztást eredményez, ami nem javítja az életminőséget, de nélküle a vállalat lesüllyed a piacon, a dolgozó pedig a munkaerőpiacon. Pusztán a túlzsúfoltság is a fogyasztás növekedését okozza, mert az ember igyekszik elszigetelni magát a többitől, és azok szemetétől ingázással, autókkal, légkondival, víztisztító berendezésekkel, kerítéssel, zárakkal és őrökkel, üdülésekkel, stb. Próbál élhető mikrokörnyezetet teremteni magának a túlzsúfolódó, és egyre élhetetlenebb világban, ami egyre nehezebbnek bizonyul (lásd: túlzsúfolt városok, migránsválság, stb.).
Ha kevesebb az ember, mint egy alternatív jövőbeli forgatókönyvben, akkor kevesebben jutnak ugyanarra az egészségügyi rendszerre, így rövidülnek a várólisták. Emellett kevesebb munkavállalóval kell versenyezni a munkaerőpiacon, ami különösen előnyös az automatizáció és komputerizáció egyre gyorsuló terjedésének fényében.
Amíg nő a népesség, addig a fogyasztáscsökkentésre való törekvés minden hozadékát erodálja előbbi, Főleg, hogy nincs is akkora jelentősége a fogyasztáscsökkentésre irányuló törekvéseknek, hogy társadalmi szinten csökkenést érjenek el. Az egy főre jutó fogyasztás ugyanis folyamatosan nő, és csupán gazdasági válságok idején szokott visszaesni. A társadalmak teljes fogyasztásának csökkenését tehát az egy főre jutó fogyasztás csökkenésére irányuló törekvések nem képesek elérni, a népességcsökkenés viszont alkalmas rá.
De még ha társadalmi szinten jelentkezne is az egyéni fogyasztáscsökkenés, nem lehet korlátlan mértékben csökkenteni. Az 1,7 gha/fő ökológiai lábnyommal rendelkező országok szegény országoknak számítanak (pl. Moldova, Grúzia, Honduras).[4] Más szóval, ha a fenntarthatóság elérése érdekében minden ember annyira korlátozná a fogyasztását, hogy ökolábnyomuk ne lépje túl az 1,7 gha/fő-t, akkor mindenki nyomorogna (jelenleg 2,9 gha/fő).
A társadalmak népessége viszont – amennyiben fokozatosan történik – különösebb probléma nélkül lecsökkenhetne hosszútávon a felére, a tizedére, vagy akár a századára! (mint amekkora néhány száz évvel ezelőtt volt). A jelenlegi (és továbbra is fejlődő) technológiák alkalmazása mellett kevesebb ember sokkal jobban élhetne, mint amikor legutóbb akkora volt a népesség. És az emberek alapvetően nem akarnak népességnövekedést, mert igazából semmi jó nem származik belőle, főleg, ha a növekedés gyorsan történik (népességrobbanás). Gyakori a tévhit, miszerint a népességnövekedés növeli a gazdaságot, ám ez az automatizáció és a komputerizáció korában már nem igaz. Az elmúlt évtizedekben a produktivitás elszakadt a foglalkoztatottságtól, mert a robotok termelékenyebbek, mint az emberek.[5]
Hogy szemléltessük, hogyan és mennyire függ össze a népesedés és a klímaváltozás, csupán James Lovelock szavait idéznénk:
Azok, akik nem látják, hogy a népességnövekedés és a klímaváltozás csupán ugyanannak az éremnek a két oldala, vagy alulinformáltak, vagy el akarnak bújni az igazság elől. Ez a két hatalmas környezeti probléma elválaszthatatlan egymástól, és az egyik említése a másik nélkül irracionális. – James Lovelock (klimatológus, a Gaia-elmélet atyja)
A több ember nyilvánvalóan nagyobb migrációs nyomást jelent, főleg, hogy a migráció jelentős része a klímaváltozás eredménye, mely szintén a népességnövekedés eredménye (gazdag és szegény országokban egyaránt). Láthattuk, ahogy az idegen kultúrákból származó bevándorlók tömeges beáramlása radikalizálja a társadalmakat. Az emberek tribális ösztöneit nehéz gyorsan felülírni, és amennyiben nem valósul meg az integráció, és kis államok alakulnak ki az államban, úgy az értékek sem idomulnak a befogadó országban uralkodó értékekhez. A radikalizáció elkerülésének leghatékonyabb módja – csakúgy, mint minden probléma esetén – a megelőzés. Ha nem születik annyi – szüleik által egyébként sem kívánt – gyermek, akkor enyhébbek lesznek a klímaváltozás hatásai, és a hatásai miatt kevesebb emberből kevesebb kényszerül elhagyni szülőföldjét.
A háborúk mögött általában a különböző népcsoportok ökolábnyomának ütközése a fő ok. A gazdaság alapja végeredményben a természeti erőforrások (pl. ivóvíz, erdők, talajok, kőolaj, stb.). A természeti erőforrások pedig végesek, illetve megújulási potenciáljuk véges. Az ezekből előállítható termékek mennyisége persze a termelékenység növekedésének hatására gyorsan növekedhet, ami a bőség illúzióját keltheti. Ám fontos észben tartani, hogy mindez a természeti erőforrások (illetve a globális létfenntartó rendszerek, pl. a klíma, vagy az óceáni ökoszisztémák egészségének) rovására megy, és amikor kifogyunk azokból, akkor a termékek bősége hirtelen elillan, és a bőség illúziója szertefoszlik.
Az emberek fogyasztását nem lehet tetszőleges mértékben csökkenteni, mert egy bizonyos szint alatt már alapvető szükségleteik szükségleteik sem elégülnének ki. A népességrobbanás lefékeződése (ill. fogyásba való átfordulása) azonban csökkenti az ökolábnyomot és az erőforrás-éhséget, ami segít oldani az országok közötti feszültséget. Ennek leghatékonyabb eszköze pedig a fogamzásgátlás, valamint a hozzá kapcsolódó tudás és jogok biztosítása minden lány és nő számára.
Azok a társadalmak, ahol érvényesülnek ezek a jogok, nagy fejlődést érnek el az életminőség terén, és gyorsan. A nem kívánt nemzések és születések megelőzése révén bővülnek az anya lehetőségei, nő a család esélye a szegénységből való kilábalásra, és csökken a központi költségvetésre nehezedő teher. A szegénységből való kilábalás révén csökken a gyermekeket ért gyermekkori traumák valószínűsége, ezáltal javul a gyermekek egészsége és mentális állapota. És mivel a nem kívánt gyermekek körében jóval nagyobb az esély arra, hogy később bűnöző váljon belőle, így hosszútávon a bűnözés mértéke is csökken az országban.
A jelenlegi trendek alapján egy globális ökológiai eredetű összeomlás felé haladunk.[6][7][8] Akár sikerül időben megfordítani a trendeket, akár nem, az bizonyos, hogy ha a jövőben kevesebb lesz az ember (ahhoz a forgatókönyvhöz képest, ha nem csökkentenénk tudatosan a népességnövekedést), akkor több emberrel kell majd versengeni/harcolni a véges mennyiségű természeti erőforrásokért (pl. az ivóvízért, ami miatt máris fokozódnak a feszültségek).
Kántor Sztella Nóra
| Nyilván szeretnél reménykedni, hogy megúszhatjuk az összeomlást, vagy hogy legalább az ország, ahol élsz, átvészeli, hogy élhető körülményeket biztosítson számodra, és utódaid számára. Természetesen van remény. A tudományos eredmények egybehangzó következtetése alapján a legjobb, amit tehetsz, hogy támogatod a szexuális nevelés-, és a fogamzásgátlás emberi jogát. Adód 1%-ának fölajánlásával a BOCS Alapítvány részére Te is hozzájárulhatsz ehhez! A Minőségi Családtervezési Karbonkredit (QFPC™) megvásárlásával pedig a létező leghatékonyabb módon egyenlítheted ki karbonlábnyomodat – a rászorulók fogamzásgátláshoz való jogának támogatása által! |
[1] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[2] https://www.contraceptioninfo.eu/node/7
[3] https://overpopulation-project.com/2019/02/01/public-believes-population-growth-negative-risky-and-requiring-international-attention-while-politicians-look-the-other-way/
[4] http://data.footprintnetwork.org/#/
[5] http://research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?graph_id=103496
[6] https://www.theguardian.com/environment/2016/nov/03/world-on-track-for-3c-of-warming-under-current-global-climate-pledges-warns-un
[7] https://sustainable.unimelb.edu.au/__data/assets/pdf_file/0005/2763500/MSSI-ResearchPaper-4_Turner_2014.pdf
[8] https://www.independent.co.uk/environment/climate-change/society-will-collapse-by-2040-due-to-catastrophic-food-shortages-says-study-10336406.html
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…
